AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2016. február 5.
F‑62/15. sz. ügy
Svend Leon Clausen
és
Niels Kristoffersen
kontra
Európai Parlament
„Közszolgálat – Nyugdíjba vonult tisztviselők – Öregségi nyugdíjak – A személyzeti szabályzat 64. cikke – Korrekciós együtthatók – A korrekciós együtthatók éves naprakésszé tétele – A személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése – Időközi naprakésszé tétel – A személyzeti szabályzat XI. melléklete 3., 4. és 8. cikke – Érzékenységi küszöbérték – A megélhetési költségek változása – A személyzeti szabályzat 64. cikkének (4) bekezdése – A 2013. és 2014. évi naprakésszé tétel jogalkotói döntés alapján történő elmaradása – Terjedelem – 1416/2013 rendelet – A Dániára vonatkozó korrekciós együttható felülértékelése – A korrekciós együtthatónak az időközi naprakésszé tétel mechanizmusával történő csökkentése – Hatáskörrel való visszaélés”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben S. L. Clausen és N. Kristoffersen az Európai Parlament kinevezésre jogosult hatósága azon határozatainak megsemmisítését kérik, amelyek a 2014. júniusára vonatkozó nyugdíjelszámolásaikban szerepelnek, és amelyek a Dániában lakó, nyugdíjba vonult tisztviselőkre előírt 126,3%‑os korrekciós együttható 2014. január 1‑jétől történő alkalmazásával csökkentik az öregségi nyugdíjuk mértékét.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. S. L. Clausen és N. Kristoffersen maguk viselik saját költségeiket, és kötelesek viselni az Európai Parlamentnél felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együtthatók – Megállapítás – Bizottsági határozattal történő időközi naprakésszé tétel – Az öregségi nyugdíjra való alkalmazhatóság – Megengedhetőség
(Személyzeti szabályzat, 65. cikk, (1) és (2) bekezdés, 82. cikk, (2) bekezdés, és XI. melléklet, 3. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés, (6) bekezdés, és 8. cikk; XIII. melléklet, 20. cikk; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
2. Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együtthatók – Megállapítás – Bizottsági határozattal történő időközi naprakésszé tétel – A díjazások 2013. és 2014. évi naprakésszé tételének uniós jogalkotó általi kizárása – A korrekciós együtthatóknak az időközi naprakésszé tétel elfogadására gyakorolt hatásának hiánya
(Személyzeti szabályzat, 64. cikk, 65. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
3. Tisztviselők – Díjazás – Éves kiigazítás – A személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt eljárások – Tárgy
(Személyzeti szabályzat, 64. cikk és 65. cikk, (1) bekezdés; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
4. Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együtthatók – Megállapítás – Bizottsági határozattal történő időközi naprakésszé tétel – Célkitűzés
(Személyzeti szabályzat, 65. cikk (2) bekezdés, és XI. melléklet, 6. cikk, (2) bekezdés, b) pont; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
5. Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együtthatók – Megállapítás – Bizottsági határozattal történő időközi naprakésszé tétel – Korábbi éves naprakésszé tétel során hibásan kiszámított korrekciós együttható felülvizsgálata – Megengedhetőség
(Személyzeti szabályzat, 65. cikk, (1) és (2) bekezdés; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 1416/2013 tanácsi rendelet)
1. Nem állítható alappal, hogy a tisztviselők díjazására és nyugdíjára alkalmazandó korrekciós együtthatók időközi naprakésszé tételére vonatkozó bizottsági határozatnak az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatát módosító 1023/2013 rendelet hatálybalépése következtében történő elfogadása ne rendelkezne jogi alappal. Ugyanis annak kimondásával, hogy amikor a díjazást az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdése alkalmazásával teszik naprakésszé, akkor ugyanezen naprakésszé tétel vonatkozik a megszerzett nyugdíjakra, a módosított személyzeti szabályzat 82. cikkének (2) bekezdése egyértelműen a nyugdíjak nominálösszege naprakésszé tételének kérdését érinti, amelyet ugyanazon mértékben kell naprakésszé tenni, mint a tisztviselők díjazását. E rendelkezés a jogalkotó által elhatározott e párhuzamosság biztosítása érdekében a díjazásoknak a módosított személyzeti szabályzatban – a jelen esetben annak 65. cikkének (1) bekezdésében – előírt naprakésszé tételi mechanizmusára való utalást tartalmaz.
