T‑347/06. sz. ügy
Nynäs Petroleum AB és
Nynas Belgium AB
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Az útépítési bitumen holland piaca – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – A jogsértő magatartás betudhatósága – Bírságok – A közigazgatási eljárás során tanúsított együttműködés – Jelentős hozzáadott érték – Egyenlő bánásmód”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2012. szeptember 27.
1. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Az e vélelmet megdönteni kívánó társaság bizonyítási kötelezettségei – Az anyavállalatokkal szemben leányvállalataik tekintetében bizonyos kötelezettségeket előíró nemzeti jog – Hatás hiánya
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
2. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – A személyes felelősség elvének megsértése – Hiány
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
3. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – Az anyavállalat által leányvállalata felett gyakorolt irányítás – A leányvállalat jogsértő magatartásával való kapcsolat szükségessége – Hiány
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
4. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – A jogsértés Bizottság általi megállapítását megkönnyítő magatartás szükségessége – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bizonyítási teher – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, és 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 20–22. pont)
5. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – Az érintett vállalkozás által szolgáltatott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéke – Szempontok – Az együttműködés folyamatos jellege – A bírságcsökkentés pontos mértéke meghatározásának szakaszában való figyelembevétel
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 7. és 21–23. pont)
6. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – A tanúsított együttműködés időrendbeli elemének figyelembevétele – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – Értékelési szempontok
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 96/C 207/04 bizottsági közlemény, D. cím, és 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 7. és 23. pont)
7. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – A jogsértés Bizottság általi megállapítását megkönnyítő magatartás szükségessége – A Bizottság mérlegelési jogköre – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – A helyzetek összehasonlíthatósága
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)
8. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Hasonló követelmények a jogalap alátámasztására felhozott kifogások tekintetében – Valamely kifogás pontatlan megfogalmazása – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 256. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §)
9. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – Az eljárás alá vont vállalkozásnak az engedékenységi közlemény keretein kívüli együttműködése – Feltételek
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 96/C 207/04 és 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 31–35., 37., 38. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 39., 40. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 48., 51–53., 55. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 60., 62., 63. pont)
5. A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény 7., 21. és 22. pontjának rendelkezéseiből kitűnik, hogy a Bizottságnak értékelnie kell az egyes vállalkozásoknak a jogsértés bizonyításához való tényleges hozzájárulását mind a hozzájárulás minőségét, mind pedig időpontját illetően, és hogy a „jelentős hozzáadott érték” fogalma arra vonatkozik, hogy a benyújtott bizonyítékok jellegük és részletességük folytán mennyiben segítik a Bizottságot a jogsértést megvalósító tényállás bizonyításában. Így a Bizottság különösen értékesnek tekinti azon elemeket, amelyek a már a birtokában lévő más elemekkel együtt lehetővé tehetik számára a kartell fennállásának bizonyítását, illetve azon elemeket, amelyek lehetővé teszik számára a már beszerzett bizonyítékok megerősítését, illetve amelyek közvetlenül kihatnak a kartell súlyára vagy időtartamára. Viszont a döntő kritérium nem korlátozódik arra a kérdésre, hogy a vállalkozás „megkönnyítette‑e a Bizottság feladatát”.
Egyébiránt a vállalkozás által tanúsított együttműködés folyamatos jellegét a Bizottság nem veheti figyelembe abban a szakaszban, amikor a benyújtott elemek jelentős hozzáadott értékét vizsgálja, mivel az engedékenységi közlemény 23. pontja a vállalkozás együttműködése terjedelmének és folyamatosságának figyelembevételét arra a szakaszra korlátozza, amikor a Bizottság a bírság bizonyos tartományokon belüli csökkentésének pontos mértékét határozza meg, amikor is a Bizottság már megállapította, hogy a benyújtott elemek jelentős hozzáadott értékkel bírnak.
