A Bíróság (nagytanács) 2016. október 18-i ítélete (a Bundesarbeitsgericht [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Republik Griechenland kontra Grigorios Nikiforidis
(C-135/15. sz. ügy)1
(Előzetes döntéshozatal – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – A munkaszerződésre alkalmazandó jog – 593/2008/EK rendelet – 28. cikk – Időbeli hatály – 9. cikk – Az »imperatív rendelkezések« fogalma – Az eljáró bíróság helye szerinti államtól eltérő tagállamok imperatív rendelkezéseinek alkalmazása – Tagállami jogszabályok, amelyek a költségvetési válság miatt illetménycsökkentést írnak elő a közszektorban – A lojális együttműködés kötelezettsége)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesarbeitsgericht
Az alapeljárás felei
Felperes: Republik Griechenland
Alperes: Grigorios Nikiforidis
Rendelkező rész
A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma I”-rendelet) 28. cikkét akként kell értelmezni, hogy egy 2009. december 17-ét megelőzően létrejött szerződéses munkaviszony csak akkor tartozik e rendelet hatálya alá, ha e viszony a szerződő felek kölcsönös és ezen időponttól kinyilvánított megegyezése alapján olyan terjedelmű módosításon ment keresztül, hogy azt az említett időponttól kezdődően kötött új munkaszerződésnek kell tekinteni, aminek meghatározása a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
Az 593/2008 rendelet 9. cikkének (3) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az kizárja, hogy az eljáró bíróság jogszabályként alkalmazhasson olyan imperatív rendelkezéseket, amelyek nem az eljáró bíróság helye szerinti állam vagy azon állam rendelkezései, amelyben a szerződésből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell vagy azokat teljesítették, ugyanakkor azzal nem ellentétes, hogy e bíróság ezen egyéb imperatív rendelkezéseket ténybeli elemként figyelembe vegye, amennyiben ezt az ugyanezen rendelet rendelkezéseinek értelmében a szerződésre alkalmazandó nemzeti jog előírja. A lojális együttműködés EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében kimondott elve nem teszi kétségessé ezt az értelmezést.
____________1 HL C 198., 2015.6.15.