Mindazonáltal a módosított személyzeti szabályzat 82. cikke (2) bekezdésének hallgatása azon lehetőségről, hogy az éves és/vagy időközi naprakésszé tétel mechanizmusát a bizonyos nyugdíjakra részben vagy egészben alkalmazandó korrekciós együtthatókra alkalmazzák, egyáltalán nem jelenti azt, hogy e rendelkezéssel ellentétes volna a korrekciós együtthatók időközi naprakésszé tétele.
Ugyanis a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése – amely a személyzeti szabályzat 82. cikkének (2) bekezdésével azonos normatív hatállyal rendelkezik – az a rendelkezés, amely kifejezetten előírja nem csupán a díjazások időközi naprakésszé tételét, hanem a módosított személyzeti szabályzat 64. cikkében előírt, a díjazásokra vonatkozó korrekciós együtthatókét is, amelyek bizonyos esetekben a módosított személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 20. cikke értelmében a nyugdíjakra is alkalmazandók, a jelen esetben eltérve a módosított személyzeti szabályzat 82. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől.
Ami az időközi naprakésszé tétel elvégzésének módját illeti, noha a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése általánosságban hivatkozik a korrekciós együtthatók időközi naprakésszé tételére a megélhetési költségek jelentős változása esetén, a módosított személyzeti szabályzat XI. melléklete 3. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése és (6) bekezdése a nyugdíjakra részben vagy egészben alkalmazott korrekciós együtthatók naprakésszé tételére vonatkozik. E rendelkezések előírják többek között a korrekciós együtthatók alkalmazását azok tényleges időpontja és a következő éves naprakésszé tétel hatálybalépése közötti időszakra nézve, míg a módosított személyzeti szabályzat XI. mellékletének 8. cikke, amely e mellékletnek az időközi naprakésszé tételekre vonatkozó 2. fejezetében található és amely ugyanezen melléklet 3. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére utal, előírja annak lehetőségét, hogy e tényleges időpont január 1‑jénél korábbi legyen, ami szükségszerűen magában foglalja, hogy az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy az időközi naprakésszé tételi mechanizmus teljes mértékben alkalmazható legyen a nyugdíjakra alkalmazott korrekciós együtthatókra is.
Emellett a módosított személyzeti szabályzat XI. mellékletének 2. fejezete pontosan a díjazások és a nyugdíjak időközi naprakésszé tételéről szól (a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése). Márpedig a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése alapján, amely kifejezetten a korrekciós együtthatókra vonatkozik, e 2. fejezet mutatis mutandis alkalmazandó a korrekciós együtthatók időközi naprakésszé tételére.
(lásd a 34–39. pontot)
2. Igaz ugyan, hogy az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek módosításáról szóló 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat 65. cikke (4) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy a jogalkotó úgy határozott, hogy a 2013. és 2014. évben az ugyanezen cikk (1) és (2) bekezdése szerinti semmiféle naprakésszé tételre nem kerül sor, ez azonban nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy ezen évek vonatkozásában a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése alapján a tisztviselők díjazására és nyugdíjára alkalmazandó korrekciós együtthatók időközi naprakésszé tételéről szóló határozatot fogadhasson el.
