A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2015. június 15.(*)
„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Építési beruházásra irányuló közbeszerzések – Közbeszerzési eljárás – Energiaközpont építése – Egy ajánlattevő ajánlatának elutasítása és a szerződés egy másik ajánlattevőnek való odaítélése – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség hiánya”
A T‑259/15. R. sz. ügyben,
a SA Close (székhelye: Harzé‑Aywaille [Belgium]),
a Cegelec (székhelye: Brüsszel [Belgium]),
(képviselik őket: J.‑M. Rikkers és J.‑L. Teheux ügyvédek),
felperesek
az Európai Parlament (képviselik: M. Rantala, M. Mraz és F. Poilvache, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a 2015. március 19‑i határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem tárgyában, amely határozatban a Parlament elutasította a felperesek által „a luxembourgi Konrad Adenauer épület kibővítését és felújítását érintő projekt” 73. tételére (energiaközpont) vonatkozó, építési beruházásra irányuló, INLO‑D‑UPIL‑T‑14‑A04. referenciaszámú közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatát, valamint az ugyanaznap kelt azon határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában, amelyben a Parlament az érintett szerződést egy másik ajánlattevőnek ítélte oda,
A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE
meghozta a következő
Végzést(1)
A jogvita előzményei
1 Az INLO‑D‑UPIL‑T‑14‑A04. referenciaszámú közbeszerzési eljárás keretében – amelyet az Európai Parlament 2014 júliusában kezdeményezett „a luxembourgi Konrad Adenauer épület kibővítését és felújítását érintő projekt” megvalósítására irányuló közbeszerzési szerződés aláírására – a felperesek, az SA Close és a Cegelec, alkalmi társaság formájában benyújtották ajánlatukat a 73. tételre (energiaközpont) vonatkozóan.
2 2015. március 27‑i levelében, amelyet a felperesek ugyanaznap kaptak kézhez, a Parlament arról tájékoztatta a felpereseket, hogy ajánlatukat nem fogadták el, mert az nem a legkedvezőbb árat ajánlotta. 2015. március 19‑én ugyanis egyrészt az ajánlatot elutasították, másrészt az érintett szerződést másik ajánlattevőnek ítélték oda.
[omissis]
Az eljárás és a felek kérelmei
9 A Törvényszék Hivatalához 2015. május 26‑án benyújtott keresetükben a felperesek az ajánlatukat elutasító 2015. március 19‑i parlamenti határozat, valamint az ugyanaznap kelt és az érintett szerződés X és Y társaságból álló Énergie KAD alkalmi társaságnak való odaítélését kimondó határozat (a továbbiakban: megtámadott határozatok) megsemmisítését kérték.
10 A Törvényszék Hivatalához ugyanaznap benyújtott külön beadványban a felperesek előterjesztették a jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, amelyben lényegében azt kérik a Törvényszék elnökétől, hogy rendelje el a megtámadott határozatok végrehajtásának felfüggesztését.
11 A Parlament az ideiglenes intézkedés iránti kérelemre tett, a Törvényszék Hivatalához 2015. június 11‑án benyújtott észrevételeiben lényegében azt kéri, hogy Törvényszék elnöke:
– utasítsa el az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet;
– az eljárást befejező határozatában döntsön a költségekről, az eljárási szabályzat 87. cikke 1. §‑ának megfelelően.
A jogkérdésről
[omissis]
A sürgősségről
[omissis]
35 A fent előadottakból következik, hogy a jelen ügyben nem teljesül a sürgőséggel kapcsolatos feltétel.
36 A Törvényszék elnöke ugyanakkor közbeszerzés területén nemrégiben úgy határozott, hogy általában a helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének bizonyítására vonatkozó kötelezettséget a sikertelen ajánlattevő – a fentiekben kifejtett rendszerbeli okok miatt – csak rendkívül nehezen teljesítheti (lásd ebben az értelemben: 2014. december 4‑i Vanbreda Risk & Benefits kontra Bizottság végzés, T‑199/14. R., EBHT [Kivonatok], EU:T:2014:1024, 157. pont). Ez alapján a Bíróság elnökhelyettese azt állapította meg, hogy a sikertelen ajánlattevőtől nem várható el annak bizonyítása, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítása esetén fennállna annak kockázata, hogy helyrehozhatatlan kár éri, feltéve hogy bizonyítani tudja, hogy különösen komoly fumus boni iuris áll fenn, különben túlzottan és nem igazolt módon sérülne az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikke alapján részére biztosított hatékony bírói jogvédelem (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Vanbreda Risk & Benefits végzés, fenti 31. pont, EU:C:2015:275, 41. pont).
