AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(második tanács)

2012. október 23.

F‑61/11. sz. ügy

Daniele Possanzini

kontra

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazott – Ideiglenes alkalmazotti szerződés meghosszabbítására vonatkozó eljárás – Az értékelő meghosszabbításra vonatkozó negatív véleményének az alkalmazottal való közlése – Sérelmet okozó aktus – Hiány – Az éves értékelő jelentésekben a teljesítményre vonatkozóan szereplő kedvezőtlen megjegyzések megsemmisítése iránti kérelem – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset”

Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben a felperes lényegében először is a 2011. január 21‑i „határozat” megsemmisítését kéri, amelyről az értékelőjével folytatott beszélgetésen szerzett tudomást, amely beszélgetés során az értékelő közölte a felperessel, hogy nem áll szándékában javaslatot tenni a szerződése meghosszabbítására, másodszor a 2006. augusztus 1‑jétől 2008. december 31‑ig terjedő időszakra vonatkozó, 2009 decemberében készített értékelő jelentése egy részének megsemmisítését, harmadszor a 2009. január 1‑jétől a 2009. december 31‑ig terjedő időszakra vonatkozó, 2010‑ben készített értékelő jelentésének megsemmisítését.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a Frontex részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok egyértelmű és pontos ismertetése – Az egyértelműség és pontosság hiánya – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, harmadik bekezdés, 21. cikk, első bekezdés és I. melléklet, 7. cikk, (1) és (3) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk, 1. §, e) pont)

2.      Tisztviselők keresetei – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Előkészítő aktus – Levél, amelyben az értékelő közli az alkalmazottal a szerződésének meghosszabbítására vonatkozó negatív véleményét – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

1.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának e) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell különösen a jogvita tárgyát, és a felhozott jogalapok, valamint ténybeli és jogi érvek rövid ismertetését. Ezeknek kellően egyértelműeknek és pontosaknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az alperes számára védekezése előkészítését és a Közszolgálati Törvényszék számára a keresetről való határozathozatalt, adott esetben további információ nélkül. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében ahhoz, hogy valamely kereset elfogadható legyen, szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli és jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből.

Ez annál inkább így van, mivel a Bíróság alapokmánya I. melléklete 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában főszabály szerint az előkészítő iratoknak csak egyszeri kicserélésére kerül sor, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem határoz eltérően. A Közszolgálati Törvényszék eljárásának ezen utóbbi sajátossága a magyarázata annak, hogy – a Bíróság alapokmánya 21. cikkének első bekezdésének megfelelően a Bíróság, illetve az Európai Unió Törvényszéke eljárására vonatkozó előírásoktól eltérően – a keresetlevélben a felhozott jogalapok és érvek ismertetése nem lehet összefoglaló jellegű. Ez utóbbi lehetőség a gyakorlatban azzal járna, hogy a Bíróság alapokmánya I. mellékletében található speciális és később keletkezett szabály nagy részben értelmét vesztené.

A Bíróság alapokmánya 19. cikkének harmadik bekezdése értelmében – amely ugyanezen alapokmány I. melléklete 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban is alkalmazandó – a tagállamokat, az uniós intézményeket, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokat és az említett a megállapodásban említett Európai Szabadkereskedelmi Társulás Felügyeleti Hatóságát kivéve a feleket ügyvédnek kell képviselnie. Ez utóbbinak mint az igazságszolgáltatás segítőjének a fő szerepe pontosan az, hogy a kereseti kérelmeket megfelelően érthető és összefüggő jogi érveléssel támassza alá, tekintettel, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában az előkészítő iratoknak főszabály szerint csak egyszeri kicserélésére kerül sor.

Mivel a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának e) pontjában előírt szabállyal ellentétben a kereseti kérelmeket pusztán általános jelleggel határozták meg, és azokat semmilyen érvelés nem támasztja alá, azokat el kell utasítani mint nyilvánvalóan elfogadhatatlanokat.

(lásd a 30–34. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑76/09. sz., AH kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott ítéletének 29 és 31. pontja.

2.      Azon megsemmisítés iránti kérelem elfogadhatóságát, amelynek eredete az alkalmazott és az intézmény közötti munkaviszonyra vezethető vissza, a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikke követelményeinek fényében kell vizsgálni. Ebben a tekintetben a személyzeti szabályzat 90. cikke (2) bekezdésének és 91. cikke (1) bekezdésének értelmében vett sérelmet okozó aktus léte a tisztviselő által az intézményével szemben megsemmisítés iránt indított kereset elfogadhatóságának elengedhetetlen feltétele. Csak a tisztviselőre kötelező joghatással járó, érdekeinek – jogi helyzete lényeges megváltoztatásával történő –befolyásolására alkalmas jogi aktusok vagy intézkedések minősülnek sérelmet okozónak a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében. Az ilyen jogi aktusoknak a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságtól kell származniuk, és határozati jelleggel kell rendelkezniük. Olyan intézkedések vagy határozatok esetén, amelyek kidolgozása több szakaszban, különösen egy belső eljárás végén történik, főszabály szerint csak azon intézkedések minősülnek felülvizsgálható intézkedéseknek, amelyek az eljárás lezárásaként véglegesen rögzítik az intézmény álláspontját, a végső határozat előkészítésére irányuló közbenső intézkedések azonban nem. Ami a tisztviselők által indított kereseteket illeti, a végleges határozat előkészítő aktusai nem okoznak sérelmet, és azokat csak a megsemmisíthető aktusok ellen benyújtott kereset keretében, járulékos módon lehet megtámadni. Akkor is, ha egyes, tisztán előkészítő jellegű intézkedések sérelmet okozhatnak a tisztviselőnek, amennyiben egy későbbi, megtámadható aktus tartalmát befolyásolhatják, ezek az intézkedések nem képezhetik önálló kereset tárgyát, hanem e későbbi aktus ellen irányuló keresetben kell őket megtámadni.

Következésképpen nem minősül sérelmet okozó aktusnak sem az értékelő által adott, a Frontex valamely alkalmazottja szerződésének meghosszabbítására vonatkozó negatív vélemény, sem a Frontex ügyvezető igazgatójának azon levele, amely elutasítja ezen alkalmazottnak az e negatív véleményre vonatkozó panaszát.

(lásd a 40–43., 50., 60., 62. és 63. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑135/89. sz., Pfloeschner kontra Bizottság ügyben 1990. április 3‑án hozott ítéletének 11. pontja; T‑26/96. sz., Lopes kontra Bíróság ügyben 1996. október 25‑én hozott ítéletének 19. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑215/02. sz., Gómez‑Reino kontra Bizottság 2003. december 18‑án hozott végzésének 47. pontja; T‑188/03. sz., Hivonnet kontra Tanács 2004. június 29‑én hozott ítéletének 16. pontja; T‑156/08. P. sz., R kontra Bizottság ügyben 2009. március 16‑án hozott ítéletének 49. pontja.