Language of document :

A Bundesarbeitsgericht (Németország) által 2022. március 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IK kontra KfH Kuratorium für Dialyse und Nierentransplantation e.V.

(C-184/22. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesarbeitsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: IK

Alperes: KfH Kuratorium für Dialyse und Nierentransplantation e.V.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 157. cikket, valamint a 2006/54/EK irányelv1 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének első mondatát, hogy az olyan nemzeti kollektív szerződési rendelkezés, amely szerint csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkaidejét meghaladóan ledolgozott munkaórák után fizetendő túlórapótlék, a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók közötti eltérő bánásmódot tartalmaz?

2.    A Bíróság által az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

a)    Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 157. cikket, valamint a 2006/54/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének első mondatát, hogy ilyen esetben annak megállapításához, hogy az eltérő bánásmód jóval több nőt érint, mint férfit, nem elegendő, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók között jóval több nő van, mint férfi, hanem ezenfelül a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók között jóval több férfinak kell lennie, illetve a férfiak arányának jelentősen nagyobbnak kell lennie?

b)    Vagy az EUMSZ 157. cikk és a 2006/54/EK irányelv tekintetében is valami más következik a Bíróságnak a Szpital Kliniczny im. dra J. Babińskiego Samodzielny Publiczny Zakład Opieki Zdrowotnej w Krakowie ítélet1 25–36. pontjában tett megállapításaiból, amelyek szerint egy, fogyatékossággal élő személyek csoportján belül megvalósuló eltérő bánásmód is a 2000/78/EK irányelv2 2. cikkében említett „hátrányos megkülönböztetés fogalma” alá tartozhat?

3.    Abban az esetben, ha a Bíróság az első kérdésre igenlő választ, a 2) a) és 2) b) kérdésre pedig azt a választ adja, hogy olyan helyzetben, mint amilyen az alapeljárásban szerepel, megállapítható, hogy a díjazás vonatkozásában megvalósuló eltérő bánásmód jóval több nőt érint, mint férfit:

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 157. cikket, valamint a 2006/54/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének első mondatát, hogy jogszerű cél lehet, ha a kollektív szerződés felei egy olyan rendelkezéssel, mint amilyen az első kérdésben szerepel, egyrészt azt kívánják ugyan elérni, hogy a munkáltató ne rendeljen el túlórát, és túlórapótlékkal díjazza a munkavállalók megállapodás szerinti mértéket meghaladó munkavégzését, másrészt azonban azt a célkitűzést is követik, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók ne részesüljenek hátrányosabb bánásmódban, mint a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, és ezért előírják, hogy pótlék csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló naptári havi munkaidejét meghaladóan ledolgozott túlórák után fizetendő?

4.    Úgy kell-e értelmezni a 97/81/EK irányelv1 mellékletében szereplő, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját, hogy az olyan nemzeti kollektív szerződési rendelkezés, amely szerint csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkaidejét meghaladóan ledolgozott munkaórák után fizetendő túlórapótlék, a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók közötti eltérő bánásmódot tartalmaz?

5.    A Bíróság által a 4. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni a 97/81/EK irányelv mellékletében szereplő, a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját, hogy objektív ok lehet, ha a kollektív szerződés felei egy olyan rendelkezéssel, mint amilyen a negyedik kérdésben szerepel, egyrészt azt kívánják ugyan elérni, hogy a munkáltató ne rendeljen el túlórát, és túlórapótlékkal díjazza a munkavállalók megállapodás szerinti mértéket meghaladó munkavégzését, másrészt azonban azt a célkitűzést is követik, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat ne részesüljenek hátrányosabb bánásmódban, mint a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, és ezért előírják, hogy pótlék csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló naptári havi munkaidejét meghaladóan ledolgozott túlórák után fizetendő?

____________

1     A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) (HL 2006. L 204. 23. o.).

1     2021. január 26-i ítélet (C-16/19, EU:C:2021:64).

1     A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 4. kötet 79. o.).

1     Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelv (HL 1998. L 14., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 267. o.).