A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)
2014. december 11.(*)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Az F1‑LIVE közösségi ábrás védjegy bejelentése – Az F1 korábbi közösségi ábrás védjegy és az F1 Formula 1 korábbi nemzeti és nemzetközi szóvédjegyek – Viszonylagos kizáró okok – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése)”
A T‑10/09 RENV. sz. ügyben,
a Formula One Licensing BV, Rotterdam (Hollandia), képviselik B. Klingberg és K. Sandberg, ügyvédek,
felperesnek,
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), képviseli A. Folliard‑Monguiral meghatalmazotti minőségben,
alperes ellen
a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásba:,
az ESPN Sports Media Ltd, London (Egyesült Királyság), képviseli T. de Haan ügyvéd,
az OHIM első fellebbezési tanácsának a Racing‑Live és a Formula One Licensing BV közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2008. október 16‑án hozott határozata (R 7/2008–1. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács),
tagjai: D. Gratsias elnök, M. Kancheva és C. Wetter (előadó) bírák,
hivatalvezető: C. Heeren tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. július 3‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 2004. április 13‑án a Racing‑Live SAS a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) (helyébe lépett a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL L 78., 1. o.]) alapján közösségi védjegybejelentési kérelmet nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
2 A lajstromoztatni kívánt védjegy az alábbi ábrás megjelölés volt:
3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 16. osztályba tartozó árukkal, valamint a 38. és a 41. osztályba szolgáltatásokkal kapcsolatban tették, az egyes osztályoknak megfelelő alábbi leírással:
– 16. osztály: „Folyóiratok, brosúrák, könyvek; valamennyi ilyen áru a Formula–1 területén”;
– 38. osztály: „Könyvek, folyóiratok és újságok számítógépes terminálok útján történő közlése és terjesztése; valamennyi ilyen szolgáltatás a Formula–1 területén”;
– 41. osztály: „Elektronikus könyv‑, magazin‑ és időszaki lapkiadás; szórakoztatási tárgyú információk; versenyek szervezése az interneten; helyfoglalás showműsorokra; online játékok; valamennyi ilyen szolgáltatás a Formula–1 területén”.
4 E védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő 2005. január 31‑i, 5/2005. számában tették közzé.
5 2005. május 2‑án a felperes, a Formula One Licensing BV a 40/94 rendelet 42. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 41. cikke) alapján felszólalást nyújtott be a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben, a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése) szerinti összetéveszthetőségre hivatkozva.
6 A felszólalás többek között a következő, korábbi védjegyeken alapult:
– az F1 szómegjelölésre vonatkozó három lajstromozott védjegy: először is az 1999. december 20‑án lajstromozott 732134. számú, Dániára, Németországra, Spanyolországra, Franciaországra, Olaszországra és Magyarországra kiterjedő hatályú nemzetközi védjegy a – többek között a bejelentett védjeggyel érintett – 16., 38. és a 41. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában, másodszor a 2000. május 10‑én lajstromozott 30007412. számú német védjegy a 41. osztályba tartozó és az alábbi leírásnak megfelelő szolgáltatások tekintetében: „sportesemények szervezése”, harmadszor pedig a 2001. augusztus 13‑án lajstromozott 2277746 D. számú egyesült királyságbeli védjegy a 16. osztályba tartozó „papír, kártyák, karton, nyomdai, festék és rajzkészletek; katalógusok” és a 38. osztályba tartozó „távközlési szolgáltatások; elektronikus adat és képátvitel informatikai terminálokon és hálózatokon keresztül” vonatkozásában;
– a 2003. május 19‑én lajstromozott, alábbiakban megjelenített 631531. számú közösségi ábrás védjegy a – többek között a bejelentett védjegy által érintett – 16., 38. és 41. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában:
7 A felszólalást a korábbi védjegyekkel érintett valamennyi árura és szolgáltatásra alapították, és a bejelenett védjeggyel jelölt valamennyi áru és szolgáltatás ellen irányult.
8 A felperes azt állította, hogy különböző árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos többéves használatuk folytán valamennyi védjegy, amelynek ő a jogosultja, erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkezik.