Ugyanis míg a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (1) bekezdése a díjazás, valamint különféle pénzbeli előnyök nominálösszegének éves naprakésszé tételére vonatkozik, addig e cikk (2) bekezdése a megélhetési költségek jelentős változása esetére nem csupán az említett (1) bekezdésben szereplő díjazás és pénzbeli előnyök nominálösszegének, hanem a módosított személyzeti szabályzat 64. cikkében szereplő korrekciós együtthatók úgynevezett időközi naprakésszé tételére is vonatkozik, amely együtthatók a nyugdíjakra kizárólag a 2004. május 1‑je előtt megszerzett jogosultságokkal összefüggésben alkalmazandók.
Másfelől minden uniós jogi rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi és mind az alkotójának tényleges szándékát, mind pedig az általa követett célt figyelembe véve.
E tekintetben a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (4) bekezdésében szereplő, az ugyanezen 65. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt naprakésszé tételekre való hivatkozást úgy kell érteni, mint amely kizárólag a díjazás és a nyugdíjak, valamint a támogatások nominálösszegének naprakésszé tételére vonatkozik, ide nem értve a korrekciós együtthatóknak a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdése szerinti időközi naprakésszé tételét és azoknak a módosított személyzeti szabályzat 64. cikke szerinti éves naprakésszé tételét.
(lásd az 50–52. és 60. pontot)
Hivatkozás:
Bíróság: 1969. november 12‑i Stauder‑ítélet, 29/69, EU:C:1969:57, 3. pont; 1988. július 7‑i Moksel Import und Export ítélet, 55/87, EU:C:1988:377, 15. pont; 2004. április 29‑i Plato Plastik Robert Frank ítélet, C‑341/01, EU:C:2004:254, 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. A díjazások és nyugdíjak automatikus naprakésszé tételének mechanizmusa – melyet a személyzeti szabályzatnak az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló 1023/2013 rendelet hatálybalépését követő változata 65. cikkének (1) bekezdése ír elő, és amely a díjazásoknak és nyugdíjaknak a 2004. május 1‑je és 2013. december 31. között hatályos személyzeti szabályzat által előírt, tanácsi rendeletekkel történő kiigazítási mechanizmus helyébe lépett – bizonyos párhuzamosság biztosítására törekszik egyrészt az Unió tisztviselői és alkalmazottai, valamint ennek kiterjesztésével a nyugdíjba vonult tisztviselői és alkalmazottai vásárlóerejének változása, másrészt a nemzeti közszolgálat tagjai vásárlóerejének változása között.
A párhuzamosság e célkitűzése mindazonáltal világosan elkülönül magának az európai közszolgálatnak az Uniós tisztviselők közötti vásárlóerő‑egyenértékűség belső elvétől, amely többek között az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat 64. cikkének rendelkezéseiből következik, és amely elv egyaránt alkalmazandó azon nyugdíjasokra, akik nyugdíjjogosultságukat részben vagy egészben 2004. május 1‑je előtt szerezték meg.
Ezen elv ugyanis, amely az alkalmazási helyként vagy a nyugdíjasok esetében lakóhelyként szolgáló különböző tagállamok és bizonyos harmadik államok gazdasági helyzete közötti jelentős eltérés megállapításán alapul, magában foglalja, hogy az Unió tisztviselői és alkalmazottai, valamint bizonyos nyugdíjasok egyenértékű szakmai és családi helyzetbe kerüljenek, azonos vásárlóerővel, bárhol legyen is az alkalmazási vagy lakóhelyük. Ezen elvet, amelyet az egyenlő bánásmód elve ihletett, a referenciavárosként, valamint alkalmazási vagy lakóhelyként szolgáló Brüsszel (Belgium) és Luxembourg (Luxemburg) megélhetési költségei közötti viszonyt kifejező korrekciós együtthatónak a díjazások nominálösszegére, illetve részben vagy egészben bizonyos nyugdíjak nominálösszegére való alkalmazása valósítja meg.
(lásd az 56–58. pontot)
Hivatkozás:
Elsőfokú Bíróság: 2002. szeptember 25‑i Ajour és társai kontra Bizottság ítélet, T‑201/00 és T‑384/00, EU:T:2002:224, 45. pont;
Közszolgálati Törvényszék: 2013. március 21‑i van der Aat és társai kontra Bizottság ítélet, F‑111/11, EU:F:2013:42, 42. pont.
