T‑154/10. sz. ügy

Francia Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Franciaország által a La Poste javára annak közintézményi jogállásából eredő korlátlan hallgatólagos kezességvállalás formájában állítólag végrehajtott állami támogatás – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Elfogadhatóság – Az állami támogatás fennállásával kapcsolatos bizonyítási teher – Előny”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Tagállamok keresete – Támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat elleni kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek bizonyításának alá nem rendelt elfogadhatóság

(EUMSZ 263. cikk)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat – Megtámadható aktus – A Bizottság határozatában létező támogatásnak minősített intézkedésnek a tagállam által több hónappal a határozat elfogadását megelőzően történő megszüntetése – Hatás hiánya

(EUMSZ 263. cikk)

3.      Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. § és 48. cikk, 2. §)

4.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Jogi jelleg – Objektív elemekre alapított értelmezés – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Bizottsági határozat – A jogszerűségnek a határozat elfogadásakor rendelkezésre álló információk alapján történő megítélése

6.      Államok által nyújtott támogatások – Bizottsági határozat – Bírósági felülvizsgálat – A tényállás és a bizonyítékok szabad mérlegelése

7.      Nemzeti jog – Francia jog – A közintézmények javát szolgáló állami kezességvállalás

8.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Kezességvállalás formájában nyújtott támogatás – A pénzügyi előny fennállásának alátámasztása érdekében a hitelminősítő intézetek állásfoglalásaira utalás

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

9.      Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Az állami támogatásnak minősülő előny fennállásának megállapításához elegendő alapot nyújtó információkról való meggyőződés szükségessége

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 36., 37. pont)

2.      A Bizottság olyan határozata, amely megállapítja a vállalkozás javára korlátlan kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatás fennállását, és azt a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja, szükségképpen kötelező joghatások kiváltását célozza, ezért pedig az EUMSZ 263. cikk értelmében vett megtámadható aktusnak minősül.

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy valamely tagállam a saját indokai alapján és a Bizottság által gyakorolt bármilyen kényszertől mentesen úgy döntött, hogy a megtámadott határozat elfogadása előtt több hónappal megszünteti az e határozat által létező támogatásnak minősített intézkedést, ez nem változtat azon, hogy a tagállam jogilag köteles volt végrehajtani a megtámadott határozatot. A Bizottság által hivatkozott azon tény, hogy a megtámadott határozat végrehajtása során összhang állhatott fenn a Bizottság által és a tagállam által védett érdekek között, nem akadályozhatja meg a tagállamot abban, hogy ugyanezen határozat ellen megsemmisítés iránti keresetet indítson. Az ilyen akadályozás megengedése ugyanis annak alapján vezetne joghátrány alkalmazásához a tagállamokkal szemben, hogy azok képesek voltak‑e a Bizottság határozatának való megfeleléshez fűződő saját érdeket felfedezni, vagy sem, rendkívül szubjektív. Márpedig azon kérdés vizsgálatát, hogy adott aktus megsemmisítés iránti kereset tárgya lehet‑e, mivel olyan kötelező joghatásokat vált ki vagy céloz, amelyek érinthetik a felperes érdekeit, ezen aktus tartalmának objektív mérlegelésére kell alapítani.

(vö. 38., 40. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 54–56. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 58. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 59. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 65. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 66., 76., 78., 83., 84., 87., 90., 91., 94., 96., 98. pont)

8.      A kezesség olyan feltételek melletti vállalása, amelyek nem felelnek meg a piaci feltételeknek, így például az ellenszolgáltatás nélkül nyújtott hallgatólagos kezességvállalás általában véve alkalmas arra, hogy előnyt biztosítson a kedvezményezett személynek abban az értelemben, hogy e kezességvállalás következtében javul a kedvezményezett pénzügyi helyzete azon terhek könnyítése révén, amelyek rendes körülmények között a költségvetésére hárulnak. E tekintetben a támogatás fogalma a szubvencióénál általánosabb, mivel nem csupán a pozitív juttatásokat foglalja magában, mint amilyenek maguk a szubvenciók, hanem azon beavatkozásokat is, amelyek – különböző formákban – enyhítik a vállalkozás költségvetésére rendszerint nehezedő terheket, és amelyek így – anélkül, hogy a szó szoros értelmében vett szubvenciók lennének – ugyanilyen természetűek és azonos hatásúak. Annak megállapítása érdekében tehát, hogy valamely állami intézkedés támogatásnak minősül‑e, azt kell meghatározni, hogy a kedvezményezett vállalkozás részesül‑e olyan gazdasági előnyökből, amelyeket szokásos piaci körülmények között nem kapott volna meg.

