2009. május 26-án benyújtott kereset - Formenti Seleco kontra Bizottság

(T-210/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Formenti Seleco SpA (Pordenone, Olaszország) (képviselők: A. Malatesta ügyvéd, G. Terracciano ügyvéd, S. Malatesta ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság adjon helyt a keresetnek;

az Elsőfokú Bíróság kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát összesen 156 208 915,03 eurónak és a fizetésképtelenség megállapításától számítandó törvényes kamatainak, vagy másodlagosan az Elsőfokú Bíróság által megállapított, ettől eltérő összegnek kártérítés címén történő megfizetésére a rendkívüli vagyonfelügyeleti eljárás keretében felszámolás alatt álló Formenti Seleco s.p.a. számára;

az Elsőfokú Bíróság az Európai Közösségek Bizottságát kötelezze jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Megállapították a felperes társaság - az egyik legfőbb színes televíziókat gyártó olasz vállalkozás - fizetésképtelenségét, és rendkívüli vagyonfelügyeleti eljárásnak vetették alá azt követően, hogy jelentős számú, török vállalkozás által gyártott színes televízió került behozatalra az európai piacra, és került értékesítésre dömpingeladásra jellemző árakon.

E körülményt a Közösség területén közvetlenül az Európai Közösségekkel 1963-ban kötött Társulási Megállapodás és azt követő kiegészítő rendelkezések Török Köztársaság részéről történő megsértése idézte elő, amennyiben a török kormány a Közösségekkel megkötött Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségek megkerülésére irányuló jogi szabályozást fogadott el, különös tekintettel a Közösség területére behozott színes televíziók török eredetének meghatározásával kapcsolatban, amelyről a Bizottságnak legalább 1993 óta tudomása van.

A Formenti Seleco s.p.a. különösen a Bizottságot tartja felelősnek az alábbi, a Bizottság szerződésen kívüli felelősségének, következésképpen kártérítési kötelezettségének megalapozására alkalmas jogalapoknál fogva:

1) a Társulási Megállapodás, valamint a vonatkozó Kiegészítő Jegyzőkönyv által a Bizottságra rótt kötelezettségek megszegése, mivel ez utóbbi, úgy a Közösség és a Török Köztársaság közötti vámunió létrehozásáig, vagyis 1994-ig tartó átmeneti időszak folyamán, mint - még inkább - a teljes vámunió időszakában, noha tudomása volt a megállapodások Török Köztársaság részéről történő megszegéséről, nem gondoskodott a vonatkozó vámjogi szabályozás helyes alkalmazásáról;

2) az EK 211. cikknek és a gondos ügyintézés elvének megsértése, mert - mivel a Társulási Megállapodás és a Kiegészítő Jegyzőkönyv a közösségi jog részét képezi - a Bizottságnak kötelessége, hogy azok rendelkezéseinek alkalmazásáról is gondoskodjon, és garantálja a gondos ügyintézést;

3) a bizalomvédelem elvének megsértése, mivel fent hivatkozott magatartásával a Bizottság megsértette az egyes közösségi gazdasági szereplők, különösen pedig a felperes abba vetett bizalmát, hogy a Törökországgal létrehozott vámunió megfelelően működik, amely bizalmat a Bizottság által elmulasztott ellenőrzéseknek és vizsgálatoknak kellett volna garantálniuk;

4) a dömpingellenes jogszabályok megsértése és/vagy hibás alkalmazása, mivel a Bizottság, noha 1993 óta tudatában volt a török exportőrök által elkövetett súlyos szabálytalanságoknak, az igazgatási szervek részéről általában elvárható gondosság és óvatosság nélkül eljárva, nem fogadott el védintézkedéseket azokkal szemben.

____________