Language of document : ECLI:EU:T:2019:637

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2019. szeptember 20.(*)

„REACH – Engedélyköteles anyagok – Az 1‑bróm‑propánnak (nPB) az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletébe való felvétele – Mennyiség – Regisztrálási dokumentáció – Adatok – Az anyagok csoportosítása – A megfelelő ügyintézés elve – A szabad vállalkozáshoz és kereskedéshez való jog – Indokolási kötelezettség – Jogos bizalom – Arányosság – Egyenlő bánásmód”

A T‑610/17. sz. ügyben,

az ICLIP Terneuzen, BV (székhelye: Terneuzen [Hollandia]),

az ICL Europe Coöperatief UA (székhelye: Amszterdam [Hollandia])

(képviselik őket: R. Cana, E. Mullier és H. Widemann ügyvédek)

felpereseknek

az Európai Bizottság (képviselik: M. Huttunen, R. Lindenthal és K. Mifsud‑Bonnici, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

támogatja:

az Európai Vegyianyagügynökség (ECHA) (képviselik: M. Heikkilä, W. Broere, T. Zbihlej és N. Herbatschek, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó fél,

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról szóló, 2017. június 13‑i (EU) 2017/999 bizottsági rendeletnek (HL 2017. L 150., 7. o.) az 1‑bróm‑propán (nPB) említett mellékletbe való felvételére vonatkozó részében történő részleges megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),

tagjai: D. Gratsias elnök, I. Labucka és A. Dittrich (előadó) bírák,

hivatalvezető: S. Bukšek Tomac tanácsos,

tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2019. február 14‑i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

I.      A jogvita előzményei és a megtámadott rendelet

1        Az 1‑bróm‑propán (n‑propil‑bromid, nPB) brómozott folyadék. Gőzzel végzett zsírtalanító szerként használják. Egyebekben más gyártásában intermedierként alkalmazzák. Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16‑i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL 2008. L 353., 1. o.; helyesbítések: HL 2011. L 16., 1. o.; HL 2016. L. 349., 1. o.; HL 2019. L 117., 8. o.) 1B. kategóriájú reprodukciót károsító anyagként sorolták be.

2        Az egyik felperes, az ICL‑IP Terneuzen, BV az nPB elsődleges regisztrálója. Ő az nPB‑nek az anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag‑ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18‑i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84. o.; HL 2010. L. 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.) szerinti gyártója és felhasználója.

3        A másik felperes, az ICL Europe Coöperatief UA forgalmazza az nPB‑t gőzzel végzett zsírtalanító és felülettisztító szerként való felhasználás céljából, továbbá ő az nPB‑nek az 1907/2006 rendelet szerinti felhasználója.

4        2002. október 11‑én az ICL‑IP Terneuzen regisztrálási dokumentációt nyújtott be az nPB‑re vonatkozóan évi 1000 és 10 000 tonna közötti mennyiségi tartományban. Ezt követően az anyaginformációs cserefórum valamennyi tagját arra kérte, hogy csatlakozzanak az anyagra vonatkozó közös kérelemhez.

5        2012. szeptember 3‑án az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) közzétett a honlapján egy dokumentációt, amelyben az 1907/2006 rendelet 57. cikkének c) pontja alapján az nPB különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítását javasolja.

6        2012. október 18‑án a felperesek észrevételeket tettek az nPB különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosításáról szóló javaslattal kapcsolatban. Észrevételeikben hangsúlyozták többek között, hogy az nPB‑t elsődlegesen az engedélyezés alól mentesített intermedier anyagként alkalmazzák, valamint hogy az nPB nem intermedier jellegű felhasználásait vagy szigorúan ellenőrzik, vagy pedig azokra szigorú munkahelyi expozíciós szintek vonatkoznak.

7        2012. december 18‑i ED/169/2012. sz. határozatában az ECHA ügyvezető igazgatója – az 1907/2006 rendelet 59. cikkének (8) bekezdése alapján – felvette az nPB‑t az anyagok jelöltlistájára.

8        2014. szeptember 1‑jén, a hatodik priorizálási eljárás keretében, az ECHA közzétett a honlapján egy, az anyagoknak – köztük az nPB‑nek – az 1907/2006 rendelet XIV. mellékletébe (a továbbiakban: XIV. melléklet) való felvételére irányuló ajánlástervezetet, és felszólította az érdekelt feleket, hogy legkésőbb 2014. december 1‑jéig nyújtsák be észrevételeiket. Az említett projektben szereplő 22 anyagot – köztük az nPB‑t – e priorizálási eljárásnak az ECHA honlapján ugyanezen a napon közzétett előzetes eredményei alapján választották ki.

9        2014. december 1‑jén a felperesek a többi regisztráló nevében az ezen ajánlástervezetre vonatkozó észrevételeket nyújtottak be. Megjegyzéseikben hangsúlyozták többek között, hogy az nPB körülbelül 70%‑át intermedier célokra használják fel, és hogy ezek ily módon mentesülnek az 1907/2006 rendelet VII. címének alkalmazása alól.

10      2015. július 1‑jén az ECHA ajánlást fogadott el anyagoknak a XIV. mellékletbe való felvétele céljából, amelyben javasolta az nPB XIV. mellékletbe való, bármely felhasználásnak vagy felhasználási kategóriájának mentesítése nélküli felvételét (a továbbiakban: az ECHA ajánlása). Ugyanezen a napon az ECHA közzétette a végleges és naprakésszé tett eredményeket, valamint a következtetéseit alátámasztó dokumentumokat, köztük egy, az nPB‑vel kapcsolatos referenciadokumentumot. Ebből kitűnik, hogy az nPB az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében összesen 20/45 elsőbbségi pontszámot kapott. Ez a pontszám a következőkből tevődik össze: 1/15 pont a lényegi tulajdonságokra, 12/15 pont a mennyiségekre, továbbá 7/15 pont a széles körben elterjedt felhasználás miatt. Az nPB‑re vonatkozó végleges következtetésében az ECHA kifejtette, hogy – jóllehet az anyagok jelöltlistáján szereplő, az ajánlás ezen szakaszában értékelt anyagok az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok alapján összesen magasabb elsőbbségi pontszámot kaptak – az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való felvételét ezen anyagnak egy, az említett mellékletbe már felvett anyaggal, a triklór‑etilénnel való csoportosításával kapcsolatos megfontolások miatt ajánlották.

11      2015. augusztus 10‑én a felperesek megküldték első levelüket az Európai Bizottságnak. Ebben a levélben arra hivatkoznak, hogy az ECHA ajánlása eljárási és jogi hibákat tartalmaz.

12      2015. szeptember 18‑án a Bizottság válaszolt a felpereseknek.

13      2016. február 4‑én a felperesek megküldték második levelüket a Bizottságnak. Ebben további információkat terjesztettek elő annak bizonyítása céljából, hogy az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való, az ECHA ajánlásán alapuló felvétele jogi szempontból hibás, és azt kérték, hogy kerüljön sor találkozóra a Bizottság képviselőivel.

14      2016. október 3‑án a felperesek megküldték harmadik levelüket a Bizottságnak. Ebben kifejtették, hogy az nPB‑nek a gőzzel végzett zsírtalanításra és felülettisztításra használt mennyiségei tovább csökkentek annak köszönhetően, hogy e nem intermedier jellegű felhasználás egyetlen további regisztrálója felfüggesztette a regisztrációját, így pedig az ICL‑IP Terneuzen lett az egyetlen szállító, aki az nPB‑nek az engedély hatálya alá tartozó nem intermedier jellegű felhasználását biztosítja, továbbá hogy a szóban forgó anyaggal kapcsolatban új adatokat gyűjtöttek, amelyek alapján meg lehet állapítani az nPB biztonságos felhasználási szintjeit. A felperesek azt kérték, hogy a Bizottság sürgősen vizsgálja meg ezeket a további információkat, valamint hogy – mindenképpen a szabályozási bizottság következő ülése előtt – szervezzen találkozót.

15      2016. november 15‑én a Bizottság levélben tájékoztatta a felpereseket, hogy 2016. február 4‑i levelük – tévedés folytán – megválaszolatlan maradt. Hozzáfűzte, hogy kérte az ECHA‑t a felperesek által megküldött adatok elemzésére, továbbá hogy helyt ad a találkozó megszervezésére irányuló kérelmüknek, és kéri, hogy lépjenek kapcsolatba a Bizottság titkárságával, hogy megtalálják a megfelelő időpontot egy novemberi találkozóra.

16      2016. december 7‑én és 8‑án, a szabályozási bizottság ülésén, megvitatták az ajánlott anyagoknak – köztük az nPB‑nek – a felvétele céljából a XIV. melléklet módosításáról szóló bizottsági rendelettervezetet.

17      2016. december 7‑én a felperesek elektronikus levélben kérték a Bizottságtól, hogy szervezze meg a 15. pontban említett találkozót. Ebben a levélben megkérdezték, hogy változatlanul sor fog‑e kerülni a szabályozási bizottságnak az nPB XIV. mellékletbe való felvételével foglalkozó 2016. december 7–8‑i ülésére.

18      2016. december 8‑án a szabályozási bizottság kedvező véleményt adott az ECHA ajánlására vonatkozóan.

19      2016. december 23‑án a Bizottság válaszolt a felperesek 2016. december 7‑i elektronikus levelére. Válaszában kifejtette többek között, hogy ez az elektronikus levél túlságosan későn érkezett ahhoz, hogy a felperesekkel találkozót lehessen szervezni, mivel a szabályozási bizottság ülésére aznap került sor.

20      2017. június 13‑án – a szabályozási bizottság kedvező véleménye és az ECHA ajánlása alapján – a Bizottság elfogadta a XIV. melléklet módosításáról szóló, 2017. június 13‑i (EU) 2017/999 rendeletet (HL 2017. L 150., 7. o.; a továbbiakban: megtámadott rendelet). A megtámadott rendelet a 32. bejegyzésben vette fel az nPB‑t a XIV. mellékletbe, és nem írt elő mentességet felhasználásokra vagy felhasználási kategóriákra vonatkozóan, az ezen anyaggal kapcsolatos lejárati időt pedig 2020. július 4‑ében rögzítette. Amint az az említett rendelet (1) preambulumbekezdéséből kitűnik, a Bizottság úgy vélte, hogy az nPB esetében az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően fennállnak az 1B. kategóriájú reprodukciót károsító anyagként történő besorolás kritériumai, ennek megfelelően az említett anyag tekintetében teljesülnek az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletébe történő felvétel kritériumai is, amelyeket a rendelet 57. cikkének c) pontja határoz meg. A megtámadott rendelet (13) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy az nPB‑t az 1907/2006 rendelet 59. cikke alapján azonosították és vették fel az anyagok jelöltlistájára, hogy az ECHA a XIV. mellékletbe való felvétele szempontjából azt prioritásként határozta meg ajánlásában, valamint hogy az nPB‑t – az érdekelt felek által nyújtott információk ellenére – fel kell venni az említett mellékletbe.

II.    A Törvényszék előtti eljárás és a felek kérelmei

21      A Törvényszék Hivatalához 2017. szeptember 6‑án benyújtott keresetlevelükben a felperesek megindították a jelen keresetet.

22      2017. november 23‑án a Bizottság benyújtotta ellenkérelmét.

23      2018. január 15‑én a felperesek választ nyújtottak be.

24      2018. március 5‑én a Bizottság viszonválaszt nyújtott be.

25      A Törvényszék Hivatalához 2017. december 4‑én benyújtott beadványában az ECHA kérte, hogy a Bizottság kérelmeinek támogatása céljából beavatkozhasson a jelen eljárásba. 2018. március 1‑jei ICL‑IP Terneuzen és ICL Europe Coöperatief kontra Bizottság végzésében (T‑610/17, nem tették közzé, EU:T:2018:139) a Törvényszék megengedte, hogy az ECHA a Bizottság kérelmeinek támogatása céljából beavatkozzon a jelen eljárásba. 2018. április 17‑én az ECHA benyújtotta beavatkozási beadványát. 2018. május 15‑én és 30‑án a Bizottság és a felperesek benyújtották az e beavatkozási beadványra vonatkozó észrevételeiket.

26      A Törvényszék (ötödik tanács) – az előadó bíró javaslatára – az eljárás szóbeli szakaszának a megnyitásáról határozott, és az eljárási szabályzatának 89. cikkében előírt pervezető intézkedések keretében írásbeli kérdést tett fel a Bizottságnak és az ECHA‑nak. Ezen utóbbiak a kitűzött határidőn belül válaszoltak erre a kérdésre.

27      A felperesek benyújtották a tárgyalásra készített jelentéssel kapcsolatos észrevételeiket, amelyeket az ötödik tanács elnökének határozata alapján csatoltak az ügyiratokhoz.

28      A 2019. február 14‑i tárgyaláson a felperesek, a Bizottság és az ECHA előadta szóbeli észrevételeit és a Törvényszék által feltett kérdésekre adott válaszait. A Bizottság a tárgyalásra készített jelentéssel kapcsolatban szóbeli észrevételeket terjesztett elő. Érvelésükben a felperesek arra hivatkoztak, hogy a triklór‑etilén bizonyos felhasználások tekintetében történő engedélyezéséről szóló, 2018. augusztus 10‑i C(2018) 5057 final bizottsági határozatban ezen anyagnak a gőzzel végzett zsírtalanítással történő ipari alkatrésztisztítás céljára való felhasználását illetően kifejezetten szerepel, hogy a műszaki és gazdasági megvalósíthatóság szempontjából nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok és technológiák. A Bizottság és az ECHA a maga részéről ezen érv elfogadhatóságával és relevanciájával kapcsolatban észrevételeket tett.

29      A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

–        az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való felvételére vonatkozó részében semmisítse meg a megtámadott rendeletet;

–        a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére;

–        „tegyen meg minden olyan további szükséges intézkedést, amelyet az eljárás szükségessé tehet”.

30      A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el a keresetet;

–        a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.

31      Az ECHA azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el a keresetet;

–        a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.

III. A jogkérdésről

32      Keresetük alátámasztására a felperesek hat jogalapot hoznak fel. Az első jogalap a megtámadott rendelet indokolásának elégtelenségén, nyilvánvaló értékelési hibán és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésén alapul. A második jogalap az 1907/2006 rendelet 55. cikkének megsértésén, az e rendelet által elérni kívánt, a versenyképességgel kapcsolatos célkitűzés figyelmen kívül hagyásán, valamint a felperesek szabad vállalkozáshoz és kereskedéshez való jogának megsértésén alapul. A harmadik jogalap többek között az indokolási kötelezettség megsértésén alapul. A negyedik jogalap a bizalomvédelem elvének figyelmen kívül hagyásán alapul. Ezen utóbbi három részre tagolódik. Az első rész az nPB mennyiségi kritériumával foglalkozik. A második rész az nPB triklór‑etilénnel való csoportosítására irányul. A harmadik rész azon alapul, hogy – tekintettel az nPB‑hez rendelt elsőbbségi pontszámra – a felperesek számíthattak arra, hogy ezt az anyagot nem veszik fel a XIV. mellékletbe. Az ötödik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul. Végezetül a hatodik jogalap az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének figyelmen kívül hagyásán alapul.