9 2007. október 17‑i határozatával az OHIM felszólalási osztálya kizárólag a 732134. lajstromszámú korábbi nemzetközi védjegy alapján a közösségi védjegybejelentést elutasította. A felszólalási osztály megállapította, hogy az ütköző védjegyek által megjelölt áruk és szolgáltatások között hasonlóság vagy azonosság, az ütköző megjelölések között pedig közepes fokú hasonlóság áll fenn, és ennélfogva az ütköző védjegyek között fennáll a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetévesztés veszélye.
10 2007. december 14‑én a bejelentett védjegy jogosultjaként a Racing‑Live SAS helyébe lépő Global Sports Media Ltd fellebbezést nyújtott be az OHIM‑hoz a 40/94 rendelet 57–62. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 58–64. cikke) alapján a felszólalási osztály határozata ellen.
11 2008. október 16‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM első fellebbezési tanácsa hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály határozatát. A fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy még ha azonosság vagy hasonlóság is áll fenn a szóban forgó áruk és szolgáltatások között, nem áll fenn a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összetévesztés veszélye a bejelentett védjegy és azon védjegyek között, amelyeknek a felperes a jogosultja, tekintettel arra, hogy az ütköző megjelölések nyilvánvaló különbségeket mutatnak. A fellebbezési tanács ezenkívül úgy ítélte meg, hogy a mindennapi fogyasztókból és szakértő felhasználókból álló érintett vásárlóközönség az „f” betű és az „1” számjegy kombinációját úgy észleli, mint amely versenyautók egy kategóriájának és – ezt kiterjesztve – ilyen versenyautókkal kapcsolatos versenyeknek az általános megjelölése. Ezenkívül arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi védjegyek jó hírneve csak a 631531. számú védjegy „f1” elemével kapcsolatban állapítható meg.
12 A 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdését illetően a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy jóllehet a korábbi ábrás védjegy a csúcstechnológia, az exkluzivitás és a luxus képét közvetítheti, e kép üzenetének egyetlen hordozója az F1 logóként megjelenő „f1” elem. Kevés fogyasztó tulajdonít azonban megkülönböztető képességet az F1 rövidítésnek, ha azt nem kíséri az említett logó. E tekintetben a fellebbezési tanács megállapította, hogy a bejelentett védjegy egyetlen eleme sem emlékezteti a vásárlóközönséget e logóra, és így a bejelentett védjegy nem élősködik a korábbi védjegyeken, nem homályosítja el az említett védjegyek jó hírnevét, és nem teszi lehetővé a jogosultja számára e védjegyek pozitív képének tisztességtelen kihasználását.
A Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás
13 A Törvényszék Hivatalához 2009. január 14‑én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a megtámadott határozatnak a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 8. cikke (5) bekezdésének a megsértésén alapuló hatályon kívül helyezésére irányuló jelen keresetet.
14 A Törvényszék a 2010. június 10‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által feltett kérdésekre adott válaszait.
15 A 2011. február 17‑i Formula One Licensing kontra OHIM – Global Sports Media (F1 – LIVE) ítéletben (T‑10/09. sz., EBHT; a továbbiakban: a Törvényszék ítélete, EU:T:2011:45) a Törvényszék a keresetet elutasította, és a felperest kötelezte a költségek viselésére.
16 Ennek megfelelően a Törvényszék a felperes által felhozott két jogalapot elutasította.
17 A Bíróság Hivatalához 2011. április 29‑én előterjesztett kérelmével a felperes fellebbezést terjesztett elő a Törvényszék ítéletével szemben, amelyben azt kérte, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül az említett ítéletet.
18 A 2012. május 24‑i Formula One Licensing kontra OHIM ítéletben (C‑196/11 P, EBHT, a továbbiakban: a fellebbezés tárgyában hozott ítélet, EU:C:2012:314) a Bíróság hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét.
