T‑191/04. sz. ügy

MIP Metro Group Intellectual Property GmbH & Co. KG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A METRO szóelemet magában foglaló ábrás védjegy bejelentése – A METRO korábbi nemzeti szóvédjegy – A korábbi nemzeti védjegy oltalmának lejárta”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont és 42. cikk)

2.      Közösségi védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – Terjedelem – Fellebbezési eljárás

(40/94 tanácsi rendelet, 61. cikk, (1) bekezdés)

3.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – Bizonyítás

(40/94 tanácsi rendelet, 76. cikk; 2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 16. és 20. szabály)

1.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. és 42. cikkében, valamint a végrehajtási rendelet 15., 16. és 20. szabályában foglalt, viszonylagos kizáró okokra, illetve felszólalási eljárásra vonatkozó rendelkezések, amelyek rendelkeznek az olyan új védjegy védjegyoltalomból való kizárásának lehetőségéről, amely, a köztük fennálló összetévesztés veszélye folytán, ütközik a korábbi védjeggyel, célja alapvetően annak biztosítása, hogy egy korábbi védjegy fenntarthassa eredetmegjelölő funkcióját.

Ebben a vonatkozásban valamely korábbi védjegy eredetjelölő funkcióját nem veszélyeztetheti egy másik, csupán a korábbi védjegy lejártát követően lajstromozott védjegy. Így semmiféle ütközés nem merülhet fel a bejelentett védjegy és a felszólalás időszaka folyamán lejárt védjegy között, mivel a bejelentett védjegyet kizárólag a felszólalási eljárás végét követően lehet lajstromozni.

(vö. 31–33. pont)

2.      Az ítélkezési gyakorlat alapján a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) felszólalási osztálya határozatának a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 61. cikkének (1) bekezdésében foglalt felülvizsgálata keretén belül a fellebbezés végeredménye attól a kérdéstől függ, hogy a felszólalási osztály az ítélethozatal idején jogszerűen elfogadhatott volna‑e egy új határozatot, amelynek rendelkező része megegyezik a vitatott határozatéval. E felülvizsgálat keretében az OHIM fellebbezési tanácsai, a visszautalás esetének kivételével, annak a szervezeti egységnek a hatáskörében járnak el, amelyik a határozatot hozta. Következésképpen az ezen ítélkezési gyakorlat által felállított alapelv alkalmazandó a felszólalási osztály által végzett értékelés során, így sem a felszólalási osztály, sem a fellebbezési tanácsok nem hozhatnak olyan határozatot, amely jogszerűtlen az előttük folyó eljárás keretén belül a felek által benyújtott bizonyítékok alapján történő határozathozatal időpontjában. Így a felszólalási osztálynak és a fellebbezési tanácsoknak tekintetbe kell venniük a körülményeknek a felszólalás benyújtása és a felszólalásról szóló határozat meghozatala közötti időszakban történt, és az OHIM tájékoztatás iránti kérelmére a felek által benyújtott bizonyítékokból észlelhető változásait.

(vö. 34–36. pont)

3.      Ahhoz, hogy mérlegelni tudja a felszólalási eljárás keretében, hogy a korábbi védjegy elveszítheti‑e eredetazonosítási funkcióját a bejelentett, vele összetéveszthető védjeggyel egy időben való párhuzamos fennállása következtében, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) ismernie kell a korábbi védjegy érvényességének időtartamát.

Az OHIM azon joga, hogy a felszólalótól a korábbi védjegy érvényességének időtartamára vonatkozó tájékoztatást kérjen, levezethető a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet és a végrehajtási rendelet rendelkezéseiből. Így, a 40/94 rendelet 76. cikkének értelmében az OHIM az előtte folyó bármely eljárás során kérhet tájékoztatást vagy a felszólalás ügyében történő döntéshez általa szükségesnek vélt iratok benyújtását. Továbbá a végrehajtási rendelet 16. és 20. szabályából együttesen következik, hogy az OHIM felhívhatja a felszólalót, nyújtsa be a felszólalásban nem szereplő tényeket, bizonyítékokat és észrevételeket, köztük a korábbi védjegy védjegyokiratát. Így, az OHIM jogosult, hogy a felszólalótól a védjegy oltalmának annak lejártát követő megújításával kapcsolatos bizonyítását kérje, amennyiben e megújítás a felszólalás benyújtását követően megy végbe, és azelőtt, hogy az OHIM a felszólalásról döntést hozna.

(vö. 38–41., 46. pont)