33      Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy 2012. szeptember 3‑i határozatában az ECHA az nPB‑t az 1907/2006 rendelet 57. cikkének c) pontja értelmében vett jelöltanyagként határozta meg. Amint az e rendelet 58. cikkéből kitűnik, a jelöltanyagok körében azonosítani kell azokat, amelyeket elsőbbséggel kell felvenni a XIV. mellékletbe. E célból – az említett rendelet 58. cikke (3) bekezdésének megfelelően – az ECHA 2015. július 1‑jén ajánlotta az általa elsőbbségi anyagoknak tekintett jelöltanyagok felvételét. Az nPB‑t illetően az ECHA jelezte, hogy ezen anyagnak az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdésének a–c) pontjában kifejezetten említett kritériumok tükrében elvégzett értékelésére tekintettel – azaz ezen anyag lényegi tulajdonságai, széles körben elterjedt felhasználása és mennyiségei, valamint az ezen anyagnak a triklór‑etilénnel való csoportosításával kapcsolatos megfontolások miatt – azt olyan anyagnak kell minősíteni, amelyet elsőbbséggel kell felvenni a XIV. mellékletbe (lásd a fenti 10. pontot). Ezt követően az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (1) bekezdése alapján és az említett rendelet 133. cikkének (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság elfogadta a megtámadott rendeletet, amellyel az nPB‑t felvették a XIV. mellékletbe.

34      A jelen kereset nem az nPB 1907/2006 rendelet 57. cikkének c) pontja értelmében vett, a XIV. mellékletbe esetlegesen felvehető jelöltanyagként történő azonosításának megkérdőjelezésére irányul. A felperesek a keresetben mindössze arra hivatkoznak, hogy az nPB említett mellékletbe való felvétele korai.

35      Egyebekben meg kell állapítani, hogy kétségtelen, hogy a jelen kereset tárgyát a megtámadott rendelet megsemmisítése képezi, így tehát az nem irányul közvetlenül az ECHA ajánlására. E rendeletben azonban a Bizottság úgy határozott, hogy követi az ECHA ajánlását, és hogy az nPB‑nek az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdésének a–c) pontjában előírt kritériumok – azaz ezen anyag lényegi tulajdonságai, széles körben elterjedt felhasználása és mennyiségei – tükrében, valamint az nPB triklór‑etilénnel való csoportosításával kapcsolatos kritérium figyelembevételével az ECHA által elvégzett értékelésére fog támaszkodni. E körülmények között meg kell állapítani, hogy a felpereseknek az ECHA által elvégzett értékelésre vonatkozó jogalapjai a megtámadott rendelet alapjául szolgáló megfontolások megalapozottságának megkérdőjelezésére irányulnak.

36      Először is a felpereseknek az első jogalapban és a negyedik jogalap első részében kifejtett azon érveit kell megvizsgálni, amelyek a Bizottság nPB mennyiségén alapuló megfontolásainak megkérdőjelezésére irányulnak.

37      A Törvényszék másodszor a felperesek által a harmadik jogalapban és a negyedik jogalap második részében előterjesztett azon érveit fogja elemezni, amelyek a Bizottság nPB triklór‑etilénnel való csoportosításán alapuló megfontolásainak megkérdőjelezésére irányulnak.

38      A Törvényszék harmadszor a hatodik, az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének figyelmen kívül hagyására alapított jogalapot fogja vizsgálni.

39      A Törvényszék negyedszer a negyedik jogalap harmadik részét fogja vizsgálni, amely azon alapul, hogy – tekintettel az nPB‑hez rendelt összesített elsőbbségi pontszámra – a felperesek nem számíthattak arra, hogy a megtámadott rendelettel ezt az anyagot felveszik a XIV. mellékletbe.

40      A Törvényszék ötödször az 1907/2006 rendelet 55. cikkének megsértésére, az e rendelet által elérni kívánt, a versenyképességgel kapcsolatos célkitűzés figyelmen kívül hagyására, valamint a felperesek szabad vállalkozáshoz és kereskedéshez való jogának megsértésére alapított második jogalapot, továbbá az arányosság elvének a megsértésére alapított ötödik jogalapot fogja elemezni.

A.      A Bizottságnak az nPB mennyiségére alapított megfontolásairól

41      Első jogalapjukban és negyedik jogalapjuk első részében a felperesek a Bizottság által az nPB mennyiségére alapított megfontolások megkérdőjelezésére irányuló érveket hoznak fel.

1.      Az első, a megtámadott rendelet indokolásának elégtelenségére, a megfelelő ügyintézés elvének a megsértésére és a nyilvánvaló értékelési hibákra alapított jogalapról

42      Az első jogalap két részre tagolódik. Az első rész keretében a felperesek azzal érvelnek, hogy a megtámadott rendelet indokolása elégtelen. A Bizottság nem fejtette ki megfelelően, hogy hogyan számították ki az nPB‑nek az ezen anyag értékeléséhez felhasznált mennyiségeit. A második rész azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a megfelelő ügyintézés elvét és nyilvánvaló értékelési hibákat vétett azáltal, hogy kizárólag a regisztrálási dokumentációban szereplő mennyiségekre vonatkozó adatokra támaszkodott, a nyilvános konzultáció keretében és később, a megtámadott rendelet elfogadását eredményező eljárás során benyújtott adatokra pedig nem.

a)      Az első, a megtámadott rendelet indokolásának elégtelenségére alapított részről

43      A felperesek előadják, hogy a Bizottság nem dolgozta ki kellőképpen az nPB mennyiségén alapuló megfontolásait. A felperesek konkrétabban azt állítják, hogy a Bizottság nem fejtette ki megfelelően az nPB‑nek az általa figyelembe vett mennyiségeivel kapcsolatos számítási módját. Arra is hivatkoznak, hogy nem tudták érdekeiket ténylegesen megvédeni.

44      Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

45      Először is emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 296. cikk értelmében a jogi aktusoknak indokolást kell tartalmazniuk. A sérelmet okozó jogi aktus indokolására vonatkozó kötelezettségnek, amely a védelemhez való jog tiszteletben tartására vonatkozó elvből következik, a célja egyrészt az érintettnek elegendő tájékoztatás nyújtása annak eldöntéséhez, hogy a jogi aktus megalapozott‑e, vagy hogy tartalmaz‑e esetleg az érvényességének vitatását uniós bíróság előtt lehetővé tévő valamilyen hibát, másrészt pedig annak lehetővé tétele, hogy az uniós bíróság felülvizsgálhassa e jogi aktus jogszerűségét (2011. április 15‑i Cseh Köztársaság kontra Bizottság ítélet, T‑465/08, EU:T:2011:186, 162. pont).

46      Az indokolásnak azonban a szóban forgó jogi aktus jellegéhez és elfogadásának körülményeihez kell igazodnia. Az indokolás követelményét az ügy körülményeire, így többek között a jogi aktus tartalmára, az előadott indokok jellegére, valamint a címzettek, illetve a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyek magyarázathoz jutás iránti érdekére figyelemmel kell értékelni. Nem követelmény, hogy az indokolás az összes releváns ténybeli és jogi elemet tartalmazza, minthogy az indokolás megfelelőségét nemcsak a szövegére, hanem a körülményeire, valamint az adott tárgyra vonatkozó jogszabályok összességére figyelemmel is meg kell vizsgálni. Így különösen, a sérelmet okozó aktus indokolása megfelelő, ha az érintett előtt ismert olyan összefüggésben hozzák meg, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését (2015. szeptember 18‑i Petro Suisse Intertrade kontra Tanács ítélet, T‑156/13 és T‑373/14, nem tették közzé, EU:T:2015:646, 67. pont).

47      Arra is emlékeztetni kell, hogy az indokolási kötelezettség olyan lényeges formai követelmény, amelyet külön kell választani az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a vitatott jogi aktus érdemi jogszerűségére vonatkozik (2001. március 22‑i Franciaország kontra Bizottság ítélet, C‑17/99, EU:C:2001:178, 35. pont).

48      Másodszor – elsősorban a megtámadott rendelet indokolását illetően – meg kell állapítani, hogy a megtámadott rendelet (1), (13) és (20) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság megállapította, hogy az nPB jelöltanyag, hogy az ECHA ajánlotta ezen anyagnak a XIV. mellékletbe, elsőbbséggel történő felvételét, valamint hogy a Bizottság – az érdekelt felek észrevételei ellenére – úgy vélte, hogy ezt az anyagot a megtámadott rendelet révén fel kell venni az említett mellékletbe.

49      Másodsorban – figyelemmel arra, hogy a Bizottság a megtámadott rendeletben az ECHA ajánlására hivatkozott, és úgy határozott, hogy követi azt – figyelembe kell venni az említett ajánlás tartalmát, valamint az ebben az ajánlásban hivatkozott dokumentumok tartalmát.

50      Amint az az ECHA ajánlásának I. mellékletéből és az ebben a mellékletben hivatkozott, az nPB‑ről szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentumból kitűnik, az ECHA a következő okok miatt ajánlotta az nPB‑nek a XIV. mellékletbe, elsőbbséggel történő felvételét: az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában kifejezetten említett kritériumok tekintetében az ezen anyaghoz rendelt 20/45 elsőbbségi pontszám (lásd a fenti 10. pontot), valamint az nPB‑nek az e mellékletben már szereplő egyik anyaggal, a triklór‑etilénnel való csoportosításával kapcsolatos megfontolások. Az ECHA az említett mellékletben más olyan nyilvános dokumentumokra is hivatkozott, amelyekre az ajánlásának elkészítése céljából támaszkodott, és különösen az alábbiakra:

–        a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató;

–        a 2014. szeptember 1‑jei hatodik priorizálási eljárás előzetes eredményei;

–        az érdekelt felek megjegyzéseit és az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való felvételére irányuló hatodik ajánlástervezetre adott válaszokra történő hivatkozásokat tartalmazó 2015. július 1‑jei dokumentum;

–        az ECHA által az e megjegyzésekre adott válaszokat tartalmazó 2015. július 1‑jei dokumentum.

51      Az nPB‑ről szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentum 2. oldalából kitűnik, hogy az ECHA figyelembe vette az ezen anyag regisztrálási dokumentációjában szereplő, az anyag különféle felhasználásainak megfelelő mennyiségekre, azaz az ezen anyag regisztrálási dokumentációjának 3.5. pontjában jelzett mennyiségekre vonatkozó információkat. Az is kitűnik, hogy ezen adatok szerint úgy kellett tekinteni, hogy az nPB engedélyköteles mennyisége a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató 5.2. pontjában előírt, 1000 és kevesebb mint 10 000 tonna közötti tartománynak felel meg, valamint hogy ehhez a tartományhoz 12/15 pontszámot kell rendelni.

52      Az érdekelt felek megjegyzéseire az ECHA által adott válaszokat tartalmazó 2015. július 1‑jei dokumentumban az ECHA kifejtette az általa alkalmazott megközelítést. Ezzel összefüggésben jelezte többek között, hogy a mennyiségek becslése során figyelembe vette a regisztrálási dokumentáció 3.2. és 3.5. pontjából származó adatokat, a kémiai biztonsági jelentésekben szereplő adatokat, valamint az nPB különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítását eredményező eljárásból származó információkat, azaz az ezzel összefüggésben elkészült jelentéseket és a nyilvános konzultáció során szolgáltatott információkat. Az ECHA által nyújtott információk szerint, amikor már rendelkezésre álltak az engedélyezés alóli eltérések hatálya alá tartozó felhasználásokkal és a megfelelő mennyiséggel kapcsolatos információk, a prioritások meghatározása szempontjából releváns mennyiség megbecsléséhez ezeket is értékelték. Ebben az összefüggésben az ECHA pontosította, hogy az engedélyköteles mennyiségek megbecslése főként a regisztrálási dokumentációból és a kémiai biztonsági jelentésekből származó adatokon alapult. Az ECHA szerint különösen a felhasználásonkénti mennyiségekre vonatkozó, a különös aggodalomra okot adó anyagok meghatározására vonatkozó jelentéseken és a nyilvános konzultációkon alapuló információkat akkor lehetett figyelembe venni, ha értékelni lehetett azok reprezentativitását és megbízhatóságát. Az ECHA azt is jelezte, hogy a priorizálási eljárás keretében általánosságban elővigyázatos megközelítést alkalmaznak abban az esetben, ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet egyértelmű következtetést levonni az anyag felhasználásának intermedier jellegére, illetve más mentességek alkalmazására vonatkozóan.

53      Ami konkrétabban az nPB‑t illeti, az ECHA kifejtette, hogy a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok alapján úgy véli, hogy ezen anyag engedélyköteles mennyisége a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató 5.2. pontjában előírt 1000 és kevesebb mint 10 000 tonna közötti tartományban mozog, ami – álláspontja szerint – igazolja a mennyiséggel kapcsolatban a 12/15 pontszámot. Ez a becslés akkor sem módosult volna, ha az Európai Unióbeli, a nyilvános konzultációban említett összmennyiség 30%‑os becslését vették volna figyelembe. Ebben a kontextusban az ECHA rámutatott, hogy az nPB engedélyköteles mennyiségeit illetően eltérések mutatkoztak a regisztrálási dokumentációban közölt és a nyilvános konzultáció keretében szolgáltatott információk között. Az ECHA hozzáfűzi, hogy a nyilvános konzultáció keretében az iparág által előadottak szerint ez a mennyiség alacsonyabb volt 1000 tonnánál. Az ECHA véleménye szerint a megjegyzések keretében nyújtott információk alapján nem lehetett figyelmen kívül hagyni a regisztrációs adatokat, valamint hogy a regisztrálók feladata volt annak biztosítása, hogy a regisztrálási dokumentációk pontos mennyiségeket tartalmazzák.