19 A Bíróság megállapította, hogy a Törvényszék a korábbi védjegyek érvényességét valamely közösségi védjegy lajstromozása iránti eljárás keretében kétségbe vonta, és így megsértette a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját. E körülményekre tekintettel a Formula One Licensing megalapozottan állította, hogy a megtámadott ítélet téves jogalkalmazáson alapul (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet, fenti 18. pont, EU:C:2012:314, 51–53. pont).
20 A Bíróság az ügyet visszautalta a Törvényszék elé annak vizsgálata érdekében, hogy – a korábbi védjegyekben szereplő „f1” elem megkülönböztető képessége hiányának megállapítása nélkül – kizárható‑e a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása.
21 A fellebbezés tárgyában hozott ítéletet követően és a Törvényszék eljárási szabályzata 118. cikke 1. §‑ának megfelelően az ügyet a hatodik tanács elé utalták. Mivel később módosult a Törvényszék tanácsainak összetétele, az előadó bírót a nyolcadik tanácsba osztották be, következésképpen a jelen ügyet e tanács elé utalták.
22 2014. június 11‑i levelével az ESPN Sports Media Ltd kérte, hogy a Törvényszék előtti eljárásban beavatkozóként a Global Sports Media Ltd helyébe léphessen, azzal az indokkal hogy a bejelentett védjeggyel kapcsolatos jogokat átruházták rá.
23 A Törvényszék 2014. június 17‑i levelével felhívta az eljárás feleit, hogy terjesszék elő a beavatkozó helyettesítésére irányuló kérelemre vonatkozó észrevételeiket. 2014. június 20‑i levelével az OHIM nem hozott fel kifogást az ellen, hogy a jelen eljárásban a Global Sports Media helyébe az ESPN Sports Media lépjen.
24 A Törvényszék (nyolcadik tanács) 2014. június 30‑i végzésével a helyettesítést engedélyezte.
A feleknek a visszautalást követően előterjesztett kérelmei
25 Az eljárási szabályzat 119. cikke 1. §‑ának megfelelően felkérték a feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket. A felperes és az OHIM a kitűzött határidőben, azaz 2012. augusztus 9‑én, illetve 2012. szeptember 28‑án benyújtották észrevételeiket. A beavatkozó nem nyújtott be a kitűzött határidőben észrevételeket.
26 Észrevételeiben a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
– az OHIM‑ot és a beavatkozót kötelezze az OHIM, a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás során felmerült költségek viselésére.
27 Észrevételeiben az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:
– teljes egészében utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
28 Keresetének alátámasztásául a felperes két, a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának, illetve ugyenezen rendelet 8. cikke (5) bekezdésének a megsértésére alapított jogalapra hivatkozik.
A 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított első jogalapról
29 Először is a fellebbezési tanácshoz hasonlóan meg kell állapítani, hogy az érintett vásárlóközönség az Európai Unió átlagfogyasztóiból áll.
30 Hasonlóképpen a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a megtámadott határozat 25–27. pontjában, hogy az ütköző védjegyekkel érintett áruk és szolgáltatások vagy azonosak, vagy nagymértékben hasonlók.
31 Ezenkívül ismert, hogy az „f” betű és az „1” szám kombinációja a „Formula–1” kifejezés rövidítése, amely általában egy adott kategóriába tartozó versenyautókat, és ezt kiterjesztve az ilyen autók részvételével zajló versenyeket jelöli.
32 A felperes lényegében arra hivatkozik, hogy fennáll az összetévesztés veszélye egyrészről a (Dániában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Magyarországon nemzetközi védjegyként oltalom alatt álló), F1 szóvédjegy másrészről pedig a bejelentett F1‑LIVE védjegy között. Ugyanezen helyzet áll elő a közösségi ábrás védjegy és a bejelentett védjegy vonatkozásában is.
33 Ahogyan a fellebbezés tárgyában hozott ítéletből következik (fenti 18. pont, EU:C:2012:314, 47. pont), ahhoz, hogy a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése elkerülhető legyen, a közösségi védjegy lajstromozásával szembeni felszólalás alátámasztásaként hivatkozott nemzeti védjegy bizonyos fokú megkülönböztető képességét el kell ismerni.