A korlátlan állami kezességvállalás többek között lehetővé teszi a kedvezményezettje számára, hogy kedvezőbb hitelfeltételekben részesüljön azokhoz képest, amelyeket akkor ért volna el, ha kizárólag az érdemei alapján ítélik meg, következésképpen pedig lehetővé teszi a kedvezményezett költségvetésére háruló terhek csökkentését. Annak alátámasztása érdekében, hogy valamely közintézmény kedvezőbb hitelfeltételekben, következésképpen pedig pénzügyi előnyben részesült, a Bizottság hivatkozhat a hitelminősítő intézetek, közülük is különösen a legfontosabbak állásfoglalásaira. Mivel ugyanis nem vitás, hogy a piac az adott vállalkozásnak nyújtandó hitel mérlegelése során figyelembe veszi a fontos hitelminősítő intézetek által adott minősítést, az ezen intézetek által adott azon minősítés, amely jobb, mint amelyet kezességvállalás hiányában adtak volna, olyan előnyt biztosíthat a közintézménynek, amelyhez rendes piaci körülmények között nem jutott volna.

(vö. 106–109. pont)

9.      A Bizottság csupán az ellenkező következtetés levonását lehetővé tévő információk hiányára alapított negatív vélelemre támaszkodva, és olyan más elemek hiányában, amelyek alapján pozitívan megállapítható lenne ilyen előny fennállása, nem feltételezheti, hogy valamely vállalkozás állami támogatásnak minősülő előnyből részesült. E vonatkozásban a Bizottság köteles legalább arról meggyőződni, hogy a rendelkezésére álló információk, bár hiányosak és nem teljesek, elegendő alapot nyújtanak annak megállapításához, hogy valamely vállalkozás állami támogatásnak minősülő előnyben részesült.

Ezzel összefüggésben a Bizottság által bizonyítandó körülmények jellege nagymértékben a vizsgált állami intézkedés jellegének függvénye. Különösen, ami a hallgatólagos állami kezességvállalás fennállásának bizonyítását illeti, az ilyen kezességvállalás levezethető az egybehangzó, bizonyos mértékig hiteles és következetes, többek között a releváns nemzeti jogszabályi rendelkezések értelmezéséből adódó körülményekből, különösen pedig kikövetkeztethető a kedvezményezett vállalkozás jogállásából eredő joghatásokból. Ezzel összefüggésben annak bizonyítása érdekében, hogy az állam valamely különleges jogállással rendelkező vállalkozásnak olyan hallgatólagos pénzügyi kezességvállalást nyújtott, amelyről – fogalmából eredően – a nemzeti jogszabályok kifejezetten nem rendelkeznek, relevánsként figyelembe vehetők a feljegyzések és a magyarázó körlevelek.

Ami a vitatott intézkedés tényleges hatásainak bizonyítását illeti, a Bizottság a már odaítélt támogatások esetében e bizonyítást nem köteles lefolytatni. Ezzel összefüggésben nem szükséges bármilyen megkülönböztetést tenni a létező támogatások és a jogellenes támogatások között. Másfelől az állami kezességvállalás által biztosított előny tényleges hatását vélelmezni lehet. Az ilyen kezességvállalás segítségével a kölcsönt felvevő alacsonyabb kamatot kaphat, illetve kevesebb biztosítékot kínálhat. Állami támogatásnak minősülhet még az olyan előny biztosítása is, amely az állam számára csak potenciális további teherrel jár. Leggyakrabban olyan kezességvállalások esetében ez a helyzet, amelyek általában kölcsönhöz vagy a kölcsönt felvevő által a kölcsönt nyújtóval szemben vállalt egyéb pénzügyi kötelezettséghez kapcsolódnak.

(vö. 119., 120., 123., 124. pont)