Language of document :

A Közszolgálati Törvényszék F-139/06. sz., Kurrer kontra Bizottság ügyben 2010. július 8-án hozott ítélete ellen Christian Kurrer által 2010. szeptember 20-án benyújtott fellebbezés

(T-441/10. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Christian Kurrer (Watermael-Boitsfort, Belgium) (képviselő: M. Velardo ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A Törvényszék helyezze hatályon kívül az F-139/06. sz., Kurrer kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet;

a Törvényszék semmisítse meg a 2005. március 27-i határozat azon részét, amely a fellebbezőt az A*6 besorolási fokozat 2. fizetési fokozatába tartozó próbaidős tisztviselővé sorolja be;

a Törvényszék másodlagosan utalja vissza az ügyet a Közszolgálati Törvényszék elé ítélethozatal céljából;

a Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére, ideértve az elsőfokú eljárás költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező jelen fellebbezésében a Közszolgálati Törvényszék F-139/06. sz., Kurrer kontra Bizottság ügyben 2010. július 8-án hozott ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, amelyben elutasították a korábban A*8 besorolási fokozatú ideiglenes alkalmazott fellebbező arra irányuló keresetét, hogy semmisítsék meg a Bizottság azon határozatát, amely egyrészt az új személyzeti szabályzat hatályba lépése előtt kiírt nyílt versenyvizsga alapján a fellebbezőt az új személyzeti szabályzat rendelkezéseinek alkalmazásával az A*6 besorolási fokozat 2. fizetési fokozatába tartozó próbaidős tisztviselővé sorolta be, másrészt nem tartotta meg a fellebbező előmeneteli pontjait.

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező azzal érvel, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (4) bekezdését úgy kellene értelmezni, hogy minden, belső vagy nyílt versenyvizsgát sikeresen teljesítő ideiglenes alkalmazott megtartja besorolási fokozatát tisztviselőként, noha a Közszolgálati Törvényszék kimondta, hogy e kedvezményben kizárólag azok az ideiglenes alkalmazottak részesülnek, akik kinevezésükkor magasabb osztályba kerülnek.

Ezzel összefüggésben a fellebbező négy jogalapot hoz fel:

az indokolás hiánya és téves jogalkalmazás, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék csupán érintőlegesen foglalkozott egyfelől az Európai Bizottság, másfelől az Európai Parlament és az Európai Unió Számvevőszéke által felvett ideiglenes alkalmazottak közötti hátrányos megkülönböztetéssel, ez utóbbiak ugyanis besorolásukkor megtartják besorolási fokozatukat és szolgálati idejüket, függetlenül attól, hogy milyen besorolási fokozatot írt elő az általuk sikeresen teljesített versenyvizsga;

a közösségi jog értelmezésére vonatkozó szabályok megsértése, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék által követett értelmezés a tisztviselők személyzeti szabályzata XIII. melléklete 5. cikke (4) bekezdésének sem szövegén, sem logikáján nem alapszik;

az egyenlő bánásmód elvének és az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértése, valamint téves jogalkalmazás, mivel a Közszolgálati Törvényszék által követett értelmezés sérti azon elvet, amely szerint alapvetően nem különböző helyzetek nem kezelhetők eltérően, annyiban, amennyiben az osztályváltási versenyvizsga során kinevezett ideiglenes alkalmazottak és a versenyvizsga teljesítését követően felvett ideiglenes alkalmazottak között nincs alapvető különbség, továbbá bizonyos ideiglenes alkalmazottak, akiket versenyvizsgát követően vettek fel, megtartották előmeneteli pontjaikat, miközben a fellebbező esetében nem ez a helyzet;

a közösségi jog megsértése, közelebbről a szakmai előmenetelhez való jog megsértése, és az ideiglenes alkalmazottak azon jogának megsértése, hogy tisztviselővé váljanak.

____________