54      Az ECHA ajánlásában említett, a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutatóban szereplő információkat is figyelembe kell venni. Mindenekelőtt – amint az az említett útmutató 3. pontjából kitűnik – a priorizálási eljáráshoz szükséges információknak főszabály szerint a regisztrálási dokumentációban kell szerepelniük. Az e pontra vonatkozó 2. lábjegyzetben emlékeztetnek arra, hogy a dokumentációk regisztrálása jogi kötelezettséget képez, hogy a regisztrálóknak helytálló információkat kell nyújtaniuk, és azokat időben naprakésszé kell tenniük, ha ez szükségesnek bizonyul, valamint hogy ily módon a regisztrálók felelnek a regisztrációs adatok pontosságáért. Azt is jelzik, hogy a regisztrációs kötelezettség alapján szolgáltatott információkat az 1907/2006 rendelet hatálya alá tartozó más folyamatokra is felhasználják. Ezután – amint az a szóban forgó útmutató 4. pontjának első bekezdéséből kitűnik – a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok képezik a priorizálási eljárás keretében felhasznált fő információforrást, javasolják továbbá az iparág számára, hogy közvetlenül a regisztrálási dokumentációban tüntessen fel minden más releváns adatot. E pont harmadik bekezdése egyébként jelzi, hogy amennyiben a regisztrálási dokumentációban rendelkezésre állnak a priorizálási eljáráshoz szükséges (megfelelő minőségű) adatok, az anyag értékelése ezeken az adatokon fog alapulni. Ebben a bekezdésben emellett jelzik, hogy amennyiben ezek az adatok hiányoznak, ellentmondásosak, illetve nem megfelelő minőségűek, a valószínűsíthetően legkedvezőtlenebb forgatókönyveket fogják alkalmazni. Végezetül e pont negyedik bekezdése felhívja a figyelmet arra, hogy a felhasznált adatok minősége mindenkor érinteni fogja a priorizálási eljárás eredményeit.

55      Harmadsorban – figyelemmel a fenti 46. pontban felidézett azon ítélkezési gyakorlatra, amely szerint figyelembe kell venni az érintett előtt ismert olyan összefüggést is – figyelembe kell venni a Bizottság és a felperesek között az igazgatási eljárás során lezajlott levélváltást. 2015. szeptember 18‑i levelében a Bizottság jelezte többek között, hogy a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok és a nyilvános konzultáció keretében szolgáltatott adatok nem állnak összhangban, valamint hogy – a regisztrálóknak a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok naprakésszé tételére irányuló kötelezettségére tekintettel – a regisztrálási dokumentációban feltüntetett információk képezik a priorizálási eljárás keretében felhasznált fő információforrást.

56      Harmadszor – figyelemmel a fenti tényezőkre – meg kell állapítani, hogy a megtámadott rendelet indokolását megfelelőnek kell tekinteni. Először is, az nPB‑ről szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentumból kitűnik, hogy az ECHA figyelembe vette az ezen anyag regisztrálási dokumentációjában szereplő, az anyag különféle felhasználásainak megfelelő mennyiségekre, azaz az ezen anyag regisztrálási dokumentációjának 3.5. pontjában jelzett mennyiségekre vonatkozó információkat. Másodszor, ezekből a tényezőkből azok az okok is kitűnnek, amelyek miatt az ECHA ezeket az adatokat alkalmazta. Egyrészről ugyanis ezekből elegendően világosan kitűnik, hogy a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok és a nyilvános konzultáció során vagy azt követően szolgáltatott információk közötti eltérések esetén főszabály szerint a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok élveznek elsőbbséget. Másrészről ezekből elegendően világosan kitűnik, hogy amennyiben az adatok ellentmondásosak, a valószínűsíthetően legkedvezőtlenebb forgatókönyveket fogják figyelembe venni. A fent említett dokumentumokból az e megközelítés alapjául szolgáló megfontolások szintén elegendően világosan kitűnnek.

57      Ennélfogva az nPB Bizottság által figyelembe vett mennyiségeinek kiszámítását illetően a megtámadott rendelet indokolása elégtelenségének alátámasztásaként előterjesztett érveket el kell utasítani.

58      A felperesek végezetül előadják, hogy nem állt rendelkezésükre elegendő információ ahhoz, hogy gyakorolhassák a megtámadott rendelet elfogadását eredményező eljárás tekintetében az 1907/2006 rendeletben előírt részvételi jogaikat és ténylegesen érvényesíthessék érdekeiket. E tekintetben elegendő megállapítani, hogy a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutatóban, a felperesek megjegyzéseire az ECHA és a Bizottság által adott válaszokban, valamint a fenti 49–55. pontban említett többi dokumentumban szereplő információk lehetővé tették a felperesek számára, hogy ezen eljárás során ténylegesen gyakorolhassák jogaikat.

b)      A második, a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére és nyilvánvaló értékelési hibák fennállására alapított részről

59      A felperesek azzal érvelnek, hogy a Bizottság megsértette a megfelelő ügyintézés elvét, és nyilvánvaló hibát követett el mérlegelési jogkörének gyakorlása során. A Bizottság nem végezte el saját értékeléseit. Egyebekben pedig olyan adatokat használt fel, amelyek az nPB valamennyi felhasználására, köztük a köztes termékként való felhasználásaira is kiterjednek, holott ezen utóbbiak nem engedélykötelesek, ekként pedig azokat nem lett volna szabad figyelembe venni. Ezen túlmenően – a felperesek álláspontja szerint – a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie az általuk a nyilvános konzultáció során, valamint a 2015. augusztus 10‑i, 2016. február 4‑i és október 3‑i levelükben szolgáltatott információkat. Megfosztaná a céljától az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (4) bekezdésében előírt nyilvános konzultációt az a megközelítés, amely szerint kizárólag a regisztrálási dokumentációban szereplő információkat veszik figyelembe. A regisztrálókat nem terheli olyan kötelezettség, hogy a különféle felhasználások tekintetében jelezniük kell az anyag mennyiségeit vagy mennyiségi tartományait. Mindenesetre nem a regisztrálási dokumentációk azonnali, hanem pusztán azok indokolatlan késedelem nélküli naprakésszé tétele a követelmény. A felperesek szerint a Bizottság által alkalmazott megközelítés akár azzal a következménnyel is járhat, hogy olyan anyagokat vesznek fel a XIV. mellékletbe, amelyek valójában nem élveznek prioritást.

60      Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

61      Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. Az ítélkezési gyakorlat pontosította, hogy az említett elv értelmében az uniós szervek feladata, hogy gondosan és pártatlanul vizsgáljanak meg valamennyi releváns tényt, és gyűjtsék össze a mérlegelési jogkörük gyakorlásához szükséges valamennyi ténybeli és jogi elemet, továbbá hogy biztosítsák az eljárásaik szabályos lefolytatását és hatékonyságát (2018. január 30‑i Przedsiębiorstwo Energetyki Cieplnej kontra ECHA ítélet, T‑625/16, nem tették közzé, EU:T:2018:44, 89. pont).

62      Először is a felperesek azon érvét kell megvizsgálni, amely szerint a Bizottság az nPB összmennyiségére vonatkozó adatokat használt fel. A Törvényszék másodszor azokat az érveket fogja elemezni, amelyek szerint a Bizottság nem vette megfelelően figyelembe a nyilvános konzultáció során, valamint a felperesek 2015. augusztus 10‑i, 2016. február 4‑i és október 3‑i levelében szolgáltatott információkat.

1)      Arról az érvről, amely szerint a Bizottság az nPB összmennyiségére vonatkozó adatokat használt fel

63      A felperesek azzal érvelnek, hogy a Bizottság a regisztrálási dokumentáció 3.2. pontjában szereplő adatokra támaszkodott, holott az ebben a pontban feltüntetett mennyiségek az nPB intermedier jellegű felhasználásaira is vonatkoznak, amelyeket azonban – véleményük szerint – nem lett volna szabad figyelembe venni.

64      E tekintetben persze emlékeztetni kell arra, hogy az 1907/2006 rendelet 10. cikke a) pontjának iii. alpontja értelmében, a regisztrálók kötelesek feltüntetni az anyag gyártására és felhasználásaira vonatkozó információkat, az 1907/2006 rendelet VI. melléklete 3. szakaszának megfelelően. Az említett melléklet 3.1. pontja előírja, hogy a regisztrálóknak fel kell tüntetniük a regisztrálónkénti éves teljes gyártást, a regisztrálásköteles árucikkek előállítására használt mennyiségeket vagy összetételét és/vagy a behozatalt tonnában. Ez az információ az 1907/2006 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének f) pontjában említett, az információs követelményeket meghatározó (lásd az 1907/2006 rendelet VI–XI. mellékletét) mennyiségi tartományok alkalmazásához releváns. A regisztrálási dokumentáció 3.2. pontja ezeket az adatokat tartalmazza.

65      Ezzel szemben amennyiben egy anyagot a XIV. mellékletbe felvevő rendelet elfogadása keretében figyelembe veszik ezen anyag mennyiségét, az 1907/2006 rendelet 2. cikkének (8) bekezdéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a mennyiségnek kizárólag az engedélyköteles részét kell alkalmazni. Ebben a kontextusban tehát nem kell figyelembe venni a mennyiségnek az intermedier jellegű felhasználásokkal kapcsolatos részét.

66      A felperesek érvelésével ellentétben azonban a Bizottság – amint az a fenti 51. pontból kitűnik – a jelen ügyben nem az nPB‑nek a regisztrálási dokumentáció 3.2. pontjában jelzett összmennyiségére támaszkodott a mennyiség engedélyköteles részének kiszámításához, hanem a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett, az nPB különféle felhasználásaira vonatkozó adatokat alkalmazta.

67      Ennélfogva el kell utasítani azt az érvet, amely szerint a Bizottság a regisztrálási dokumentáció 3.2. pontjában feltüntetett, az nPB összmennyiségére vonatkozó adatokra támaszkodott.

2)      Azokról az érvekről, amelyek szerint a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a nyilvános konzultáció során és a későbbi kétoldalú levélváltások keretében szolgáltatott információkat

68      A felperesek arra is hivatkoznak, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe azokat az információkat, amelyeket a nyilvános konzultáció során, valamint a 2015. augusztus 10‑i, a 2016. február 4‑i és a 2016. október 3‑i leveleikben szolgáltattak.

i)      A nyilvános konzultáció során szolgáltatott adatokról

69      A felperesek azzal érvelnek, hogy a nyilvános konzultáció során további információkkal szolgáltak az nPB engedélyköteles mennyiségére vonatkozóan. Egyrészről jelezték, hogy az nPB mennyiségének 70%‑át köztes termékként használják fel, így ez nem engedélyköteles, valamint hogy e mennyiség csupán 30%‑a engedélyköteles. Másrészről benyújtottak egy, az nPB oldószerként való felhasználásával kapcsolatos piaci volumenre vonatkozó becslést.

70      E tekintetben elsősorban meg kell állapítani, hogy az érdekelt felek megjegyzéseire az ECHA által adott válaszokat tartalmazó 2015. július 1‑jei dokumentumból kitűnik, hogy ezen utóbbi figyelembe vette a felperesek által a nyilvános konzultáció során szolgáltatott információkat.

71      Ebben a dokumentumban ugyanis az ECHA először is a felperesek arra alapított észrevételére reagált, hogy ők e konzultáció során jelezték, hogy az nPB mennyiségének 70%‑a ezen anyag köztes termékként való felhasználására szolgál, ekként pedig nem engedélyköteles, valamint hogy következésképpen az nPB mennyiségének csupán 30%‑a engedélyköteles.  Az ECHA e tekintetben kifejtette, hogy önmagában ezen információ alapján nem tudja módosítani az értékelését. Az e dokumentumban szereplő információk szerint, még ha a felperesek által szolgáltatott információk helytállóak is, és az nPB mennyiségének csupán 30%‑a engedélyköteles, az értékelési dokumentációban szereplő adatok alapján ez nem kérdőjelezheti meg az nPB engedélyköteles mennyiségéhez rendelt pontszámot.

72      Másodszor, ebben az érdekelt felek megjegyzéseire az ECHA által adott válaszokat tartalmazó 2015. július 1‑jei dokumentumban az ECHA a piaci volumenre vonatkozó becslésre is reagált. Ebből a dokumentumból ugyanis kitűnik, hogy ezeket az adatokat azért nem vették figyelembe, mert azok alapján nem lehet megkérdőjelezni a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában szereplő adatokat.

73      Másodsorban – a felperesek érvelésével ellentétben – az, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy követi az ECHA ajánlását, amely többek között az érdekelt felek megjegyzéseire az ECHA által adott válaszokat tartalmazó 2015. július 1‑jei dokumentumra hivatkozott (lásd a fenti 50. pontot), önmagában nem bizonyíthatja, hogy a Bizottság nem végezte el saját értékeléseit. Éppen ellenkezőleg: az 1907/2006 rendelet kifejezetten előírja, hogy az ECHA ajánlást tesz az általa elsőbbséginek tekintett, a XIV. mellékletbe felveendő anyagokra vonatkozóan, valamint hogy a Bizottság ezen ajánlás alapján hozza meg saját határozatát. E körülmények között nem tekinthető úgy, hogy pusztán az, hogy a Bizottság úgy határozott, követi az ECHA ajánlását, és az, hogy erre az ajánlásra a megtámadott rendeletben hivatkozik, kétséget ébreszthet azt illetően, hogy a Bizottság elvégezte‑e a saját értékeléseit.

74      Harmadsorban – a felperesek által állítottakkal ellentétben – abból, hogy a Bizottság nem osztotta a felperesek álláspontját, és az ECHA ajánlását követte, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a felperesek által a nyilvános konzultáció során szolgáltatott információkat.

75      Negyedsorban – amennyiben a felperesek előadják, hogy a Bizottság értékelési hibákat követett el azáltal, hogy nem használta fel az általuk a nyilvános konzultáció keretében szolgáltatott információkat – emlékeztetni kell arra, hogy a XIV. mellékletbe felveendő jelöltanyagok kiválasztása igen összetett, tudományos és technikai jellegű ténybeli elemek értékelésével jár, amely tekintetében a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ez a széles mérlegelési jogkör a felhasznált adatok kiválasztására is kiterjed. E tekintetben korlátozott a Törvényszék által gyakorolt felülvizsgálat (lásd ebben az értelemben: 2014. március 27‑i Polyelectrolyte Producers Group és társai kontra Bizottság végzés, C‑199/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:205, 28. pont). Ennélfogva azt kell vizsgálni, hogy a felperesek érvei bizonyíthatják‑e azt, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el azzal, hogy nem a felperesek által a nyilvános konzultáció során szolgáltatott információk alapján számította ki az nPB engedélyköteles mennyiségét.

76      E tekintetben elsősorban meg kell állapítani, hogy a vegyi anyagok regisztrálásával, értékelésével és engedélyezésével, valamint az ezen anyagokra alkalmazandó korlátozásokkal kapcsolatos, az 1907/2006 rendelettel létrehozott rendszerrel elérni kívánt egyik célkitűzés az, hogy az említett rendelet információkat hozzon létre az anyagokról és azok felhasználásairól, valamint hogy ezeket az információkat a regisztrálási dokumentáció tartalmazza.