4. A korrekciós együtthatók időközi naprakésszé tételének mechanizmusa – melyet a személyzeti szabályzat az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló 1023/2013 rendelet hatálybalépését követő változata 65. cikkének (2) bekezdése ír elő – arra irányul, hogy a tisztviselők és bizonyos nyugdíjasok díjazására és nyugdíjára olyan korrekciós együtthatót alkalmazzon, amely gazdaságilag és időszerűen a legjobban tükrözi az alkalmazási helyük vagy lakóhelyük megélhetési költségeinek ténylegességét. Ezért alkalmazása esetén e mechanizmus úgy működik, hogy mellőzik az előző évre vonatkozó július 1‑jei éves naprakésszé tételből eredő korrekciós együttható alkalmazását és azt felváltja egy új korrekciós együttható, amelyet főszabály szerint inkább a következő év január 1‑jei tényleges időponttal rögzítenek, annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az érintett helyre beosztott vagy ott lakó tisztviselők vagy érintett nyugdíjasok vásárlóerejének csökkenését vagy növekedését, ahelyett, hogy bevárnák a következő év július 1‑jén hatályba lépő következő naprakésszé tételt.
Tekintettel arra, hogy költséges és nehézkes volna bevezetni a korrekciós együtthatók havi rendszerességű naprakésszé tételét az alkalmazási helyül vagy lakóhelyül szolgáló egyes tagállamokra vagy akár harmadik államokra jellemző megélhetési költségek havi változásának követése érdekében, a jogalkotó érzékenységi küszöbértéket határozott meg, amely fölött az Eurostat és a Bizottság köteles megvizsgálni, hogy az előző éves naprakésszé tételből eredő, alkalmazandó korrekciós együttható továbbra is a gazdasági valóságot tükrözi‑e, és amennyiben nem ez a helyzet, kötelesek az időközi naprakésszé tétel révén új korrekciós együtthatót meghatározni. Az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzatban előírt számítási tényezőkre, különösen a vásárlóerő változásának előrejelzésére tekintettel mindazonáltal rá kell mutatni, hogy a megélhetési költségeknek az érzékenységi küszöbértéket meghaladó mértékű százalékos változásának megállapítása nem vezet szükségszerűen a díjazások vagy nyugdíjak, vagy akár a korrekciós együttható szintjének ugyanilyen százalékos mértékű módosításához.
Ez magában foglalja, hogy arra az esetre, amikor a megélhetési költségeknek az előző éves naprakésszé tétel óta bekövetkezett változása nem haladja meg az érzékenységi küszöbértéket, a módosított személyzeti szabályzat nem írja elő kötelezően a díjazásoknak vagy nyugdíjaknak, vagy akár az előző év július 1‑jén rögzített korrekciós együtthatóknak az éves naprakésszé tétel keretében történő naprakésszé tételét, még akkor sem, ha a hétköznapokban a tisztviselők és érintett nyugdíjasok átmenetileg, vagyis a következő július 1‑jei éves naprakésszé tételig a más tagállamokba beosztott vagy ott lakó kollégáikhoz, a tisztviselőkhöz és érintett nyugdíjasokhoz képest a vásárlóerejük csökkenését vagy éppen növekedését tapasztalhatják. Ezért a jogalkotó toleranciaküszöböt állapított meg a tisztviselők és nyugdíjasok vásárlóerejének azon esetleges csökkenése vagy növekedése tekintetében, amely egyfelől az előző év július 1‑je óta alkalmazandó éves naprakésszé tételből eredő korrekciós együttható, másfelől a valós gazdasági adatoknak az előző évi naprakésszé tétel óta bekövetkezett változását tükröző korrekciós együttható közötti eltérésből ered.