34 Következésképpen nem ismerhető el, hogy az F1 megjelölés általános, leíró jellegű vagy egyáltalán nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, amelynek hiányában Törvényszék e korábbi védjegy érvényességét a közösségi védjegy lajstromozására irányuló eljárás keretében kétségbe vonná, és az a 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértését eredményezné (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet, fenti 18. pont, EU:C:2012:314, 51. és 52. pont).
35 Kétségtelen, hogy amikor a valamely korábbi nemzeti védjegyre alapított felszólalást valamely közösségi védjegy lajstromozásával szemben terjesztik elő, az OHIM‑nak – és ennek következtében a Törvényszéknek is – vizsgálnia kell, hogy az érintett vásárlóközönség milyen módon észleli az e nemzeti védjeggyel azonos megjelölést a bejelentett védjegyen belül, és adott esetben értékelnie kell e megjelölés megkülönböztető képességének fokát (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet, fenti 18. pont, EU:C:2012:314, 42. pont).
36 Az említett vizsgálatok azonban nem eredményezhetik a lajstromozott, oltalom alatt álló nemzeti védjeggyel azonos megjelölés megkülönböztető képessége hiányának megállapítását, mivel az nem lenne összeegyeztethető sem a közösségi és nemzeti védjegyek párhuzamos oltalmával, sem a 40/94 rendelet – 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja ii. alpontjával együttesen értelmezett – 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjával (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet, fenti 18. pont, EU:C:2012:314, 44. pont).
37 Ahogyan ugyanis a fellebbezés tárgyában hozott ítéletből következik (fenti 18. pont, EU:C:2012:314, 45. pont), e megállapítás veszélyeztetné a megkülönböztető képességgel nem rendelkezőnek tekintett megjelölésekkel azonos nemzeti védjegyeket, hiszen az ilyen közösségi védjegy lajstromozása olyan helyzetet teremtene, amely e védjegyek nemzeti oltalmának megszűnéséhez vezethetne. Ily módon az említett megállapítás nem tartaná tiszteletben a 40/94 rendelet által létrehozott rendszert, amely a közösségi és a nemzeti védjegyek párhuzamos oltalmán alapul, miként azt e rendelet (5) preambulumbekezdése kimondja, tekintettel arra, hogy a nemzetközi vagy nemzeti védjegynek a megkülönböztető képesség hiánya miatti érvényességét a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21‑i 9/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22‑i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 299., 25. o.) értelmében kizárólag az érintett tagállamban indított törlési eljárás keretében lehet vitatni.
38 A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a felek által az OHIM előtt előterjesztett írásbeli bizonyítékokból az következik, hogy mivel – a fenti 31. pontban említetteknek megfelelően – az „f1” szóelem a „Formula–1” kifejezés szokásos rövidítése, ezen elem csekély megkülönböztető képességgel rendelkezik. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a lajstromozási kérelemmel érintett áruk és szolgáltatások konkrétabban a Formula–1 területét érintik.
39 Ezenkívül a felperes azon állítása, amely szerint az „f1” szóelem a bejelentett védjegy domináns eleme, nem fogadható el. A bejelentett védjegy ugyanis viszonylag összetett jellegű, mivel két szóelem, az „f1” és a „live” alkotja, amelyeket kötőjel választ el egymástól, és amelyek egy eredeti grafikai elrendezésbe illeszkednek egy különös logó alkotása érdekében. Ennélfogva vizuális szempontból azokat egy egészként érzékelik.
40 Az állítólagos jóhírnév kapcsán az ügy irataiból következik, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy az kizárólag az „f1” szóelem logó jellegéhez kapcsolódik.
41 El kell tehát végezni az ütköző megjelölések, azaz az F1 korábbi szóvédjegy és a bejelentett védjegy, valamint adott esetben az F1 Formula 1 korábbi ábrás védjegy és a bejelentett védjegy összehasonlítását.
42 Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a megtámadott határozat 59. és azt követő pontjaiban, hogy az ütköző megjelölések a közös „f1” elemükből adódóan bizonyos fokú hasonlóságot mutatnak. Különböznek azonban vizuális szempontból, tekintettel a hosszúságukra, a „live” szó jelenlétére, és arra a tényre, hogy a bejelentett védjegy tartalmaz egy ábrás elemet.