77      Ebben az összefüggésben először is meg kell állapítani, hogy az 1907/2006 rendelet (14) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az említett rendelet célja, hogy információkat hozzon létre az anyagokról és azok felhasználásairól. Ebből a preambulumbekezdésből az is kitűnik, hogy ezeket az információkat az érintett szereplőknek a releváns jogszabályok alkalmazása és végrehajtása során fel kell használniuk. Amint az az 1907/2006 rendelet (17) preambulumbekezdéséből kitűnik, az anyagok veszélyes tulajdonságainak azonosítását elősegítő, az anyagokra vonatkozó összes rendelkezésre álló és lényeges információt össze kell gyűjteni.

78      Másodszor – amint az az 1907/2006 rendelet (19) preambulumbekezdéséből kitűnik – e rendelet „Anyagok regisztrálása” címet viselő II. címébe illeszkedő rendelkezéseinek célja, hogy arra kötelezzék a gyártókat és importőröket, hogy adatokat gyűjtsenek az általuk gyártott vagy importált anyagokról, hogy ezeknek az adatoknak a felhasználásával értékeljék az ezekkel az anyagokkal összefüggő kockázatokat, valamint hogy megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket alakítsanak ki és ajánljanak. Annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a kötelezettségeket ténylegesen betartsák, valamint átláthatósági okokból, a regisztrálás során a fent említett összes információt tartalmazó dokumentációt kell benyújtaniuk az ECHA számára.

79      Harmadszor – az 1907/2006 rendelet (21) preambulumbekezdése értelmében – az anyagokkal kapcsolatban nyújtott információkat fel lehet használni az engedélyezési eljárások megindítására, ekként pedig biztosítani kell, hogy ezek az információk az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak és felhasználhatók legyenek ilyen eljárások céljából.

80      Negyedszer, az 1907/2006 rendelet (27) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az anyagokra vonatkozó információkat, valamint a kapcsolódó információkat – beleértve a kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó információkat is – a végrehajtás és az értékelés céljából, valamint átláthatósági okokból főszabályként be kell nyújtani a hatóságoknak.

81      Ötödször – amint az az 1907/2006 rendelet (46) preambulumbekezdéséből kitűnik – a regisztrálás során gyűjtött információk naprakészen tartásának biztosítása érdekében a regisztrálók kötelesek tájékoztatni az ECHA‑t a dokumentációban szereplő információkban bekövetkező bizonyos változásokról.

82      E tényezőkre figyelemmel azt sem lehet felróni a Bizottságnak, hogy elsődlegesen a regisztrálási dokumentációból származó adatokra támaszkodott.

83      Másodsorban, nem lehet felróni a Bizottságnak, hogy annak ellenére az nPB egyes felhasználásaira vonatkozóan a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatokra támaszkodott, hogy ezek az adatok és az nPB összmennyiségére vonatkozóan a regisztrálási dokumentáció 3.2. pontjában feltüntetett adatok nem álltak összhangban egymással. Az elővigyázatosság 1907/2006 rendelet 1. cikke (3) bekezdésének második mondatában említett elvére tekintettel ugyanis, amennyiben a szóban forgó jelöltanyag mennyiségével kapcsolatban ellentmondásos adatok állnak rendelkezésre, nem róható fel a Bizottságnak, hogy a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában szereplő azon adatokat használta fel, amelyek az nPB különféle felhasználásaira vonatkoznak és amelyek szerint az említett anyag nagyobb mennyisége engedélyköteles.

84      Harmadsorban meg kell vizsgálni, hogy – a felperesek által a nyilvános konzultáció keretében szolgáltatott információkra figyelemmel – a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett‑e el azzal, hogy az nPB engedélyköteles mennyiségét a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában szereplő adatok alapján számította ki.

85      Először is meg kell állapítani, hogy a felperesek által előterjesztett érvek nem bizonyíthatják a Bizottság azon megfontolásának nyilvánvalóan téves jellegét, amely szerint még ha az nPB regisztrálási dokumentáció 3.2. pontjában jelzett összmennyiségének 70%‑a nem is volt engedélyköteles és így kizárólag az nPB mennyiségének 30%‑a volt engedélyköteles, ez – az értékelési dokumentációban szereplő adatok alapján – nem kérdőjelezhette meg az nPB engedélyköteles mennyiségéhez rendelt pontszámot.

86      Másodszor azt kell vizsgálni, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett‑e el annak megállapításával, hogy az nPB oldószerként való felhasználásával kapcsolatos piaci volumenre vonatkozóan a felperesek által benyújtott becslés nem kérdőjelezheti meg a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában szereplő adatokat.

87      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – a fenti 76–82. pontban kifejtetteknek megfelelően – az 1907/2006 rendelet fontos szerepet tulajdonít az anyagok regisztrálási dokumentációjában szereplő adatoknak.

88      Egyebekben az 1907/2006 rendelet rendszeréből kitűnik, hogy a regisztrálók a felelősek a regisztrálási dokumentációjukban feltüntetett adatokért.

89      Az anyagok mennyiségére vonatkozó információkat illetően igaz ugyan, hogy az 1907/2006 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontja annak jelzésére szorítkozik, hogy a regisztrálóknak saját kezdeményezésükre kell a regisztrálást indokolatlan késedelem nélkül naprakésszé tenniük a vonatkozó új információkkal és azokat az ECHA‑nak benyújtaniuk, amennyiben a regisztráló által gyártott vagy behozott éves vagy összmennyiség vagy az általa előállított vagy behozott árucikkekben található anyagok mennyiség megváltozik, és ez a mennyiségi tartomány megváltozását eredményezi. Ez a rendelkezés tehát az összmennyiségnek az 1907/2006 rendeletben előírt azon tartományaira vonatkozik, amelyeket az anyag regisztrálásakor fel kell tüntetni (lásd a fenti 64. pontot), nem pedig a mennyiség engedélyköteles részére (lásd a fenti 65. pontot).

90      Ha azonban a regisztráló a regisztrálási dokumentációban az anyag mennyiségeire vonatkozó adatokat tüntet fel – még akkor is, ha ezek nem az 1907/2006 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettekhez hasonló, hanem az anyag különféle felhasználásával kapcsolatos mennyiségekre vonatkozó adatok –, akkor tekintettel az említett dokumentációban szereplő adatoknak az 1907/2006 rendeletben tulajdonított jelentőségre és a regisztrálónak az említett adatokkal kapcsolatban fennálló felelősségére, a regisztráló feladata a feltüntetett adatok időben történő naprakésszé tétele, legalábbis az 1907/2006 rendeletben előírt eljárások szempontjából releváns adatok esetében.

91      Az nPB különféle felhasználásokkal kapcsolatos mennyiségeit feltüntető adatokat illetően emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató 4. pontjának első bekezdéséből kitűnik – a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok képezik az ECHA által alkalmazott priorizálási eljáráshoz felhasznált fő információforrást, valamint hogy ez az útmutató azt javasolja az iparág számára, hogy közvetlenül a regisztrálási dokumentációban tüntesse fel az összes releváns adatot.

92      A fenti megfontolásokra figyelemmel azt a következtetést kell levonni, hogy a felperesek feladata volt a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában szereplő adatok időben történő naprakésszé tétele, ha – a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató 5.2. pontjában előírt tartományok alapján – a jelzett mennyiség megváltozása kihatással lehetett az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett mennyiségi kritériumhoz rendelt elsőbbségi pontszámra.

93      Ebben az összefüggésben azt is meg kell állapítani, hogy a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában szereplő adatokat nem módosították a megtámadott rendelet elfogadása előtt, valamint hogy a felperesek nem terjesztenek elő az annak bizonyítására alkalmas érvet, hogy az adatok módosítása nem volt lehetséges.

94      Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy a nyilvános konzultáció keretében a felperesek nem terjesztettek elő olyan információkat, amelyek magyarázatként szolgálhatnának az említett konzultáció keretében szolgáltatott adatok és a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatok közötti eltérésre. Éppen ellenkezőleg: az ECHA információi szerint – amelyeket a felperesek részletesen nem kérdőjeleztek meg – a felperesek által szolgáltatott adatok nem álltak összhangban a felperesek által benyújtott észrevételekhez csatolt, és sokkal nagyobb mennyiségeket jelző kémiai biztonsági jelentésben feltüntetett adatokkal.

95      E körülmények között nem róható fel a Bizottságnak, hogy úgy vélte, a felperesek által a nyilvános konzultáció során benyújtott, az nPB oldószerként való felhasználásával kapcsolatos piaci volumenre vonatkozó becslés nem kérdőjelezheti meg a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában szereplő adatokat.

96      Ezt a következtetést nem kérdőjelezi meg a felperesek arra alapított érve, hogy meg kell őrizni az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (4) bekezdésében előírt nyilvános konzultáció hatékony érvényesülését.

97      Ez a rendelkezés azt írja elő, hogy az ECHA felkéri az összes érintett felet, hogy a közzététel időpontjától számított három hónapon belül nyújtsa be észrevételeit, különösen az engedélyezési követelmény alól mentesítendő felhasználásokkal kapcsolatban.

98      Kétségtelen, hogy az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (4) bekezdésében előírt nyilvános konzultáció minden érintett fél számára lehetővé teszi a releváns adatok benyújtását. Lehetővé teszi tehát a regisztrálók számára, hogy további információkat nyújtsanak be az engedélyezési követelmény alól mentesítendő felhasználásokkal kapcsolatban. E rendelkezésnek azonban nem célja annak lehetővé tétele a regisztrálók számára, hogy a nyilvános konzultáció keretében annak kifejtése nélkül térjenek vissza a regisztrálási dokumentációban feltüntetett adatokra, hogy azokat miért nem tudták időben naprakésszé tenni, sem pedig, hogy miért térnek el ezek az adatok a nyilvános konzultáció keretében szolgáltatott információktól.

99      Márpedig a jelen ügyben a felperesek nemcsak azon okokat nem támasztották alá, amelyek miatt nem tudták időben naprakésszé tenni a regisztrálási dokumentációban szereplő adatokat, de az egyrészről a nyilvános konzultáció keretében szolgáltatott adatok és a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatok közötti, másrészről pedig az észrevételeiben feltüntetett becslés és az azokhoz csatolt kémiai biztonsági jelentésben (lásd a fenti 94. pontot) szereplő adatok közötti eltéréseket sem fejtették ki.

100    Ebben a kontextusban el kell utasítani a felperesek arra alapított érvét, hogy mivel a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok ellentmondásosak voltak, a Bizottságnak az általuk a nyilvános konzultáció során szolgáltatott információknak kellett volna nagyobb jelentőséget tulajdonítania. Ez a megközelítés ugyanis azzal a következménnyel járna, hogy a regisztrálási dokumentációjukban szereplő ellentmondásos adatokat időben nem orvosló regisztrálók kerülnek előnyösebb helyzetbe.

101    A fenti megfontolásokra figyelemmel a felpereseknek a nyilvános konzultáció során általuk szolgáltatott információkra alapított érveit el kell utasítani.

ii)    A 2015. augusztus 10i levélben szereplő információkról

102    A felperesek előadják, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a 2015. augusztus 10‑i levelükben szolgáltatott információkat. Ebben a levélben újólag előadták az általuk korábban, a nyilvános konzultáció keretében előterjesztett érveket. Arra is hivatkoznak, hogy az ECHA a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatokat használta fel, holott kétségei voltak azok megbízhatóságát illetően.

103    E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a Bizottság 2015. szeptember 18‑i leveléből kitűnik, hogy ezen utóbbi kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt úgy vélte, hogy nem szabad felhasználni a felperesek által a 2015. augusztus 10‑i levelükben benyújtott adatokat. A Bizottság ezzel összefüggésben kifejtette többek között, hogy a regisztrálási dokumentáció képezi a priorizálási eljárás keretében felhasznált fő információforrást, hogy egyrészről a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok, másrészről pedig a nyilvános konzultáció keretében szolgáltatott adatok között eltérések vannak, valamint hogy a regisztrálók feladata a regisztrálási dokumentáció naprakésszé tétele. E körülmények között nem lehet úgy tekinteni, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a 2015. augusztus 10‑i levélben szereplő információkat.

104    Másodszor – a felperesek által előadottakkal ellentétben –, abból, hogy a felperesek 2015. augusztus 10‑i levelének kézhezvételét követően a Bizottság az e levélben szereplő információkkal kapcsolatban konzultált az ECHA‑val, és úgy határozott, hogy ezen utóbbi véleményét követi, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a Bizottság nem végezte el saját értékeléseit. Ez annál is inkább igaz, hogy ez a megközelítés beleilleszkedik az 1907/2006 rendelet logikájába, amely rendelet (78) preambulumbekezdése előírja, hogy az ECHA tanácsot ad az engedélyezési eljárás alá vonandó anyagok fontossági sorrendjére vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a határozatok a társadalmi igényeket, valamint a tudományos ismereteket és fejlődést tükrözzék. A Bizottságot semmi nem akadályozza abban, hogy amikor úgy határoz, hogy az ECHA véleményét fogja követni, akkor az érdekelt feleknek adott válaszában megismételje e vélemény tartalmát. Ennélfogva – a felperesek álláspontjával ellentétben – e tartalom megismétlése önmagában nem vethet fel kétségeket azt illetően, hogy a Bizottság elvégezte‑e saját értékeléseit.

105    Harmadszor, abból, hogy a Bizottság nem osztotta a felperesek álláspontját, és az ECHA véleményét követte, nem vonható le az a következtetés, hogy figyelmen kívül hagyta a 2015. augusztus 10‑i levélben benyújtott információkat.

106    Negyedszer – figyelemmel a fenti 75–101. pontban kifejtett megfontolásokra – meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát, amikor úgy vélte, hogy a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában szereplő adatokat kell felhasználni.

107    Ennélfogva a 2015. augusztus 10‑i levélre alapított érveket el kell utasítani.

iii) A 2016. február 4i levélben szereplő információkról

108    A felperesek előadják, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a 2016. február 4‑i levelükben szolgáltatott információkat. Ebben a levelükben megemlítették, hogy összegyűjtötték az nPB engedélyköteles mennyiségére vonatkozó adatokat, amelyek alapján a mennyiség 1000 tonnánál alacsonyabb volt, és vizsgálatuk eredményeinek bizalmas ismertetését javasolták.

109    E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy noha sajnálatos, hogy a Bizottság elmulasztott válaszolni a felperesek 2016. február 4‑i levelére, ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az nem vette figyelembe az e levélben szereplő információkat. Amint az ugyanis a Bizottság által benyújtott dokumentumokból kitűnik, a Bizottság – e levél kézhezvételét követően – konzultált az ECHA‑val az abban szereplő információkról.