Igaz, hogy a módosított személyzeti szabályzat XI. melléklete 6. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt érzékenységi küszöbérték átlépése kötelezővé teszi a korrekciós együtthatók időközi naprakésszé tételét, és e tekintetben a figyelembe veendő adatoknak az Eurostat által megállapított valós adatoknak kell lenniük.
Mindazonáltal egyrészt az érzékenységi küszöbérték létének célja az, hogy csak azokban az esetekben kerüljön sor időközi naprakésszé tételre, amikor az az éves naprakésszé tétel keretében meghatározott korrekciós együtthatótól értékelhető mértékben eltérő korrekciós együttható meghatározásához vezethet. Másként fogalmazva a jogalkotó kizárta az előző évi naprakésszé tételből eredő korrekciós együttható időközi felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettséget olyan esetben, amikor a megélhetési költségek változása csekély, és csupán ezen együttható kisebb mértékű módosításához vezethet.
Másrészt a módosított személyzeti szabályzat XI. melléklete 6. cikke (2) bekezdése b) pontjának a valós adatok összehasonlítása révén történő végrehajtása szükségszerűen azt feltételezi, hogy az előző naptári év július 1‑jei hatállyal elfogadott éves naprakésszé tétel alapjául szolgáló adatok ténylegesen az ezen időpontban fennálló megélhetési költségek valós helyzetét tükrözik.
(lásd a 77–82. pontot)
5. Tekintettel arra, hogy Dánia vonatkozásában az 1416/2013 rendelet téves gazdasági adatokat vett számításba az Európai Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak díjazására és nyugdíjára alkalmazott, 2013. július 1‑től hatályos korrekciós együtthatók elfogadásakor, az Eurostat és a Bizottság helyesen járt el, amikor az Eurostat számára a gazdasági adatok értékelése terén, a Bizottság számára pedig határozatainak meghozatalát illetően elismert széles mérlegelési jogkörre tekintettel elvégezte egyfelől a megélhetési költségeknek Dániában a 2013. év második felében tapasztalt változására vonatkozó helyes és naprakész adatok, másrészt az 1416/2013 rendeletben a 2013. július 1‑jei gazdasági helyzetet tükrözőként elfogadott és felhasznált adatok összehasonlítását, amely utóbbi adatok, noha téves módon, e tagállam vonatkozásában a korrekciós együttható növelését indokolták.
Ugyanis a korrekciós együtthatók naprakésszé tételi mechanizmusának – amelyet a személyzeti szabályzatnak az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló 1023/2013 rendelet hatálybalépéséből eredő változata 65. cikkének (2) bekezdése ír elő – célkitűzésével – vagyis azzal, hogy a tisztviselők és bizonyos nyugdíjasok díjazására és nyugdíjára olyan korrekciós együtthatót alkalmazzanak, amely gazdaságilag és időszerűen a legjobban tükrözi az alkalmazási helyük vagy lakóhelyük megélhetési költségeinek ténylegességét – volna ellentétes, ha az Eurostat és a Bizottság az összehasonlítást köteles volna úgy elvégezni, hogy egyrészt azon helyes adatokat veszi figyelembe, amelyeket az 1416/2013 rendeletben számításba kellett volna venni, vagyis a dániai valós megélhetési költségeket a 2013. július 1‑jei állapotban tükröző adatokat, a hibás összetevő figyelembevétele nélkül, másrészt a 2013 második félévére vonatkozó valós adatokat. Márpedig a korrekciós együtthatóknak a módosított személyzeti szabályzat 65. cikkének (2) bekezdésén alapuló időközi naprakésszé tétele a személyzeti szabályzat tekintetében igazolt, ha az éves naprakésszé tételből eredő korrekciós együtthatók jelentős mértékben eltérnek a valós megélhetési költségektől, következésképpen azokat felül kell vizsgálni, azzal, hogy az ilyen felülvizsgálat elvégzésének kötelezettsége feltételezi, hogy az a szóban forgó korrekciós együttható jelentős mértékű növeléséhez vagy csökkentéséhez vezethet.
(lásd a 85–87. pontot)