37 Mindazonáltal a sürgősség megítéléséhez alkalmazandó feltételek ilyen enyhítése, amelyet a hatékony jogorvoslathoz való jog igazol, nem alkalmazható korlátlanul, mivel a sikertelen ajánlattevő érdekeit össze kell egyeztetni az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő érdekeivel. Ebből következik, hogy az adott enyhítés csupán a szerződéskötést megelőző szakaszban alkalmazható, amennyiben az 1268/2012 rendelet 171. cikkének (1) bekezdése szerinti határidőt – amely a körülményektől függően tíztől tizennégy napig terjedhet – tiszteletben tartják. Amennyiben az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel e határidő lejártát követően és az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtását megelőzően kötötte meg a szerződést, a fent hivatkozott enyhítés már nem indokolt (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Vanbreda Risk & Benefits, fenti 31. pont, EU:C:2015:275, 34. és 42. pont).
38 Ha ugyanis a szerződéskötést megelőzően már ténylegesen letelt a fenti szerződéskötési tilalmi időszak – amely megakadályozza az ajánlatkérőt, hogy annak letelte előtt áttérjen a szerződéskötési szakaszra, és amelynek célja, hogy az érdekelteket abba a helyzetbe hozza, hogy bíróság előtt megtámadják a közbeszerzési szerződést, még mielőtt azt megkötötték volna –, annak lehetővé tétele, hogy a sikertelen ajánlattevő ezután már csak kártérítést követeljen az uniós bíróság előtt, nem minősül a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésének (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Vanbreda Risk & Benefits, fenti 31. pont, EU:C:2015:275, 36., 37. és 39. pont).
39 Ezen alapelveknek a jelen ügyre való alkalmazásával kapcsolatban az ügy irataiból egyrészt az derül ki, hogy a közbeszerzési szerződést 2015. március 19‑én az X és Y társaságokból álló Énergie KAD alkalmi társaságnak ítélték oda, valamint hogy a felpereseket 2015. március 27‑én tájékoztatták az ajánlatuk elutasításáról; másrészt az derül ki, hogy az említett alkalmi társaság és a Parlament Konrad Adenauer épületét üzemeltető ingatlankezelő között létrejött, a 73. tételre (energiaközpont) vonatkozó, építési beruházásra irányuló, INLO‑D‑UPIL‑T‑14‑A04. referenciaszámú szerződést 2015. április 24‑én írták alá.
40 Ily módon – arra való tekintettel, hogy az elutasításról szóló döntésről 2015. március 27‑én tájékoztatták a felpereseket, és hogy az érintett szerződést 2015. április 24‑én írták alá – az 1268/2012 rendelet 171. cikke (1) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot – legyen az akár tíz, akár tizenöt naptári napos – a jelen ügyben mindenképpen betartották. Ezenfelül, a felperesek 2015. május 26‑án terjesztették elő a jelen megsemmisítés iránti keresetüket és ideiglenes intézkedés iránti kérelmüket, azaz egy hónappal az érintett szerződés aláírását követően. E körülmények között a sürgősséggel kapcsolatos feltétel enyhítése főszabály szerint nem igazolható.
41 Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a szerződéskötési tilalmi időszak csak akkor teheti lehetővé az érdekeltek számára, hogy a szerződés odaítélését a szerződéskötést megelőzően bíróság előtt vitassák, ha ezen érdekeltek kellő bizonyítékkal rendelkeznek az odaítélő határozat esetleges jogellenességének megállapításához (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Vanbreda Risk & Benefits, fenti 31. pont, EU:C:2015:275, 47. pont).
42 A hatékony jogorvoslathoz való jog sérelme nélkül nem állapítható meg, hogy tiszteletben tartották a szerződéskötési tilalmi időszakot azon körülmények között, amikor a kereset és az ahhoz kapcsolódó, ideiglenes intézkedés iránti kérelem szerződéskötést megelőző benyújtásának lehetősége nem volt valós amiatt, hogy a sikertelen ajánlattevő e határidő alatt nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy ilyen kérelmeket benyújtson (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Vanbreda Risk & Benefits, fenti 31. pont, EU:C:2015:275, 48. pont).