43 Hangzásbeli szempontból meg kell állapítani, hogy a bejelentett védjegy két szóból áll, míg a korábbi védjegyek csak egy szóból állnak. Egy további – a bejelentett védjegyben kiejtett – szó hozzáadása bizonyos mértékben ellensúlyozza a közös „f1” elem jelenlétét. Mindazonáltal, abból a tényből eredően, hogy az ütköző megjelölések tartalmazzák az „f1” elemet, amelyet a bejelentett védjegyben elsőként ejtenek ki, hangzásbeli szempontból bizonyos fokú hasonlóság áll fenn.
44 Fogalmi szempontból a korábbi védjegy a versenyautók egy különös fajtáját, azaz a Formula–1‑es autókat jelöli, és a Formula–1 versenyekre történő hallgatólagos utalásként is észlelhető. A bejelentett védjegy ugyanezt az üzenetet hordozza, de a „live” szó hozzáadása, amely egy esemény egyenes adását vagy élő továbbközvetítését idézi fel, fogalmi szempontból a korábbi védjegyhez képest gazdagabb tartalommal ruházza fel.
45 A fentiek összességéből kitűnik, hogy noha fennállnak az ütköző védjegyek közötti vizuális hangzásbeli és fogalmi különbségtételt lehetővé tévő elemek, bizonyos fokú átfogó hasonlóság is tapasztalható a korábbi védjegy szóelemének a lajstromozni kért ábrás védjegybe való foglalása folytán.
46 Következésképpen azt kell még átfogó módon értékelni, hogy az ütköző védjegyek között fennáll‑e az összetévesztés veszélye.
47 Az összetéveszthetőséget illetően emlékeztetni kell arra, hogy e veszély átfogó értékelése bizonyos kölcsönös függőséget feltételez a figyelembe vett tényezők, és különösen a védjegyek és a megjelölt áruk vagy szolgáltatások hasonlósága között. Így a megjelölt áruk vagy szolgáltatások kisebb mértékű hasonlóságát ellensúlyozhatja a védjegyek közötti hasonlóság magasabb foka, és fordítva (1998. szeptember 29‑i Canon‑ítélet, C‑39/97, EBHT, EU:C:1998:442, 17. pont és du 2006. december 14‑i, Mast‑Jägermeister kontra OHIM – Licorera Zacapaneca (VENADO kerettel és társai) ítélet, T‑81/03, T‑82/03 és T‑103/03, EBHT, EU:T:2006:397, 74. pont).
48 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a hétköznapi írással írt „f1” szóelem az érintett áruk és szolgáltatások vonatkozásában csak csekély megkülönböztető képességgel rendelkezik, és hogy az Unióban használt közösségi ábrás védjegy esetleges jóhírneve alapvetően magához a logóhoz kötődik.
49 Meg kell azonban említeni, hogy még ha csekély is a korábbi védjegy megkülönböztető képessége, ez nem zárja ki annak megállapítását, hogy a jelen esetben fennáll az összetévesztés veszélye. Noha az összetéveszthetőség értékelése során a korábbi védjegy megkülönböztető képességét figyelembe kell venni (lásd analógia útján: Canon‑ítélet, fenti 47. pont, EU:C:1998:442, 24. pont), ez csupán egyetlen elem az említett értékelés során tekintetbe vett tényezők között. Így, még valamely csekély megkülönböztető képességgel rendelkező korábbi védjegy esetén is fennállhat az összetévesztés veszélye a megjelölések és az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága következtében (lásd: 2007. december 13‑i Xentral kontra OHIM – Pages jaunes (PAGESJAUNES.COM) ítélet, T‑134/06, EBHT, EU:T:2007:387, 70. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
50 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a bejelentett védjeggyel megjelölt áruk és szolgáltatások, valamint a korábbi védjegyekkel érintett áruk és szolgáltatások vagy azonosak, vagy nagymértékben hasonlók.
