2024. február 23-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-144/24. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: L. Armati, M. Mataija és Tokár A., meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

A Bizottság arra kéri a Bíróságot, hogy

(1) állapítsa meg, Magyarország a 404/2021. sz. Korm. rendeletnek és a 405/2021. sz. Korm. rendeletnek a kiegészítő bányajáradék megfizetésére és a minimális kitermelési mennyiségre vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt a 27A., 27B. és 27C. §-sal kiegészítő 2021. évi CXXXVI. törvénynek az elfogadásával nem teljesítette az EUMSZ 49. cikkéből, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv¹ 5. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit;

(2) kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság annak megállapítására kéri a Bíróságot, hogy Magyarország megsértette az uniós jogban rögzített letelepedés szabadságát és az egységes piac átláthatóságáról szóló 2015/1535 irányelvet.

A magyar kormány 2021-ben két kormányrendeletet fogadott el, amelyek egyrészt a piaci árnál alacsonyabb hatósági árat állapítottak meg olyan alapvető építőipari alapanyagokra, mint a homok, a kavics és a cement. Az ilyen anyagokat kitermelő vállalkozások közül pedig a legnagyobbakat – amelyek közül szinte mind más tagállamban letelepedett társaság ellenőrzése alatt áll – kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezték, amely a hatósági ár és az azt meghaladó értékesítési ár között különbség 90 %-a. A rendeletek hatálya alá eső vállalkozások ugyanakkor kötelesek fenntartani egy minimális, a kormány által megállapított kitermelési szintet, ellenkező esetben ugyanis elvesztik a bányászati engedélyüket.

Mivel ezeket a kormányrendeleteket egy átmeneti időszakra – eredetileg csak a Covid-19 járvány időszakára – fogadták el, a magyar parlament ezzel párhuzamosan módosította a bányászatról szóló törvényt is, és feljogosította az illetékes felügyelő hatóság elnökét arra, hogy hasonló intézkedéseket hozzon.

A Bizottság véleménye szerint ezek a jogszabályok sértik az EUMSZ-ben foglalt letelepedés szabadságát, mert korlátozzák a más tagállamban letelepedett személyeket és társaságokat abban, hogy az említett jogszabályok hatálya alá eső tevékenységeket folytassanak vagy kezdjenek el Magyarországon. Magyarország továbbá köteles lett volna e jogszabályok tervezetét bejelenteni a Bizottságnak a 2015/1535 irányelv értelmében, de ezt nem tette meg.

____________

¹ A műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 241., 1. o.).