110    Másodszor – a fenti 104. és 105. pontban kifejtett okok miatt –, abból, hogy a Bizottság konzultált az ECHA‑val, és úgy határozott, követi a véleményét, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy nem végezte el saját értékeléseit, abból pedig, hogy a Bizottság nem a felperesek álláspontját osztotta, hanem az ECHA véleményét követte, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy figyelmen kívül hagyta a 2016. február 4‑i levélben benyújtott információkat.

111    Harmadszor, azt kell vizsgálni, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett‑e el azzal, hogy a 2016. február 4‑i levélben benyújtott információk ellenére a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatokat használta fel.

112    Elsősorban – utalva a fenti 75–100. pontban kifejtett megfontolásokra –emlékeztetni kell arra, hogy a regisztráló feladata a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok időben történő naprakésszé tétele.

113    Másodsorban meg kell állapítani, hogy az 1907/2006 rendelet nem írja elő kifejezetten, hogy a regisztráló az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (4) bekezdésében előírt nyilvános konzultációt követően adatokat nyújthat be. Tehát kizárólag rendkívüli körülmények esetén képzelhető el, hogy a Bizottság információknak a nyilvános konzultációt követő benyújtása után köteles legyen eltérni a regisztráló által a regisztrálási dokumentációban feltüntetett adatoktól.

114    Harmadsorban meg kell állapítani, hogy a felperesek nem terjesztenek elő egyetlen olyan érvet sem, amely bizonyíthatná, hogy nem tudták időben naprakésszé tenni a regisztrálási dokumentációban szereplő adatokat.

115    Negyedsorban meg kell állapítani, hogy a felperesek által a 2016. február 4‑i levelükben nyújtott információk meglehetősen elvontak voltak, és nem tartalmaztak olyan elemet, amely magyarázatul szolgálhatna a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatok és az e levélben szereplő adatok közötti eltérésre.

116    E körülmények között nem lehet felróni a Bizottságnak, hogy a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatokra, nem pedig a felperesek által a 2016. február 4‑i levelükben szolgáltatott adatokra támaszkodott.

117    Ennélfogva a 2016. február 4‑i levélre alapított érveket el kell utasítani.

iv)    A 2016. október 3i levélben szereplő információkról

118    A felperesek előadják, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a 2016. október 3‑i levelükben szolgáltatott információkat. Ebben a levélben jelezték, hogy a nem intermedier jellegű felhasználások egyetlen másik társregisztrálója visszavonta a regisztrálást, hogy a többi társregisztráló információi kizárólag az intermedier jellegű felhasználásokra vonatkoztak, hogy ők maradtak az egyetlen regisztrálók, akik az nPB mennyiségeivel kapcsolatban olyan információkat nyújtottak, amelyek relevánsak az engedélyköteles mennyiséggel kapcsolatos kritérium értékeléséhez, valamint hogy ily módon rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek alapján megállapítható, hogy az nPB engedélyköteles mennyisége alacsonyabb az évi 1000 tonnánál.

119    E tekintetben meg kell állapítani, hogy noha a Bizottság által benyújtott információkból kitűnik, hogy a felperesek 2016. október 3‑i levelének kézhezvételét követően konzultált e tekintetben az ECHA‑val, a Bizottság által benyújtott információk arra engednek következtetni, hogy az ECHA válaszának kézhezvétele előtt nem vizsgálta mélyrehatóan azt a kérdést, hogy az e levélben szereplő információk megkérdőjelezhetik‑e az nPB engedélyköteles mennyiségére vonatkozóan az ECHA által elvégzett értékelést. Márpedig a Bizottság ezt a választ 2016. december 22‑én, azaz a szabályozási bizottság véleményét követően kapta meg (lásd a fenti 16., 18. és 19. pontot).

120    Ebben a kontextusban azonban elsősorban arra is emlékeztetni kell, hogy az 1907/2006 rendelet nem írja elő kifejezetten, hogy a regisztráló az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (4) bekezdésében előírt nyilvános konzultációt követően adatokat nyújthat be (lásd a fenti 113. pontot), hogy a regisztráló feladata a regisztrálási dokumentációban szereplő adatok időben történő naprakésszé tétele (lásd a fenti 75–100. pontot), valamint hogy a felperesek egyetlen olyan érvet sem terjesztenek elő, amely bizonyíthatná, hogy nem tudták időben naprakésszé tenni a regisztrálási dokumentációban szereplő adatokat.

121    Másodsorban meg kell állapítani, hogy a felperesek által a 2016. február 4‑i levelükben nyújtott információk meglehetősen elvontak voltak, és nem tartalmaztak olyan elemet, amely magyarázatul szolgálhatna a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatok és az e levélben szereplő adatok közötti eltérésre.

122    Harmadsorban meg kell állapítani, hogy 2016. november 15‑i levelében a Bizottság felkérte a felpereseket, hogy lépjenek vele kapcsolatba egy novemberi találkozó időpontjának egyeztetése céljából, hogy mélyrehatóbban vitathassák meg a felperesek által összegyűjtött adatokat. Márpedig az iratokból nem tűnik ki, hogy a felperesek kapcsolatba léptek volna a Bizottsággal egy novemberi találkozó időpontjának egyeztetése céljából. A felperesek csak 2016. december 7‑én, azaz a szabályozási bizottság ülésének napján léptek kapcsolatba ezzel a céllal a Bizottsággal.

123    E körülmények között nem lehet felróni a Bizottságnak, hogy az nPB engedélyköteles mennyiségének értékelése céljából a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatokra támaszkodott.

124    Ennélfogva, még ha a fenti 119. pontban megállapított tényállást a megfelelő ügyintézés elve Bizottság általi megsértésének kellene is minősíteni, ez a jogsértés semmiféle hatással nem járna a megtámadott rendelet jogszerűségére.

125    Ebből következik, hogy a 2016. október 3‑i levélre alapított érveket, ekként pedig a felperesek valamennyi, arra alapított érvét el kell utasítani, hogy a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe az általuk a nyilvános konzultáció során, valamint a 2015. augusztus 10‑i, a 2016. február 4‑i és a 2016. október 3‑i levelükben szolgáltatott információkat.

126    A fenti megfontolásokra figyelemmel az első jogalapot el kell utasítani.

2.      A negyedik jogalapnak a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított első részéről

127    A negyedik jogalap első részében a felperesek lényegében azzal érvelnek, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a bizalomvédelem elvét, amennyiben nem vette figyelembe az ECHA‑nak az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett mennyiségi kritériumra vonatkozó pontszám meghatározásáról szóló igazgatási iránymutatásait.

128    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

129    Elsősorban el kell utasítani a bizalomvédelem elve figyelmen kívül hagyásának alátámasztására előterjesztett érveket. E tekintetben elegendő megállapítani, hogy a Bizottságot nem kötik az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (3) bekezdése alapján az ECHA által adandó ajánlás céljából az ECHA által kidolgozott iránymutatások. Ez az ajánlás ugyanis kizárólag konzultatív jellegű, és nem köti a Bizottságot. A Bizottság ennélfogva anélkül térhetett el az ECHA említett ajánlásra vonatkozó igazgatási iránymutatásaitól, hogy megsértette volna a bizalomvédelem elvét.

130    Másodsorban – amennyiben a felperesek azzal érvelnek, hogy maga a Bizottság hivatkozik az ECHA igazgatási iránymutatásaira –, először is meg kell állapítani, hogy amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy követi az ECHA egyik ajánlását, és amennyiben ebben az ajánlásban az ECHA az igazgatási iránymutatásaiban szereplő módszertanra támaszkodik, úgy kell tekinteni, hogy az összes arra alapított érv, hogy a Bizottság e megfontolásai nem felelnek meg az ECHA igazgatási iránymutatásainak, a Bizottság érvelésében szereplő hiba fennállásának bizonyítására irányul.

131    Másodszor meg kell állapítani, hogy a megtámadott rendeletből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató 5.2. pontjában előírt azon szabályt, amely szerint az nPB intermedier jellegű felhasználásaival kapcsolatos mennyiségeket nem kell figyelembe venni.

132    Harmadszor, a felperesek érveinek azon részét illetően, amely a Bizottságnak az általa felhasznált adatokkal kapcsolatos döntésére vonatkozik, meg kell állapítani, hogy a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató 4. pontjának első bekezdése jelzi, hogy a regisztrálási dokumentációban feltüntetett adatok képezik a priorizálási eljárás keretében felhasznált fő információforrást. Egyebekben – amint az az említett útmutató 3. pontjához fűzött 2. lábjegyzetből kitűnik – a regisztrálók felelősek a regisztrációs adatok pontosságáért.

133    Ennélfogva, még ha ezen útmutató 4. pontjának első bekezdése jelzi is, hogy további adatforrásként a regisztrálási dokumentációban szereplő adatoktól eltérő információkat szintén figyelembe lehet venni, ezzel egyáltalán nem ellentétes az, hogy a Bizottság – a fenti 59–125. pontban leírt körülmények között – az nPB különféle felhasználásaira vonatkozóan a regisztrálási dokumentáció 3.5. pontjában feltüntetett adatokat használja fel ezen anyag engedélyköteles mennyiségének értékelése céljából.

134    E tényezőkre figyelemmel nem lehet úgy vélni, hogy a Bizottság által alkalmazott megközelítés ellentétes volt a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutatóban szereplő információkkal.

135    A fenti megfontolásokra figyelemmel a negyedik jogalap első részét el kell utasítani.

B.      A Bizottságnak az nPB triklóretilénnel való csoportosítására alapított megfontolásairól

136    A felperesek olyan érveket is előterjesztenek, amelyek a Bizottság az nPB‑nek egy, a XIV. mellékletbe már felvett anyaggal, a triklór‑etilénnel való csoportosítására vonatkozó megfontolásainak megkérdőjelezésére irányulnak. Harmadik jogalapjuk keretében egyrészről különösen azzal érvelnek, hogy a Bizottság e tekintetben megsértette az indokolási kötelezettséget, valamint a védelemhez való jogukat. A negyedik jogalap második része keretében másrészről különösen azzal érvelnek, hogy a Bizottságnak a csoportosítással kapcsolatos megfontolásai nem felelnek meg a bizalomvédelem elvének, mivel a Bizottság nem tartotta be az ECHA igazgatási iránymutatásaiban előírtakat.

1.      A harmadik, a többek között az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapról

137    A felperesek elsősorban azzal érvelnek, hogy a Bizottság megsértette indokolási kötelezettségét. A prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutatójában az ECHA jelezte, hogy az anyagok csoportosításához hasonló, a nem az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában kifejezetten említett kritériumok körébe tartozó tényezők figyelembevétele esetén egyértelműen ki kell fejteni azokat az okokat, amelyek miatt a szóban forgó jelöltanyagot elsőbbségi anyagnak kell tekinteni. Márpedig a Bizottság nem indokolta megfelelően az nPB‑nek a triklór‑etilénnel való csoportosítására vonatkozó megfontolását. Nem tette lehetővé a felperesek számára azon okok megértését, amelyek miatt az nPB‑t a triklór‑etilén helyettesítésére lehetne használni. A Bizottság semmilyen értékeléssel nem szolgált az nPB és a triklór‑etilén felcserélhetőségének tényleges potenciáljára vonatkozóan.

138    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

139    A megtámadott rendelet indokolásával kapcsolatban – a fenti 45–55. pontban kifejtetteknek megfelelően – nemcsak a megtámadott rendeletben, hanem az ECHA azon ajánlásában szereplő indokolást is figyelembe kell venni, amelyre a Bizottság támaszkodott, továbbá az ezen ajánlásban hivatkozott dokumentumokban szereplő, valamint a Bizottság és a felperesek közötti levélváltás keretében kialakított indokolást is.

140    A jelen kontextusban először tehát a megtámadott rendelet (1), (13) és (20) preambulumbekezdését (lásd a fenti 48. pontot), valamint az ECHA ajánlását, annak mellékletét és az ECHA‑nak az e mellékletben hivatkozott nyilvános dokumentumait (lásd a fenti 49–51. pontot) kell figyelembe venni.

141    Másodszor – ami konkrétabban az nPB‑ről szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentumot illeti – emlékeztetni kell arra, hogy ebből kitűnik, hogy az ECHA úgy vélte, hogy még ha az anyagok jelöltlistáján szereplő más anyagok az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok vonatkozásában az nPB‑énél magasabb elsőbbségi pontszámot szereztek is, ez a jelöltanyag az elért 20/45 összpontszám és a csoportosítási megfontolások miatt minősül elsőbbségi anyagnak. A csoportosítási kritériumot illetően az ECHA jelezte, hogy – figyelemmel az egyrészről az nPB‑nek az anyagok jelöltlistájára való felvételét eredményező eljárás keretében lefolytatott nyilvános konzultáció során, másrészről pedig a hatodik priorizálási eljárás keretében az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (4) bekezdése értelmében lefolytatott nyilvános konzultáció során az iparág által nyújtott információkra – az nPB használható a triklór‑etilén helyettesítésére.

142    Harmadszor, az ECHA ajánlásának I. mellékletében és a 2015. július 1‑jei referenciadokumentumban hivatkozott, az érdekelt felek megjegyzéseit és az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való felvételére irányuló hatodik ajánlástervezetre adott válaszokra történő hivatkozásokat tartalmazó 2015. július 1‑jei dokumentumban szerepelnek az érdekelt felek megjegyzései, amelyekből kitűnik, hogy az nPB‑t a gyártók és a forgalmazók a triklór‑etilént helyettesítő alternatívaként helyezték el a piacon.

143    Negyedszer az ECHA – az ajánlástervezetre kapott észrevételek alapján általa naprakésszé tett végleges eredményekben (lásd a fenti 10. pontot) – kifejtette, hogy az iparág által nyújtott információk alapján az nPB a gőzzel végzett zsírtalanítás és a felülettisztítás esetében használható a triklór‑etilén helyettesítésére, valamint hogy a triklór‑etilén már szerepel a XIV. mellékletben.

144    Ötödször, a felperesekhez intézett 2015. szeptember 18‑i levelében a Bizottság nemcsak arra hivatkozott, hogy az nPB a gőzzel végzett zsírtalanítás és a felülettisztítás esetében használható a triklór‑etilén helyettesítésére, hanem azt is jelezte, hogy a triklór‑etilénnel kapcsolatban már nyújtottak be az nPB felhasználásaihoz hasonló felhasználásokra vonatkozó engedélyezés iránti kérelmeket. A Bizottság ebben a levélben azt is jelezte, hogy a csoportosítási megfontolások akkor is igazolhatják egy anyag elsőbbséginek minősítését, ha az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában kifejezetten említett kritériumok vonatkozásában az anyag által elért összpontszám igen alacsony. E levél mellékletében a Bizottság kifejtette többek között, hogy „még ha az nPB jelentősen alacsonyabb elsőbbségi összpontszámot kapott volna is, az ECHA – a csoportosítással kapcsolatos megfontolások alapján – akkor is ajánlhatta volna az anyagot”.

