A Törvényszék (hatodik tanács) T-628/22. sz., René Repasi kontra Európai Bizottság ügyben 2023. június 21-én hozott végzése ellen René Repasi által 2023. augusztus 30-án benyújtott fellebbezés
(C-552/23. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: René Repasi (képviselők: H.-G. Kamann Rechtsanwalt, D. Fouquet Rechtsanwältin, valamint F. Kainer és M. Nettesheim egyetemi professzorok)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
helyezze hatályon kívül a Törvényszék René Repasi kontra Európai Bizottság ügyben (T-628/22. sz. ügy, EU:T:2023:353) 2023. június 21-én hozott végzését;
semmisítse meg az (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet;1
a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a fellebbezésében két jogalapra támaszkodik: a megtámadott végzés sérti az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdését, és sérti többek között a fellebbezőnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének első bekezdésében biztosított hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogát.
A Törvényszék a megtámadott végzésben elutasítja a fellebbezőnek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett közvetlen érintettségét, és ezáltal a kereshetőségi jogát lényegében azzal az indokkal, hogy a fellebbező által az Európai Parlament tagjaként érvényesített jogokat csak közvetve sértheti a Parlament jogalkotási hatáskörébe való állítólagos beavatkozás, és a fellebbező csak a Parlament belső eljárásai keretében gyakorolhatja demokratikus parlamenti részvételi jogait.
Először is ez az európai parlamenti képviselők jogállásának helytelen minősítéséből fakadóan az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerinti közvetlen érintettség kritériuma téves alkalmazásának minősül.
A fellebbezőt az EUSZ 2. cikke, 10. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése alapján, amelyet parlamenti részvételi jogai konkretizálnak, különösen a közvetlen választásokról szóló okmány 6. cikke (1) bekezdésének első mondata, a képviselők statútumának 2. és azt követő cikkei, valamint az Európai Parlament eljárási szabályzatának 177. cikke és 218. cikkének (1) bekezdése alapján, az európai parlamenti képviselői jogállásából eredően megilleti a megfelelő jogalkotási eljárásban való részvételhez való egyéni jog. Ez a jog a fellebbező saját joga, amelyet nemcsak a Parlament eljárásában intézményen belül, hanem a Bizottsággal szemben is érvényesíthet intézményközi úton. A fellebbező ezen jogát közvetlenül érinti az, hogy a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendeletet az EUMSZ 290. cikk alapján fogadták el ahelyett, hogy az EUMSZ 289. cikk szerinti, ténylegesen alkalmazandó rendes jogalkotási eljárás a Bizottság megfelelő javaslata révén indult volna meg.
Ezenfelül a Törvényszéknek a közvetlenség kritériumának egyébként jogilag téves értelmezése is sérti az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdését. A fellebbezőt akkor is közvetlenül érintettnek kell vélelmezni, ha – amint azt a Törvényszék feltételezi – a megfelelő jogalkotási eljárásban való részvételhez való jog a Parlament jogalkotási hatáskörével összefüggőnek vagy abból eredőnek lenne tekintendő, és így azt a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendelet csak közvetve sérthetné. A közvetlenség kritériuma csak a kifogásolt aktusra vonatkozik, a fellebbező jogára nem. Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének szövegével, rendszerével és céljával összeegyeztethetetlen, ha csak a közvetlen, azaz nem származtatott jogba való beavatkozás esetén feltételezzük a közvetlen érintettséget.
Másodszor a megtámadott végzés sérti a fellebbezőnek az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, mivel megfosztja a fellebbezőt minden lehetőségtől, hogy bíróság előtt védekezzen a parlamenti képviselőként való részvételi jogának megsértésével szemben. A Parlamenten belüli eljárások, amelyekre a bíróság hivatkozott, nem jelentenek az Alapjogi Charta 47. cikke értelmében vett megfelelő jogorvoslatot. Az EUMSZ 263. cikk második bekezdése alapján kiváltságos kereshetőségi joggal rendelkező Parlament által benyújtott kereset nem jelent hatékony jogorvoslatot a fellebbező számára, különösen akkor, ha a Parlament többsége elutasítja a kereset benyújtását.
____________
1 Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2022. L 188., 1. o.).