51 Ezenkívül, ahogyan a fenti 42. és 45. pontban említésre került, a korábbi védjegyben szereplő „f1” szóelemet a bejelentett védjegy is átveszi. Még ha az „f1” szóelem nem is tekinthető a bejelentett megjelölés domináns elemének, ez nem jelenti azt, hogy ezért elhanyagolhatónak kell tekinteni. Közelebbről meg kell állapítani, hogy a bejelentett védjegyet alkotó két másik elem, azaz a „live” szóelem és a sötétszürke háttérből kiemelkedő körből álló ábrás elem úgy érzékelhető, mint amelyek közül az első a sportesemények valós időben történő továbbközvetítésére, a második pedig egy versenypályára utal. Mivel tehát ezen elemek az autósporthoz kapcsolódó események általános gondolatát idézhetik fel, az „f1” szóelemmel való kombinációjuk hozzájárul ahhoz, hogy az érintett vásárlóközönség képzetében megragadjon a Formula–1‑es autóversenyek e szóelem által magában hordozott képe.
52 A fentiekből és különösen abból a tényből, hogy az érintett vásárlóközönség a szóban forgó védjegyekről csak tökéletlen képet őriz emlékezetében, és ezért azok közös eleme, az „f1” elem bizonyos hasonlóságot idéz elő köztük, továbbá a figyelembe veendő különböző tényezők közötti kölcsönös függőségből – mivel az érintett áruk azonosak vagy igen hasonlók – az következik, hogy nem zárható ki, hogy a fogyasztók szemszögéből fennáll az összetévesztés veszélye. Más szavakkal, fennáll annak a veszélye, hogy a két védjegy összekapcsolódik a fogyasztók képzetében, akik a bejelentett védjegyet a korábbi F1 védjegy egy változataként értelmezik az utóbbi azonos megjelenítése, és ily módon azok kereskedelmi származása következtében.
53 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács tévedést követett el annak kimondásával, hogy a bejelentett védjegy és a korábbi szóvédjegy között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.
54 A fentiek összességéből következik, hogy a megtámadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, anélkül hogy szükség lenne a korábbi ábrás védjegynek a bejelentett védjeggyel való összehasonlítására és a második jogalap vizsgálatára.
A költségekről
55 A fellebbezés tárgyában hozott ítéletében a Bíróság a költségekről nem határozott. Ezért az eljárási szabályzat 121. cikkének megfelelően a Törvényszéknek kell a jelen ítéletben határoznia az egyes eljárásokkal kapcsolatos valamennyi költségről.
56 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
57 Mivel az OHIM és a beavatkozó pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell őket a költségek viselésére.
58 Ezenkívül a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék az OHIM‑ot és a beavatkozót kötelezze azon költségek viselésére, amelyek az OHIM előtti eljárás érdekében merültek fel nála E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 136. cikkének 2. §‑a értelmében a feleknél a fellebbezési tanács előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségeket megtérítendő költségeknek kell tekinteni. Ez azonban nem vonatkozik az OHIM felszólalási osztálya előtti eljárás során felmerült költségekre (2010. június 25‑i MIP Metro kontra OHIM – CBT Comunicación Multimedia [Metromeet] ítélet, T‑407/08, EBHT, EU:T:2010:256, 51. pont). Ennélfogva a felperes az iránti kérelmének, hogy a Törvényszék kötelezze az OHIM‑ot és a beavatkozót mint pervesztest a költségek viselésére, az OHIM előtti eljárás során felmerült költségeket is beleértve, kizárólag azon költségek vonatkozásában lehet helyt adni, amelyek a felperes részéről az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárással kapcsolatban szükségszerűen merültek fel.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (nyolcadik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2008. október 16‑i határozatát (R 7/2008–1. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.
2) A Törvényszék az OHIM‑ot és az ESPN Sports Media Ltd‑t kötelezi a Formula One Licensing BV‑nél a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás során, valamint az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárás érdekében felmerült költségek viselésére.
Kihirdetve Luxembourgban, a 2014. december 11‑i nyilvános ülésen.
Aláírások