145    A felperesek által hivatkozottakkal ellentétben, a fenti 139–144. pontban említett tényezők alapján a felperesek vitathatták volna az uniós bíróság előtt az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való felvételét, ha úgy vélték, hogy a felvétel hibában szenved. Konkrétan, ha a felperesek úgy vélték, hogy a gőzzel végzett zsírtalanítás és a felülettisztítás esetében az nPB nem tekinthető a triklór‑etilént helyettesítő alternatívának, az említett pontokban kifejtett okok alapján ezt megkérdőjelezhették volna.

146    Ennélfogva az indokolási kötelezettség megsértésének alátámasztására előadott érveket el kell utasítani.

147    A felperesek másodsorban előadják, hogy nem rendelkeztek elegendő információval ahhoz, hogy a megtámadott rendelet elfogadását eredményező eljárás során gyakorolhassák az 1907/2006 rendeletben előírt részvételi jogaikat, és hogy ténylegesen érvényesíthessék érdekeiket.

148    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek ezen érvét.

149    E tekintetben meg kell állapítani, hogy a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató 2. pontjának hetedik bekezdéséből és 6. pontjából kitűnik, hogy a szóban forgó anyag és a XIV. mellékletbe már felvett vagy felvételre ajánlott más anyagok esetleges felcserélhetősége további figyelembe veendő szempontot képezett. Ez az információ, valamint a fenti 141–144. pontban említett dokumentumokban szereplő információk lehetővé tették a felperesek számára, hogy ténylegesen gyakorolhassák jogaikat.

150    Ezért ezt az érvet is el kell utasítani.

151    A felperesek harmadsorban azt állítják, hogy a Bizottság nem volt jogosult az nPB‑nek a triklór‑etilénnel való csoportosításával kapcsolatos megfontolásokra támaszkodni. A Bizottságnak az ezen anyagok felcserélhetőségével kapcsolatos megfontolásai tisztán spekulatívak és hipotetikusak. E megfontolásokból nem tűnik ki, hogy ezt az aspektust a Bizottság vizsgálta vagy ellenőrizte volna. Egyebekben – a felperesek szerint – ha az nPB ténylegesen minősülhetett volna a triklór‑etilén helyettesítésére szolgáló életképes alternatívának, akkor az értékesítési mennyiségeknek el kellett volna kezdeniük emelkedni 2016‑ban, amikor a triklór‑etilén engedélykötelessé vált. Márpedig az nPB iránti kereslet csökkent. Beadványaikban emellett a felperesek arra is hivatkoznak, hogy a Bizottságnak a triklór‑etilén bizonyos felhasználások tekintetében történő engedélyezéséről szóló, 2018. augusztus 10‑i C(2018) 5057 final határozatában ezen anyagnak a gőzzel végzett zsírtalanítással történő ipari alkatrésztisztítás céljára való felhasználását illetően kifejezetten szerepel, hogy – a műszaki és gazdasági megvalósíthatóság szempontjából – nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok és technológiák.

152    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

153    Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a felperesek ezeket az érveket nem a lényeges formai követelményt képező indokolási kötelezettség (lásd a fenti 47. pontot) megsértésének alátámasztására terjesztik elő, hanem azok a Bizottság megfontolásainak megalapozottságára irányulnak.

154    A felperesek először is azzal érvelnek, hogy a Bizottságnak az nPB triklór‑etilénnel való helyettesítésének lehetőségére irányuló megfontolásai spekulatívak és hipotetikusak.

155    Ezt az érvet el kell utasítani.

156    Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az az 1907/2006 rendelet (77) preambulumbekezdéséből kitűnik – a XIV. mellékletbe egyidejűleg csak korlátozott számú anyagot lehet felvenni végrehajthatósági és a célszerűségi megfontolásokat tekintetbe véve, egyrészt a természetes vagy jogi személyek vonatkozásában, amelyeknek el kell készíteniük a kérelmeket és meg kell tenniük a megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket, másrészt a hatóságok vonatkozásában, amelyeknek az engedélyezési kérelmeket fel kell dolgozniuk.

157    Ennélfogva abban a szakaszban, amelyben a Bizottság úgy dönt, hogy a XIV. mellékletbe már felvett valamely anyaggal való csoportosítással kapcsolatos okok miatt egy jelöltanyagot fel kell venni ebbe a mellékletbe, a Bizottság nem köteles jogilag megkövetelt módon bizonyítani, hogy az anyag ilyen helyettesítésére már sor került vagy az szükségszerűen sorra fog kerülni. Elegendő, ha megállapítja, hogy fennáll a helyettesítés potenciális kockázata.

158    Másodszor, azt a kérdést illetően, hogy a Bizottság jogosan vélte‑e úgy, hogy a helyettesítés e potenciális kockázata fennáll, meg kell állapítani, hogy ez a kérdés igen összetett, tudományos és technikai jellegű ténybeli elemek értékelésével jár, amelyek tekintetében a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Az ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszék felülvizsgálata e tekintetben korlátozott. Ennélfogva azt kell vizsgálni, hogy a felperesek érvei bizonyíthatják‑e, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, visszaélt hatáskörével, illetve hogy nyilvánvalóan túllépte mérlegelési jogkörének korlátait (lásd ebben az értelemben: 2011. július 21‑i Etimine ítélet, C‑15/10, EU:C:2011:504, 60. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

159    Amint az az nPB‑ről szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentumból kitűnik, az ezen anyagnak a triklór‑etilénnel való csoportosításával kapcsolatos megfontolások az iparág által nyújtott azon információkon alapultak, amelyek szerint a gőzzel végzett zsírtalanítás és a felülettisztítás esetében az nPB használható a triklór‑etilént helyettesítő alternatívaként. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy egyrészről az érdekelt felek megjegyzéseit és az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való felvételére irányuló hatodik ajánlástervezetre adott válaszokra történő hivatkozásokat tartalmazó 2015. július 1‑jei dokumentumból kitűnik, hogy bizonyos piaci szereplők a triklór‑etilént helyettesítő anyagként mérlegelték az nPB felhasználását. Másrészről, az nPB különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítására irányuló javaslattal kapcsolatos megjegyzéseket és az e megjegyzésekre adott válaszokat tartalmazó 2011. november 19‑i dokumentumból kitűnik, hogy bizonyos piaci szereplők szerint az nPB‑t – a gőzzel végzett zsírtalanítás és a felülettisztítás esetében – évek óta használják a triklór‑etilént közvetlenül helyettesítő anyagként.

160    E tényezőkre figyelemmel nem lehet úgy tekinteni, hogy valószerűtlen lett volna a Bizottság azon következtetése, amely szerint fennállt annak a kockázata, hogy a gőzzel végzett zsírtalanítás és a felülettisztítás esetében a triklór‑etilént az nPB‑vel helyettesítik.

161    Ezt a következtetést a felperesek többi érve nem kérdőjelezi meg.

162    Egyfelől nem bizonyíthatja a csoportosításra vonatkozó kritériummal kapcsolatban a Bizottság által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibát pusztán az, hogy az nPB értékesítési mennyiségei nem növekedtek attól a pillanattól kezdve, hogy a triklór‑etilén engedélykötelessé vált. Konkrétan nem zárható ki, hogy az értékesítési mennyiségek növekedésének elmaradása annak a következménye, hogy az ECHA 2012. december 19‑i határozata az nPB‑t olyan jelöltanyagként azonosította, amelyet esetleg fel fognak venni a XIV. mellékletbe.

163    Másfelől – a felperesek érvelésével ellentétben – az, hogy a Bizottságnak a triklór‑etilén bizonyos felhasználások tekintetében történő engedélyezéséről szóló, 2018. augusztus 10‑i határozatában szerepel, hogy ezen anyagnak a gőzzel végzett zsírtalanítással történő ipari alkatrésztisztítás céljára való felhasználását illetően – a műszaki és gazdasági megvalósíthatóság szempontjából – nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok és technológiák (lásd a fenti 28. pontot), nem alkalmas annak bizonyítására, hogy nyilvánvaló értékelési hibában szenvednek a Bizottság azon megfontolásai, amelyeken a megtámadott rendelet alapul.

164    Amennyiben a felperesek mindössze a triklór‑etilén bizonyos felhasználások tekintetében történő engedélyezéséről szóló, 2018. augusztus 10‑i bizottsági határozat meglétére hivatkoznak, elegendő emlékeztetni arra, hogy a megtámadott rendeletet e határozat előtt fogadták el, és hogy a Bizottság jogi aktusainak jogszerűségét azon információk alapján kell megítélni, amelyek ezek elfogadásakor a rendelkezésére állhattak (lásd ebben az értelemben: 1986. július 10‑i Belgium kontra Bizottság ítélet, 234/84, EU:C:1986:302, 16. pont).

165    Mindenesetre, ami a felperesek érveinek az egyrészről a megtámadott rendelet alapjául szolgáló megfontolások, másrészről pedig a triklór‑etilén bizonyos felhasználások tekintetében történő engedélyezéséről szóló, 2018. augusztus 10‑i bizottsági határozat alapjául szolgáló megfontolások közötti eltéréseken alapuló részét illeti, meg kell állapítani, hogy ezt a határozatot az 1907/2006 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése alapján fogadták el. Az e rendelkezésben előírt egyik követelmény az, hogy ne álljanak rendelkezésre „megfelelő” alternatív anyagok és technológiák. Ebből a határozatból tehát nem vonható le az a következtetés, hogy ha az nPB‑t nem vették volna fel a XIV. mellékletbe, műszakilag vagy gazdaságilag nem állt volna fenn a potenciális kockázata annak, hogy a triklór‑etilént az nPB‑vel helyettesítik. Előfordulhat, hogy annak oka, hogy a Bizottság az nPB‑t nem azonosította a triklór‑etilén esetében megfelelő alternatív anyagként, abban is rejlik, hogy a Bizottság úgy vélte, azért nem megfelelő alternatíváról van szó, mert az olyan anyag, amely a szóban forgó határozat elfogadásakor már szerepelt a XIV. mellékletben.

166    Emellett meg kell állapítani, hogy a triklór‑etilén bizonyos felhasználások tekintetében történő engedélyezéséről szóló bizottsági határozatot több mint egy évvel a megtámadott rendelet elfogadása után, az 1907/2006 rendelet VII. címének 2. fejezetében előírt engedélyezési eljárást követően fogadták el. Amint az az említett rendelet 62. cikke (4) bekezdésének e) pontjából kitűnik, az engedélyezési kérelemnek tartalmaznia kell többek között a helyettesítő alternatívák kockázatának és a helyettesítés műszaki‑gazdasági megvalósíthatóságának elemzését, beleértve adott esetben a kérelmező releváns kutatási és fejlesztési tevékenységeire vonatkozó információkat. Egyebekben amennyiben az engedélyt az 1907/2006 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése értelmében megadják, a Bizottságnak többek között vizsgálnia kell, hogy nem állnak‑e rendelkezésre megfelelő alternatív anyagok és technológiák. Amint az az e rendelet 60. cikkének (5) bekezdéséből kitűnik, ennek értékelése során a Bizottságnak az összes lényeges szempontot figyelembe kell vennie.

167    Márpedig noha az 1907/2006 rendelet 60. cikkének (4) bekezdésén alapuló, az engedélyezésről szóló határozat elfogadását eredményező eljárás során a Bizottság köteles a megfelelő alternatív anyagok és technológiák rendelkezésre állását az összes lényeges szempont figyelembevételével értékelni, ez az anyagoknak a XIV. mellékletbe történő felvételét eredményező eljárásban nem követelmény (lásd a fenti 156. és 157. pontot). Az engedélyezési eljárásban egyébként a Bizottság e tekintetben konkrét információkkal rendelkezik, köztük különösen azokkal, amelyeket az engedély kérelmezője nyújtott be, míg egy anyagnak az említett mellékletbe való felvételét eredményező eljárás során nem szükségszerűen ez a helyzet.

168    Ezekre a megfontolásokra figyelemmel önmagában az, hogy a Bizottság 2018. augusztus 10‑i határozatában ezen anyagnak a gőzzel végzett zsírtalanítással történő ipari alkatrésztisztítás céljára való felhasználását illetően szerepel, hogy – a műszaki és gazdasági megvalósíthatóság szempontjából – nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok és technológiák, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy nyilvánvaló értékelési hibában szenvednek a Bizottság azon megfontolásai, amelyeken a megtámadott rendelet alapul.

169    E megfontolásokra figyelemmel a Bizottság nPB triklór‑etilénnel való csoportosításával kapcsolatos megfontolásai megalapozottságának megkérdőjelezésére irányuló érveket is, ekként pedig a harmadik jogalappal összefüggésben előadott valamennyi érvet el kell utasítani.

170    A fenti megfontolásokra figyelemmel a harmadik jogalapot el kell utasítani.

2.      A negyedik jogalap arra alapított második részéről, hogy a Bizottság csoportosítással kapcsolatos megfontolásai nem felelnek meg a bizalomvédelem elvének

171    A negyedik jogalap második részében a felperesek azzal érvelnek, hogy a Bizottság az ECHA‑nak az elsőbbségi jelöltanyagok meghatározására vonatkozó igazgatási iránymutatásaitól való eltéréssel megsértette a bizalomvédelem elvét. A Bizottság az ECHA ajánlásainak elemzése során köteles figyelembe venni ezeket az iránymutatásokat. A felpereseket egyértelműen biztosították afelől, hogy az ECHA az ajánlásában az anyagok csoportosításával kapcsolatban az általános megközelítésről szóló, 2010. május 28‑i útmutatóban leírt megfontolásokat fogja alkalmazni. Ezen útmutató értelmében az anyagok csoportosításával kapcsolatos, egy anyag általános elsőbbségének meghatározása céljából figyelembe veendő megfontolások a szóban forgó anyag egy másik formájára vonatkoznak. Márpedig mindenekelőtt az nPB‑t nem lehetett a triklór‑etilén másik formájaként azonosítani. Igencsak eltérő anyagokról van szó, amelyek semmiféle kémiai hasonlóságot nem mutatnak. Ezután sem az ECHA, sem a Bizottság nem végezte el a felcserélhetőség tényleges elemzését. Végezetül, a triklór‑etilénnek a XIV. mellékletbe való felvételét követően az nPB mennyiségei nem növekedtek ténylegesen.

