Language of document :

Az Elsőfokú Bíróságnak a T-36/04. sz., Association de la presse internationale ASBL (API) kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítélete ellen a Svéd Királyság által 2007. november 22-én benyújtott fellebbezés

(C-514/07. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Svéd Királyság (képviselők: A. Falk és S. Johannesson)

A többi fél az eljárásban: Association de la presse internationale ASBL (API) és az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-36/04. sz., Association de la presse internationale ASBL (API) kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítélete rendelkező részének 2) pontját;

a Bíróság az API Elsőfokú Bíróság elé terjesztett kérelmének megfelelően semmisítse meg teljes egészében a Bizottság 2003. november 20-i határozatát, tehát abban a részében is, amelyben a Bizottság elutasította az általa a T-209/01. sz., Honeywell kontra Bizottság, a T-210/01. sz., General Electric kontra Bizottság és a C-203/03. sz., Bizottság kontra Ausztria ügyekben előterjesztett beadványokhoz való hozzáférést;

a Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott ítélettel az Elsőfokú Bíróság megsértette a közösségi jogot, minthogy nem semmisítette meg teljes egészében a Bizottság határozatát.

Az Elsőfokú Bíróság egyrészt megállapította, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a közösségi intézmények kötelesek vizsgálni, hogy a hozzáférhetővé tétel különösen és konkrétan sértheti-e a kivétellel védett érdeket. Csak ebben az esetben szolgálhat valamely kifogás a dokumentum hozzáférhetővé tétele megtagadásának alapjául. Ezt a vizsgálatot minden egyes dokumentum esetében el kell végezni. A fellebbező osztja ezt az álláspontot.

Az Elsőfokú Bíróság másrészt azonban arra a megállapításra jutott, hogy a Bizottság ebben a konkrét esetben nem volt köteles ezt a vizsgálatot elvégezni, tekintettel arra, hogy a folyamatban lévő eljárásokban a tárgyalás megtartásáig általános követelmény az előterjesztett beadványok bizalmas kezelése. Ez a bizalmas ügykezelésre vonatkozó általános követelmény részben a pártatlan bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jogon, részben pedig a Bizottság azon jogán alapul, hogy az ügyben félként megvédhesse érdekeit. E tekintetben az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy a Bizottság nem követett el mérlegelési hibát, amikor a beadványaihoz való hozzáférést megtagadta.

A fellebbező álláspontja szerint ez utóbbi megállapítás összeegyeztethetetlen azzal a kötelezettséggel, hogy a hozzáférhetővé tétel kérdését a konkrét dokumentum tartalma alapján kell vizsgálni. Következésképpen, ítéletében az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a közösségi jogot.

____________

1 - HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.