AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2016. február 5.

F‑96/14. sz. ügy

Hilde Bulté és Tom Krempa

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Elhunyt korábbi tisztviselő jogutódjai – Nyugdíjak – Túlélő hozzátartozói nyugdíjak – A személyzeti szabályzat 85. cikke – Jogosulatlan kifizetések visszatérítése – A kifizetés szabálytalansága – A kifizetés szabálytalanságának nyilvánvaló jellege – Hiány”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben H. Bulté és T. Krempa lényegében az Európai Bizottság azon 2013. november 22‑i határozatának megsemmisítését kérik, amely 2010. augusztus 1‑jére visszamenő hatállyal módosította a részükre mint elhunyt volt tisztviselő jogutódai részére juttatott nyugdíjat, és visszatérítteti az ezen időpontot követően nekik jogalap nélkül kifizetett összegeket.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Bizottság 2013. november 22‑i határozatát, amely a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal ugyanezen a napon kelt véleményében található, és amely 2010. augusztus 1‑jére visszamenő hatállyal módosítja a H. Bulté, illetve T. Krempa mint elhunyt volt tisztviselő jogutódai részére juttatott nyugdíjat, és visszatérítteti a 2010. augusztus 1‑je és 2013 novembere között jogalap nélkül kifizetett összegeket. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az Európai Bizottságot, hogy H. Bulté és T. Krempa részére térítse vissza a jelen rendelkező rész 1. pontjában említett határozat alapján a nyugdíjukból levont összegeket. Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

Összefoglaló

Tisztviselők – Jogosulatlan kifizetések visszatérítése – Feltételek – A kifizetés nyilvánvaló szabálytalansága – Szempontok

(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; személyzeti szabályzat, 85. cikk)

A személyzeti szabályzat 85. cikkének első bekezdéséből következik, hogy a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelhetőségéhez vagy azt kell bizonyítani, hogy a kedvezményezett ténylegesen tudatában volt a kifizetés szabálytalanságának, vagy azt, hogy a szabálytalanság olyan nyilvánvaló volt, hogy a kedvezményezett figyelmét nem kerülhette el.

A személyzeti szabályzat 85. cikkében szereplő „nyilvánvalóan olyan” [helyesen: „annyira nyilvánvaló”] kifejezés nem azt jelenti, hogy a jogosulatlanul kifizetésben részesülő tisztviselő mentesül a végiggondolásra és ellenőrzésre tett minden erőfeszítés alól, hanem azt, hogy a kifizetést vissza kell téríteni, amennyiben a hiba nem kerülheti el az általában szokásos gondosságot tanúsító tisztviselő figyelmét. Ugyanis ahogyan a tisztviselőnek személyes érdeke fűződik a neki havonta folyósított összegek ellenőrzéséhez, úgy a túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettje is köteles teljesíteni a gondossági kötelezettséget és ismernie kell azon pénzbeli ellátásokra vonatkozó szabályokat, amelyeknek jogosultja.

Másfelől nem szükséges, hogy az érintett a rá háruló gondossági kötelezettség teljesítése során képes legyen pontosan meghatározni az adminisztráció hibájának terjedelmét. E tekintetben elegendő, ha kételyei támadnak a szóban forgó kifizetés megalapozottságával kapcsolatban ahhoz, hogy köteles legyen ezeknek hangot adni, azért, hogy az adminisztráció elvégezhesse a szükséges ellenőrzéseket.

Az uniós intézmények számára a személyzeti szabályzat 85. cikkében elismert azon jogosultságot, hogy visszatéríttessék a jogalap nélkül kifizetett összegeket, össze kell mérni azon kötelezettségükkel, hogy biztosítsák a jogalanyok megfelelő ügyintézéshez való jogát. Az Európai Unió alapjogi chartájának 41. cikkében biztosított e jog gondossági kötelezettséget feltételez, amely az érintett intézmény számára a jogalanyok pénzügyi jogosultságaira – ideértve a túlélő hozzátartozói nyugdíjat – vonatkozó iratok gondos és éber megvizsgálását és kezelését írja elő.

(lásd a 46., 48., 50. és 51. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 1979. július 11‑i Broe kontra Bizottság ítélet, 252/78, EU:C:1978:186, 13. pont;

Elsőfokú Bíróság: 2002. november 5‑i Ronsse kontra Bizottság ítélet, T‑205/01, EU:T:2002:269, 46. pont; 2005. szeptember 29‑i Thommes kontra Bizottság ítélet, T‑195/03 P, EU:T:2005:344, 124. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2008. szeptember 9‑i Ritto kontra Bizottság ítélet, F‑18/08, EU:F:2008:110, 29. és 31. pont; 2013. november 21‑i Roulet kontra Bizottság ítélet, F‑72/12 és F‑10/13, EU:F:2013:184, 46., 48. és 50. pont.