172    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

173    Elsősorban emlékeztetni kell arra, hogy a bizalomvédelem elve megsértésének alátámasztására előadott érvek nem megalapozottak, amennyiben a Bizottságot nem kötik az ECHA által kidolgozott iránymutatások (lásd a fenti 129. pontot).

174    Másodsorban, amennyiben a felperesek érvei az – ECHA ajánlásának követése mellett döntő (lásd a fenti 130. pontot) – Bizottság érvelésében szereplő hibára vonatkoznak, meg kell állapítani, hogy ezzel összefüggésben a felperesek pusztán arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megfontolásai nem felelnek meg az ECHA‑nak az általános megközelítésről szóló, 2010. május 28‑i útmutatóból eredő iránymutatásainak, holott 2015. szeptember 18‑i levelében a Bizottság erre az útmutatóra hivatkozott. Márpedig meg kell állapítani a Bizottság ebben a levélben nem az általános megközelítésről szóló, 2010. május 28‑i útmutatóra, hanem a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutatóra hivatkozik. Egyebekben el kell utasítani a felperesek arra alapított érvét, hogy e levél mellékletének 3. lábjegyzete és az nPB‑ről szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentum az általános megközelítésről szóló, 2010. május 28‑i útmutatóra hivatkozik. E tekintetben elegendő megállapítani, hogy az e dokumentumokban szereplő és a felperesek által hivatkozott hiperhivatkozások valójában nem az általános megközelítésről szóló, 2010. május 28‑i útmutatóra, hanem a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutatóra mutatnak, és hogy a felperesek nem terjesztenek elő semmiféle olyan érvet, amely annak bizonyítására irányulna, hogy módosult az a dokumentum, amelyre e hiperhivatkozások mutatnak. Ennélfogva a felperesek érve azon a téves előfeltevésen alapul, hogy a Bizottság és az ECHA az általános megközelítésről szóló, 2010. május 28‑i útmutatóra támaszkodott. Ebben a kontextusban azt is meg kell állapítani, hogy a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutató szerint a csoportosítással kapcsolatos megfontolások nem ugyanazon anyag különféle formáira szorítkoznak, hanem az esetleges felcserélhetőséget is figyelembe vehetik.

175    E megfontolásokra figyelemmel el kell utasítani azokat az érveket, amelyek szerint a Bizottság nem tartotta tiszteletben az ECHA igazgatási iránymutatásait.

176    Harmadsorban, amennyiben a felpereseknek a fenti 171. pontban összefoglalt érvei annak bizonyítására irányulnak, hogy a Bizottság megsértette indokolási kötelezettségét, illetve hogy az nPB triklór‑etilénnel való csoportosítására vonatkozó megfontolásai nyilvánvalóan tévesek voltak, ezen érveket – a fenti 137–169. pontban kifejtett megfontolásokra való visszautalással – el kell utasítani.

177    Negyedsorban, figyelemmel a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutatóban szereplő információkra – a felperesek érvelésével ellentétben –, nem lehet úgy vélni, hogy a felperesek nem rendelkeztek elegendő információval ahhoz, hogy a megtámadott rendelet elfogadását eredményező eljárás során gyakorolhassák az 1907/2006 rendeletben előírt részvételi jogaikat, és hogy ténylegesen érvényesíthessék érdekeiket.

178    A fenti megfontolásokra figyelemmel a negyedik jogalap második részét el kell utasítani.

C.      A hatodik, az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének figyelmen kívül hagyására alapított jogalapról

179    A felperesek azzal érvelnek, hogy a Bizottság a figyelmen kívül hagyta az egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvét.

180    Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve értelmében tilos az összehasonlítható helyzeteket eltérően kezelni és az eltérő helyzeteket ugyanúgy kezelni, hacsak az ilyen bánásmód objektíve nem igazolható (1990. június 28‑i Hoche ítélet, C‑174/89, EU:C:1990:270, 25. pont).

181    Az eltérő helyzeteket jellemző tényezőket és e helyzetek hasonló jellegét főként a szóban forgó különbségtételt létrehozó uniós aktus tárgyának és céljának fényében kell meghatározni és értékelni. Ezzel összefüggésben ezen túlmenően tekintetbe kell venni azon szabályozási terület elveit és céljait, amelyhez a szóban forgó jogi aktus tartozik (2008. december 16‑i Arcelor Atlantique és Lorraine és társai ítélet, C‑127/07, EU:C:2008:728, 26. pont).

182    Az eltérő bánásmód akkor igazolható, ha objektív és észszerű megfontolásokon alapul, azaz kapcsolatban áll a szóban forgó szabályozás által jogszerűen elérni kívánt céllal, illetve arányos az ezen bánásmód által elérni kívánt céllal (2008. december 16‑i Arcelor Atlantique és Lorraine és társai ítélet, C‑127/07, EU:C:2008:728, 47. pont).

183    A felperesek elsősorban előadják, hogy a hatodik priorizálási eljárás keretében az ólom‑oxid‑narancs, az ólom‑monoxid, a pentaólom‑tetraoxid‑szulfát és a tetraólom‑tetraoxid‑szulfát az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében magasabb elsőbbségi összpontszámot szerzett, mint az nPB. Márpedig – az nPB‑vel ellentétben – ezeket az anyagokat nem vették fel a XIV. mellékletbe, ami az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének figyelmen kívül hagyását képezi.

184    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

185    E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság a megtámadott rendeletben az ECHA ajánlására, ekként pedig az ECHA‑nak a hatodik priorizálási eljárásból eredő következtetéseire támaszkodott.

186    Másodszor, meg kell állapítani, hogy az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdésének első albekezdéséből kétségtelenül kitűnik, hogy a jelöltanyagok elsőbbségi sorrendjének az ECHA általi meghatározásakor három kritériumot kell figyelembe venni, azaz először is a szóban forgó anyagok perzisztens, bioakkumulatív és mérgező jellegét, valamint azok nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív jellegét [a) pont], másodszor, széles körben elterjedt felhasználásukat [b) pont], harmadszor pedig nagy mennyiségüket [c) pont].

187    Az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (3) bekezdéséből azonban az is kitűnik, hogy nem a fenti 186. pontban említett kritériumok képezik az ezzel összefüggésben figyelembe vehető összes kritériumot. Egyrészről ugyanis – amint az az „általában” szó említett bekezdés első albekezdésében történő alkalmazásából kitűnik – nem a kifejezetten említett három kritérium képezi a figyelembe vehető valamennyi kritérium kimerítő listáját. Másrészről – amint az az említett bekezdés második albekezdésének első mondatából kitűnik – ebben a kontextusban azt is figyelembe kell venni, hogy az ECHA az előírt határidőn belül hány kérelmet tud feldolgozni.

188    Harmadszor, emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a különféle jelöltanyagok elsőbbségének meghatározásával összefüggésben általa figyelembe vett kritériumokat illetően (lásd a fenti 158. pontot). Márpedig nem lehet úgy tekinteni, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el azzal, hogy figyelembe vette az nPB triklór‑etilénnel való csoportosítására vonatkozó kritériumot. Éppen ellenkezőleg: meg kell állapítani, hogy a jelöltanyagnak más jelöltanyagokkal vagy a XIV. mellékletbe már felvett anyagokkal való potenciális felcserélhetőségét figyelembe vevő kritérium célja az elvek követése és az 1907/2006 rendelet által elérni kívánt célkitűzések megvalósítása. E kritérium célja ugyanis annak elkerülése, hogy az említett mellékletbe felveendő vagy már felvett jelöltanyagokat – legalábbis ideiglenesen – más olyan anyagokkal fel lehessen cserélni, amelyeket különös aggodalomra okot adóként azonosítottak. E kritérium célja tehát az engedélyezési kötelezettség révén elérni kívánt egyik célkitűzés, azaz a különös aggodalomra okot adó anyagok más, megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal való fokozatos felváltására irányuló célkitűzés (az 1907/2006 rendelet 55. cikke) megvalósítása.

189    Ennélfogva a felperesek arra alapított érve – mint olyan –, hogy az ólom‑oxid‑narancs, az ólom‑monoxid, a pentaólom‑tetraoxid‑szulfát és a tetraólom‑tetraoxid‑szulfát az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában kifejezetten említett kritériumok tekintetében magasabb elsőbbségi összpontszámot szerzett, mint az nPB, nem bizonyíthatja, hogy a Bizottság a figyelmen kívül hagyta az egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvét.

190    Negyedszer, amennyiben a hatodik jogalap keretében a felperesek az azon megfontolások megkérdőjelezésére irányuló érveket terjesztenek elő, amely megfontolásokra a Bizottság azt a következtetését alapította, hogy fennáll annak a potenciális kockázata, hogy a triklór‑etilént az nPB‑vel helyettesítik, ezeket az érveket – a fenti 136–169. pontban kifejtett megfontolásokra való visszautalással – el kell utasítani.

191    Ötödször, a felperesek azon érvét kell megvizsgálni, amely szerint a Bizottság az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában kifejezetten említett kritériumokhoz képest aránytalan jelentőséget tulajdonított a csoportosításra vonatkozó kritériumnak.

192    Elöljáróban meg kell állapítani, hogy 2015. szeptember 18‑i levelében a Bizottság jelezte, hogy a csoportosításra vonatkozó kritérium arra az esetre is igazolta az nPB XIV. mellékletbe való felvétel céljából történő elsőbbségi jelöltanyagnak minősítését, ha az említett rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében szerzett elsőbbségi összpontszám igen alacsony volt. A Bizottságnak ez a megfontolása nemcsak a 20/45 összpontszám esetére, hanem arra az esetre is vonatkozott, ha az nPB mindössze 17/45 elsőbbségi pontszámot szerez. Egyrészről ugyanis meg kell állapítani, hogy az említett levélben a Bizottság először a felperesek azon érveire vonatkozóan hozott határozatot, amelyek annak bizonyítására irányultak, hogy az nPB‑nek 17/45, nem pedig 20/45 pontszámot kellett volna szereznie, valamint hogy a csoportosításra vonatkozó megfontolásait a „továbbá” (furthermore) határozószóval vezette be, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy olyan megfontolásról van szó, amely attól a kérdéstől függetlenül volt érvényes, hogy az nPB 17/45 vagy 20/45 pontszámot szerez. Másrészről meg kell állapítani, hogy a Bizottság általi, az „igen alacsony pontszámra” való hivatkozás magában foglalja a 17/45 pontszámot, sőt, még az ennél alacsonyabb bizonyos pontszámokat is. Ebben a kontextusban meg kell állapítani, hogy a hatodik priorizálási eljárás keretében – a csoportosítással kapcsolatos megfontolások miatt – a csupán 1/45 pontszámot elérő jelöltanyagokat, mint például az ECHA végleges eredményeiben említett ftalátokat is felvették a XIV. mellékletbe (lásd a fenti 10. pontot).

193    A felperesek érveit illetően meg kell állapítani, hogy a felperesek mindössze arra hivatkoznak, hogy más anyagok – például az ólom‑oxid‑narancs, az ólom‑monoxid, az pentaólom‑tetraoxid‑szulfát és a tetraólom‑tetraoxid‑szulfát – esetében is léteztek a csoportosítással kapcsolatos megfontolások.

194    Márpedig egyrészről az ECHA‑nak az ajánlástervezettel kapcsolatos megfontolások figyelembevételével naprakésszé tett végleges eredményeiből (lásd a fenti 10. pontot) kitűnik, hogy az ólom‑oxid‑narancs, az ólom‑monoxid, a pentaólom‑tetraoxid‑szulfát és a tetraólom‑tetraoxid‑szulfát esetében kevésbé volt nyilvánvaló annak az esetleges kockázata, hogy ezeket az anyagokat más jelöltanyagok vagy a XIV. mellékletbe már felvett más anyagok helyettesítésére fogják felhasználni.

195    Másrészről – amint azt a Bizottság anélkül fejtette ki, hogy azt a felperesek vitatták volna –, az nPB felhasználásai korlátozottak voltak, az engedélyezés iránti kérelmek becsült mennyiségéből eredő, várható munkateher tehát alacsonyabb volt az nPB esetében, mint a XIV. mellékletben nem szereplő, többféle felhasználású hasonló anyagok esetében.

196    A Bizottság megközelítése egyébként nem tekinthető inkonzisztensnek, mivel a XIV. mellékletbe felvett olyan jelöltanyagokat, amelyek az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett kritériumok tekintetében a 17/45 pontszámnál jóval alacsonyabb elsőbbségi összpontszámot értek el.

197    E körülmények között nem tekinthető úgy, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvét, amikor úgy határozott, hogy az nPB‑t felveszi a XIV. mellékletbe, az ólom‑oxid‑narancsot, az ólom‑monoxidot, az pentaólom‑tetraoxid‑szulfátot és a tetraólom‑tetraoxid‑szulfátot pedig nem, amelyek magasabb elsőbbségi pontszámot szereztek, mint az nPB. Attól függetlenül van ez így, hogy az nPB‑nek az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében 20/45 vagy 17/45 elsőbbségi pontszámot kellett volna‑e elérnie.

198    A felperesek másodsorban azzal érvelnek, hogy ha az nPB az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében 17/45 elsőbbségi összpontszámot kapott volna, akkor az ólom‑antimonsárgával azonos összpontszámot szerzett volna. Ennélfogva a XIV. mellékletbe felvett nPB és a XIV. mellékletbe fel nem vett ólom‑antimonsárga esetében eltérő bánásmódot alkalmaztak, holott azok hasonló helyzetben voltak.

199    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

200    E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a kétségtelen, hogy a csoportosítási kritériummal kapcsolatos megfontolások az nPB‑ről szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentumban és az ólom‑antimonsárgáról szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentumban egyaránt szerepelnek.

201    Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy – a fenti 153–160. pontban kifejtetteknek megfelelően – az nPB‑t illetően a Bizottság olyan információkkal rendelkezett, amelyek szerint ezt az anyagot – a gőzzel végzett zsírtalanítás és a felülettisztítás esetében – fel lehet használni a triklór‑etilén helyettesítésére. Ily módon az nPB‑ről szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentumban szerepel, hogy a nyilvános konzultáció során benyújtott észrevételek szerint ezt az anyagot bizonyos felhasználások tekintetében lehet használni a triklór‑etilén helyettesítésére. Az ólom‑antimonsárgáról szóló, 2015. július 1‑jei referenciadokumentumban ezzel szemben az szerepel, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az ólom‑antimonsárga és egy másik jelöltanyag felcserélhetősége – fizikai–kémiai tulajdonságaik közötti különbségek miatt – kevéssé tűnik valószínűnek.

