2011. január 24-én benyújtott kereset - British Airways kontra Bizottság

(T-48/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: British Airways plc (Harmondsworth, Egyesült Királyság) (képviselők: K. Lasok QC, R. O'Donoghue barrister és B. Louveaux solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

-    A Törvényszék semmisítse meg a határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy a felperes részt vett a pótdíjak utáni jutalékkal kapcsolatos jogsértésben, és/vagy az ügyet utalja vissza a Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül az e kérdésben hozott határozatát;

-    a Törvényszék semmisítse meg a határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy a felperes 2001. január 22-től kezdve vett részt a jogsértésben, és ezen időpontot 2001. október 1-jével váltsa fel, és/vagy az ügyet utalja vissza a Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül az e kérdésben hozott határozatát;

-    a Törvényszék semmisítse meg a határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy a Hongkonggal, Japánnal, Thaifölddel, Indiával, Szingapúrral, Koreával és Brazíliával kapcsolatos ügyek megsértették az EUMSZ 101. cikket, az EGT-Megállapodás 53. cikkét és a Svájccal kötött megállapodás 8. cikkét, és/vagy az ügyet utalja vissza a Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül az e kérdésben hozott határozatát;

-    a Törvényszék a fent említett minden egyes pontra tekintettel és/vagy korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva törölje vagy jelentősen csökkentse a határozatban a felperessel szemben kiszabott bírságot;

a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az ezen üggyel kapcsolatban a felperes részéről felmerült jogi és egyéb költségek és kiadások viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke, az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a légi közlekedésre vonatkozóan létrejött megállapodás 8. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39258 - "légi árufuvarozás"-ügy) i. az EGT-n belüli repülőterek közötti légi útvonalakon; ii. az EU-n belüli repülőterek és az EGT-n kívüli repülőterek közötti légi útvonalakon, iii. európai uniós tagsággal nem rendelkező EGT-országok repülőterei és harmadik országok repülőterei közötti útvonalakon, valamint az EU-n és Svájcon belüli repülőterek közötti légi útvonalakon nyújtott légi árufuvarozási szolgáltatások ára több összetevőjének összehangolásával kapcsolatos, 2010. november 9-én hozott C (2010) 7694 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri. A határozatban megállapított összehangolás az üzemanyagpótdíjat, a biztonsági pótdíjat és a pótdíjak után a szállítmányozóknak fizetendő jutalékot érintette.

Keresetének alátámasztására a felperes hét jogalapra hivatkozik.

1.    Első jogalapjával a felperes nyilvánvaló mérlegelési hibákra és nem megfelelő indokolásra hivatkozik, mivel a Bizottság nem nyújtott be elég pontos bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a felperes részt vett a pótdíjak utáni jutalékfizetés összehangolásában, miközben figyelmen kívül hagyta a birtokában levő, ennek ellenkezőjét alátámasztó lényeges bizonyítékokat.

2.    Második jogalapjával a felperes nyilvánvaló mérlegelési hibára és arra hivatkozik, hogy az alperes megsértette azon kötelezettségét, hogy jogilag megkövetelt módon bizonyítsa a felperes által elkövetett jogsértés kezdő időpontját. E tekintetben a felperes úgy érvel, hogy:

-    a benyújtott bizonyítékok a jogsértés időtartamát illetően nem tesznek eleget a pontosság és az összhang követelményének;

-    a Bizottságnak a kezdő időpontra vonatkozó megállapítása sérti az in dubio pro reo elvét.

3.    Harmadik jogalapjával a felperes téves jogalkalmazásra, valamint ténybeli hibákra és nyilvánvaló mérlegelési hibákra hivatkozik, mivel a Bizottság a Hongkongban, Japánban, Indiában, Thaiföldön, Szingapúron, Koreában és Brazíliában hatályos, a légi közlekedést szabályozó jogi és igazgatási rendszerekre tekintettel nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy a szóban forgó helyzetben az EUMSZ 101. cikket és/vagy az EGT-Megállapodás 53. cikkét alkalmazza, és/vagy hatásköreit nem a nemzetközi udvariasság elvének megfelelően gyakorolta, és/vagy hatásköreinek gyakorlása során a nemzetközi udvariasság elvét nem, illetve nem megfelelően vette figyelembe.

4.    Negyedik jogalapjával a felperes az arányosság elvének, a büntetések és szankciók egyéniesítése elvének, valamint az egyenlő bánásmód elvének megsértésére hivatkozik, mivel a felperessel szemben kiszabott bírság aránytalan a jogsértés súlyával. E tekintetben a felperes úgy érvel, hogy:

-    cél általi jogsértés esetén a Bizottságnak a jogsértés súlyának értékelésekor és minősítésekor a "jelleget" és a "képességet" az adott piaci és gazdasági összefüggésében kell figyelembe vennie;

-    helyes vizsgálat esetén a jelen ügyben fennálló nyomós okokra tekintettel a felperes általi jogsértést kevésbé súlyosnak kellett volna tekinteni, mint amilyennek azt a Bizottság a súly szerinti szorzót alkalmazva tekintette.

5.    Ötödik jogalapjával a felperes az indokolási kötelezettség és az arányosság elvének megsértésére hivatkozik, mivel a bírság alapösszegét elrettentés céljából 16%-os járulékos összeggel növelték.

6.    Hatodik jogalapjával a felperes téves jogalkalmazásra, ténybeli hibára és nyilvánvaló mérlegelési hibákra, valamint a bizalomvédelem és/vagy az egyenlő bánásmód elvének és az engedékenységi közleménynek a megsértésére hivatkozik, mivel a Bizottság a felperessel szemben kiszabott bírságot engedékenység címén a legkisebb mértékben csökkentette annak ellenére, hogy a felperes volt az első vállalkozás, amely az engedékenységi közlemény alapján a bírság csökkentését kérte.

7.    Hetedik jogalapjával a felperes nyilvánvaló mérlegelési hibára, valamint az egyenlő bánásmód elvének és az arányosság elvének a megsértésére hivatkozik, ugyanis a Bizottság enyhítő körülmény címén nem csökkentette a vele szemben kiszabott bírságot, mivel nem vette megfelelően figyelembe azon tényt, hogy a felperes jogsértésben való részvétele korlátozott volt, és a felperes nem vett részt a jogsértés valamennyi elemében.

____________