A Közszolgálati Törvényszék F-122/06. sz., Roodhuijzen kontra Bizottság ügyben 2007. november 27-én hozott ítélete ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2008. február 8-án benyújtott fellebbezés

(T-58/08. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: J. Curral és D. Martin meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Anton Pieter Roodhuijzen (Luxemburg, Luxemburgi Nagyhercegség)

A fellebbező kérelmei

Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-122/06. sz., Roodhuijzen kontra Bizottság ügyben 2007. november 27-én hozott ítéletét;

Az Elsőfokú Bíróság utasítsa el a felperes keresetét;

Az Elsőfokú Bíróság határozzon akként, hogy a felek maguk viselik a jelen eljárás és a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás során felmerült saját költségeiket.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság a jelen fellebbezésében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-122/06. sz., Roodhuijzen kontra Bizottság ügyben 2007. november 27-én hozott, a felperes élettársi kapcsolatának az Európai Közösség közös betegbiztosítási rendszere szempontjából történő elismerését megtagadó bizottsági határozatot megsemmisítő ítéletét.

A Bizottság a fellebbezésének alátámasztása érdekében három, megsemmisítésre irányuló jogalapra hivatkozik.

A Bizottság az első jogalap keretében azt állítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék ultra vires járt el, megsértve a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikkének (2) bekezdését és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, mivel elutasította a felperes erre vonatkozó érvelését és a saját okfejtésével helyettesítette azt, anélkül azonban, hogy lehetővé tette volna a Bizottság számára az ezzel kapcsolatos álláspontjának kifejtését, ezáltal pedig megsértette a védelemhez való jogát.

A második jogalap az "élettársi viszony" fogalmának értelmezésével összefüggésben felmerült állítólagos téves jogalkalmazáson alapul, amely fogalmat a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikkének (2) bekezdése tartalmazza, amely a közösségi tisztviselő élettársa számára biztosítja azt a jogot, hogy a közös betegbiztosítási rendszer kedvezményezettje legyen.

A harmadik jogalap, amelyre a fellebbező másodlagosan hivatkozik, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének téves értelmezésén alapul.

____________