202    Egyebekben, amennyiben a hatodik jogalap keretében a felperesek az azon megfontolások megkérdőjelezésére irányuló érveket terjesztenek elő, amely megfontolásokra a Bizottság azt a következtetését alapította, hogy fennáll annak a potenciális kockázata, hogy a triklór‑etilént az nPB‑vel helyettesítik, ezeket az érveket – a fenti 136–178. pontban kifejtett megfontolásokra való visszautalással – el kell utasítani.

203    Ennélfogva még ha az nPB‑nek és az ólom‑antimonsárgának az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett kritériumok tekintetében azonos, azaz 17/45 elsőbbségi összpontszámot kellett volna is szereznie, a felperesek által előterjesztett érvek nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a Bizottság a figyelmen kívül hagyta az egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvét azzal, hogy az nPB‑t felvette a XIV. mellékletbe, az ólom‑antimonsárgát pedig nem.

204    Másodszor mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy az ECHA azon ajánlása szerint, amelyre a Bizottság támaszkodott, az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében 20/45 elsőbbségi összpontszámot kellett az nPB‑hez rendelni. A fenti 41–135. pontban kifejtetteknek megfelelően a felperesek érvei ezt a következtetést nem kérdőjelezhetik meg. Az nPB és az ólom‑antimonsárga esetében alkalmazott eltérő bánásmódot ezért elsőbbségi összpontszámaik is igazolták.

205    A fenti megfontolásokra figyelemmel a hatodik jogalapot el kell utasítani.

D.      A negyedik jogalap arra alapított harmadik részéről, hogy az nPBhez rendelt elsőbbségi pontszámra figyelemmel a felperesek nem számíthattak arra, hogy ezt az anyagot elsőbbséginek fogják minősíteni

206    Negyedik jogalapjuk harmadik részében a felperesek azzal érvelnek, hogy figyelemmel az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében az nPB által elért 20/45 elsőbbségi összpontszámra, illetve a 17/45 pontszámra, amelyet az ECHA igazgatási iránymutatásaira tekintettel el kellett volna érnie, nem számíthattak arra, hogy az nPB‑t fel fogják venni a XIV. mellékletbe. Még a 20/45 pontszám is alacsonyabb a hatodik priorizálási eljárás keretében megvizsgált anyagok többségéhez rendelt pontszámoknál. 23/45, illetve 28/45 pontszámot elérő anyagokat sem ajánlottak felvételre azon az alapon, hogy vannak más anyagok, amelyek fokozott elsőbbséget élveznek. Egyebekben egy olyan anyagot, amely 17/45 pontszámot kapott – amelyet a felperesek szerint az nPB‑nek akkor kellett volna kapnia, ha a Bizottság nem követett volna el hibát a mennyiséggel kapcsolatos kritérium értékelésével kapcsolatban – az ECHA‑nak nem lett volna szabad javasolnia, a Bizottságnak pedig nem kellett volna felvennie az említett mellékletbe.

207    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

208    Elsősorban, amennyiben a felperesek a bizalomvédelem elve megsértésének alátámasztására terjesztik elő érveiket, a fenti 129. pontban kifejtett megfontolásokra való visszautalással emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottságot nem kötik sem az ECHA igazgatási iránymutatásai, sem pedig az ECHA ajánlásai, és hogy emiatt a jelen ügyben ki kell zárni a bizalomvédelem elvének bármiféle megsértését.

209    Másodsorban, amennyiben a felperesek azzal érvelnek, hogy maga a Bizottság hivatkozott az ECHA igazgatási iránymutatásaira, először is emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy követi az ECHA egyik ajánlását, és amennyiben ebben az ajánlásban az ECHA az igazgatási iránymutatásaiban szereplő módszertanra támaszkodik, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság érvelésében szereplő hiba fennállásának bizonyítására irányulnak azok az érvek, amelyek szerint a Bizottság e megfontolásai nem felelnek meg az ECHA igazgatási iránymutatásainak (lásd a fenti 130. pontot).

210    Másodszor – ellentétben a felperesek által előadottakkal – meg kell állapítani, hogy a prioritásokról szóló, 2014. február 10‑i útmutatóból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy kizárólag az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében megszerzett elsőbbségi pontszám a meghatározó egy jelöltanyagnak a XIV. mellékletbe való felvételével kapcsolatos döntéshez, illetve hogy ezzel összefüggésben nem vehetnek figyelembe a csoportosításra vonatkozóhoz hasonló más kritériumokat. Éppen ellenkezőleg: az említett útmutató 6. pontja egyértelműen jelzi, hogy a jelöltanyagok elsőbbségi sorrendjének meghatározása céljából a más jelöltanyagokkal vagy a XIV. mellékletbe már felvett anyagokkal való csoportosítás kritériuma is figyelembe vehető.

211    A fenti megfontolásokra figyelemmel a negyedik jogalap harmadik részét, ekként pedig a teljes negyedik jogalapot el kell utasítani, függetlenül attól, hogy az nPB‑nek az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében 20/45 elsőbbségi összpontszámot kellett volna‑e szereznie, amint azt a Bizottság megállapította, vagy 17/45 összpontszámot, ahogyan azt a felperesek állítják.

E.      A második, az 1907/2006 rendelet 55. cikkének megsértésére, a versenyképességgel kapcsolatos célkitűzés figyelmen kívül hagyására és a felperesek szabad vállalkozáshoz és kereskedéshez való jogának megsértésére alapított jogalapról, valamint az ötödik, az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalapról

212    Második jogalapjukban a felperesek azzal érvelnek, hogy a megtámadott rendelet nem felel meg az 1907/2006 rendelet 55. cikkének, hogy szembemegy az említett rendelettel elérni kívánt, a versenyképességgel kapcsolatos célkitűzésnek, valamint hogy beavatkozik a szabad kereskedéshez való jogukba. Ötödik jogalapjukban azt állítják, hogy a megtámadott rendelet nem felel meg az arányosság elvének.

213    A Törvényszék először is a felperesek arra alapított érveit fogja megvizsgálni, hogy a megtámadott rendelet nem felel meg sem az 1907/2006 rendelet 55. cikkének, sem e rendelet versenyképességgel kapcsolatos célkitűzésének. Másodszor a felperesek szabad kereskedéshez való joga és az arányosság elve megsértésének alátámasztására a felperesek által előadott érveket fogja vizsgálni.

1.      Az 1907/2006 rendelet 55. cikkének megsértéséről, valamint az e rendelettel elérni kívánt, a versenyképességgel kapcsolatos célkitűzés figyelmen kívül hagyásáról

214    A második jogalapban a felperesek azzal érvelnek, hogy a megtámadott rendelet azért nem felel meg az 1907/2006 rendelet 55. cikkének, mert nem biztosítja a belső piac megfelelő működését.

215    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

216    E tekintetben elsősorban emlékeztetni kell arra, hogy az 1907/2006 rendelet célja, 1. cikkének (1) bekezdése értelmében, az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének – beleértve az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésénél az alternatív vizsgálati módszerek elősegítését is –, valamint az anyagok belső piaci szabad forgalmának biztosítása, a versenyképesség és az innováció erősítésével egyidejűleg.

217    Az 1907/2006 rendeletnek „Az engedélyezés célja és a helyettesítés szempontjai” címet viselő 55. cikke a következőket írja elő:

„E cím célja a belső piac megfelelő működésének biztosítása, valamint – egyidejűleg – a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásából eredő kockázatok megfelelő ellenőrzésének és annak biztosítása, hogy ezeket az anyagokat fokozatosan megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben az gazdaságilag vagy műszakilag megvalósítható. Ebből a célból az engedélyezési kérelmet benyújtó összes gyártónak, importőrnek és továbbfelhasználónak elemeznie kell az alternatívák rendelkezésre állását, valamint meg kell vizsgálnia azok kockázatait és a helyettesítés technikai és gazdasági megvalósíthatóságát.”

218    E rendelkezésekből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy ellentétes lenne az 1907/2006 rendelet rendelkezéseivel, illetve az e rendelet által elérni kívánt célkitűzésekkel az elsőbbséginek tekintendő jelöltanyagokat felvenni a XIV. mellékletbe.

219    Másodsorban meg kell állapítani, hogy a felperesek – amint azt beadványaikban kifejezetten jelzik – amiatt vélik úgy, hogy az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való felvétele sem az 1907/2006 rendelet 55. cikkének, sem az e rendelettel elérni kívánt, a versenyképességgel kapcsolatos célkitűzésnek nem felelt meg, hogy – véleményük szerint – az nPB‑t nem kellett volna elsőbbségi jelöltanyagnak minősíteni.

220    Ezzel összefüggésben a felperesek először is azokra az érveikre utalnak vissza, amelyek a Bizottságnak az nPB triklór‑etilénnel való csoportosításával kapcsolatos megfontolásaira vonatkoznak. Márpedig a Törvényszék ezeket az érveket a fenti 136–178. pontban már megvizsgálta és elutasította.

221    A felperesek másodszor arra hivatkoznak, hogy az 1907/2006 rendelet 58. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett kritériumok tekintetében az nPB‑nek nem 20/45, hanem mindössze 17/45 elsőbbségi összpontszámot kellett volna szereznie. E tekintetben egyrészről emlékeztetni kell arra, hogy – a fenti 41–135. pontban kifejtetteknek megfelelően – a felperesek által előterjesztett érvek nem kérdőjelezhetik meg a Bizottság azon következtetését, amely szerint az ECHA által alkalmazott módszertan alapján az nPB‑nek 20/45 összpontszámot kellett szereznie. Másrészről – és mindenesetre –, a fenti 179–211. pontban kifejtetteknek megfelelően, még ha az nPB‑nek mindössze 17/45 pontszámot kellett volna is szereznie, a felperesek által előterjesztett érvek nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy nyilvánvalóan tévesek azok a megfontolások, amelyekre a Bizottság azt a döntését alapozta, hogy felvegye az nPB‑t a XIV. mellékletbe.

222    E megfontolásokra tekintettel az 1907/2006 rendelet 55. cikke és az e rendelettel elérni kívánt, a versenyképességgel kapcsolatos célkitűzés megsértésének alátámasztására a felperesek által előadott érveket el kell utasítani.

2.      A felperesek szabad kereskedéshez való jogának és az arányosság elvének megsértéséről

223    Második jogalapjukban a felperesek azzal érvelnek, hogy a Bizottság – azzal, hogy felvette az nPB‑t a XIV. mellékletbe, holott nem teljesültek az elsőbbséggel kapcsolatos kritériumok – beavatkozott a vállalkozásnak és a szabad kereskedésnek az Alapjogi Charta 16. cikkében szereplő és az uniós jog egyik általános elveként elismert szabadságába. Az ötödik jogalapban arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét. Elsősorban, a megtámadott rendelet túllépett az elsőbbségi anyagoknak a XIV. mellékletbe való felvételük céljából történő meghatározása által elérni kívánt célkitűzések megvalósításához alkalmas és szükséges korlátokon. A jelöltanyagok elsőbbségi sorrendje meghatározásának az a célja, hogy kiválasszák a különös aggodalomra okot adó azon anyagokat, amelyeket elsőbbségi anyagokként kellene felvenni a XIV. mellékletbe. Márpedig a hatodik priorizálási eljárás keretében az nPB nem mutatott fokozott elsőbbséget. Másodsorban, a megtámadott rendelet nem a Bizottság által igénybe vehető, legkevésbé korlátozó intézkedést képezi. A felperesek szerint a Bizottság először is kérhette volna az ECHA‑t, hogy a felperesek által benyújtott információk tükrében vizsgálja felül ajánlását, másodszor, pedig dönthetett volna úgy, hogy – az ECHA ajánlása ellenére – nem veszi fel az nPB‑t a XIV. mellékletbe és elhalasztja ezen anyag e mellékletbe való felvételét.

224    Az ECHA által támogatott Bizottság vitatja a felperesek érveit.

225    E tekintetben elsősorban emlékeztetni kell arra, hogy az Alapjogi Charta 16. cikke értelmében a vállalkozás és a kereskedés szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni. Ez a jog azonban nem abszolút jog, hanem azt a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni. Amint az ugyanis az Alapjogi Charta 52. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, e jog gyakorlása korlátozható, amennyiben e korlátozások ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálják, és tiszteletben tartják az arányosság elvét (lásd ebben az értelemben: 2016. március 17‑i Zoofachhandel Züpke és társai kontra Bizottság ítélet, T‑817/14, EU:T:2016:157, 126. pont).

226    Másodsorban meg kell állapítani, hogy érveikkel a felperesek nem annak lehetőségét kérdőjelezik meg, hogy az 1907/2006 rendelet 58. cikke alapján elsőbbségi jelöltanyagokat fel lehet venni a XIV. mellékletbe. Pusztán azzal érvelnek egyrészről, hogy az nPB említett XIV. mellékletbe való felvétele korai volt, mivel ez az anyag nem minősült elsőbbségi anyagnak, másrészről pedig, hogy az említett mellékletbe való korai felvétele révén aránytalanul korlátozta a vállalkozáshoz és a kereskedéshez való szabadságukat.

227    Harmadsorban – a felperesek által annak bizonyítására előterjesztett érveket illetően, hogy az nPB‑nek a XIV. mellékletbe való felvétele korai volt – elegendő megállapítani, hogy olyan érvekről van szó, amelyeket a Törvényszék a fenti 219–221. pontban már megvizsgált és elutasított.

228    A fenti megfontolásokra tekintettel a vállalkozáshoz és a kereskedéshez való szabadságuk megsértésének, valamint az arányosság elve megsértésének alátámasztására a felperesek által előterjesztett érveket is, ekként pedig a teljes második és ötödik jogalapot el kell utasítani.

229    Tehát a felperesek által előterjesztett jogalapok egyike sem megalapozott. Ebben a kontextusban hangsúlyozni kell, hogy még ha az nPB‑nek mindössze 17/45 összpontszámot kellett volna is elérnie, a Bizottságnak az nPB triklór‑etilénnel való csoportosítására alapított megfontolásai igazolhatták a megtámadott rendeletet.

230    A fenti megfontolások összességére figyelemmel a keresetet el kell utasítani.

 A költségekről

231    Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Az eljárási szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése értelmében a Törvényszék elrendelheti, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésében nem említett beavatkozó felek maguk viseljék saját költségeiket. A felpereseket, mivel pervesztesek lettek, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell ezen utóbbi költségeinek viselésére. Az ECHA maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács)

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)      Az ICLIP Terneuzen, BV és az ICL Europe Coöperatief UA maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)      Az Európai Vegyianyagügynökség (ECHA) maga viseli saját költségeit.

Gratsias

Labucka

Dittrich

Kihirdetve Luxembourgban, a 2019. szeptember 20‑i nyilvános ülésen.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: angol.