43 A jogbiztonság elvéből fakadó követelményekre tekintettel e szerződéskötési tilalmi időszak pusztán mechanikus alkalmazása alóli kivételnek azonban olyan kivételes helyzetekre kell korlátozódnia, amikor a sikertelen ajánlattevőnek nem volt oka a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötés előtt azt feltételezni, hogy a szerződést odaítélő határozat jogsértő (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Vanbreda Risk & Benefits, fenti 31. pont, EU:C:2015:275, 49. pont).
44 Meg kell tehát vizsgálni, hogy a felperesek elegendő információval rendelkeztek‑e ahhoz, hogy hasznosan felhasználják a szerződéskötési tilalmi időszakot arra, hogy a megtámadott határozatok megsemmisítése iránti keresetet, valamint azok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtsanak be, mielőtt a Parlament és az Énergie KAD alkalmi társaság közötti szerződést 2015. április 24‑én aláírták volna.
45 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a felperesek 2015. április 3‑án, azaz még a szerződéskötést megelőzően tájékoztatták a Parlamentet arról, hogy milyen kétségeik támadtak az ajánlattevő által elfogadott ajánlat jogszerűségét illetően (lásd a fenti 3. pontot), utalva arra, hogy az Énergie KAD alkalmi társaságban részt vevő luxemburgi társaságok közül az egyik nem felelt meg sem a hatályos luxemburgi jogszabályoknak, sem az ajánlattevőkre vonatkozó pénzügyi és gazdasági kapacitási kritériumoknak. Márpedig, ahogyan az az ügy irataiból megállapítható, lényegében ugyanezeket a kétségeket adták elő a megsemmisítésre irányuló második jogalapban, amelyet a fumus boni iuris címen előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelemben érvényesítettek.
46 Ebből következik, hogy 2015. április 3‑ától kezdődően a felperesek képesek voltak konkrét kifogást megfogalmazni a megtámadott határozatokkal szemben. Ez a kifogás, amelyet a megsemmisítés iránti kérelem indokaként adtak elő, lehetővé tette volna számukra, hogy a szerződéskötési tilalmi időszak alatt eredményesen terjesszenek elő megsemmisítés iránti keresetet, valamint a határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szerződéskötést a Parlament és az Énergie KAD alkalmi társaság között. Egy ilyen kereset, megfelelő határidőben előterjesztve, lehetővé tette volna a felperesek számára, hogy az eljárási szabályzat 105. cikke 2. §‑ának második mondata szerinti ideiglenes intézkedés elrendelését érjék el – amely felfüggesztő hatállyal bírt volna a megtámadott határozatok végrehajtására az ideiglenes intézkedés iránti eljárás időtartama alatt – még azelőtt, hogy a másik fél előadta volna észrevételeit. Egyebekben semmi sem akadályozta a felpereseket, hogy az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése szerinti – az eljárási szabályzat 102. cikkének 2. §‑a alapján a távolságra tekintettel járó határidővel meghosszabbított – keresetindítási határidő lejártáig kiterjesszék a keresetet, valamint az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az időközben a Parlament által előadott információk fényében (lásd a fenti 5. és 8. pontot). Továbbá az eljárási szabályzat 48. cikke 2. §‑ának első bekezdése alapján a felperesek arra is jogosultak lennének, hogy új jogalapokat terjesszenek elő az eljárás során, mivel e jogalapok olyan jogi és ténybeli helyzetekből származnának, amelyek a Törvényszék előtti eljárásban merültek fel.
47 Következtetésképpen az 1268/2012 rendelet 171. cikkének (1) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot a jelen ügyben teljes mértékben tiszteletben tartották, ezért a közbeszerzés terén a sürgősséggel kapcsolatos feltétel enyhítése nem alkalmazható a jelen ügyben.
48 A fent előterjesztett indokok alapján az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani anélkül, hogy vizsgálni kellene a fumus boni iurisszal kapcsolatos feltételt, vagy mérlegelni kellene a jelen ügyben felmerült különböző érdekeket.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.
2) A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.
Luxembourg, 2015. június 15.