Ezenkívül az engedékenységi közlemény 22. pontja, amely a „hozzáadott érték” fogalommeghatározását adja, csak a 21. pont egyértelművé tételét célozza, amely a „jelentős hozzáadott érték” fogalmára utal. Maga a „hozzáadott érték” fogalma azt mutatja, hogy a Bizottságnak a közigazgatási eljárás szakaszától függetlenül a benyújtott elemek értékét a – vagy a helyszíni vizsgálatokat követően, vagy pedig a többi vállalkozás általi közlés révén – rendelkezésére álló többi bizonyítékkal összehasonlítva kell értékelnie. A benyújtott elemek hozzáadott értékének az előzetes szakaszban való esetleges elismerése semmiképpen nem járhat semmilyen következménnyel a Bizottság végleges értékelését és a vállalkozásnak nyújtott csökkentés mértékét illetően, amelyre csak ekkor kerül sor.
(vö. 65., 66., 74. pont)
6. A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény 7. és 23. pontjából kifejezetten kitűnik, hogy a Bizottságnak a szolgáltatott információk értékének vizsgálatakor figyelembe kell vennie az információk közlésének időpontját.
E tekintetben, ami a Bizottságnak az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségét illeti, noha lehetett akként vélekedni, hogy a vállalkozások együttműködésének – ahhoz, hogy összehasonlíthatónak lehessen tekinteni őket – az eljárás azonos szakaszában, de nem szükségszerűen azonos napon kell megvalósulniuk, ezen elv a kartellügyek esetében a bírság kiszabásának mellőzéséről vagy a bírság összegének csökkentéséről szóló közlemény D. címe alapján nyert alkalmazást, amely – az engedékenységi közleménnyel ellentétben – nem írt elő az érintett vállalkozásokkal szemben annak alapján alkalmazott eltérő bánásmódot, hogy milyen sorrendben működtek együtt a Bizottsággal.
(vö. 76., 101. pont)
7. A kartellben részt vevő vállalkozások együttműködésének mérlegelésére vonatkozó jogkörében eljárva a Bizottság nem sértheti meg az egyenlő bánásmód elvét, amely elvet akkor sérti meg, ha hasonló helyzeteket különböző módon kezel, vagy különböző helyzeteket azonos módon kezel, anélkül hogy e bánásmód objektíve igazolt lenne, és hogy ezen elvvel ellentétes, hogy a Bizottság ugyanazon határozat esetében eltérően kezelje az érintett vállalkozások együttműködését. A Bizottság nem sérti meg ezen elvet, amikor az érintett vállalkozásnak a közigazgatási eljárás során vele való együttműködése alapján a bírság összegét csökkenti, vagy sem. Az érintett vállalkozások eltérő bánásmódját csak az együttműködés eltérő foka igazolhatja, különösen a különböző információk nyújtása vagy az információknak a közigazgatási eljárás eltérő szakaszaiban, illetve eltérő körülmények között történő nyújtása.
Amikor a vállalkozás az együttműködés címén – kevésbé pontosan és világosan – csak megerősít bizonyos, más vállalkozások által már korábban, együttműködés címén nyújtott információkat, az e vállalkozás általi együttműködés mértékét – jóllehet hasznos lehet a Bizottság számára – nem lehet összehasonlítani az említett információkat elsőként nyújtó vállalkozáséval. Az olyan nyilatkozat, amely egy bizonyos fokig csupán annak a nyilatkozatnak a megerősítésére korlátozódik, amellyel a Bizottság már rendelkezett, nem könnyíti meg ugyanis jelentősen a Bizottság feladatát. Következésképpen nem lehet elegendő ahhoz, hogy igazolja a bírság összegének együttműködés címén való csökkentését.
(vö. 100., 102. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 107–109. pont)
9. A 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás 3. pontja hatodik francia bekezdésének rendelkezései szerint a Bizottság csökkentheti a bírság alapösszegét, ha a vállalkozás hatékonyan együttműködik az eljárás során, a kartellügyek esetében a bírság kiszabásának mellőzéséről vagy a bírság összegének csökkentéséről szóló közlemény keretein kívül. A Bizottság a versenyszabályok megsértésével kapcsolatos eljárás során együttműködő vállalkozás bírságát csak abban az esetben csökkentheti az iránymutatás e rendelkezései alapján, ha az engedékenységi közlemény nem alkalmazható.
A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény – az engedékenységi közleményhez hasonlóan, amelynek 2002. február 14‑i hatállyal bizonyos feltételek mellett a helyébe lépett – a vállalkozások közötti titkos kartellekre alkalmazandó, amelyeknek célja az árak rögzítése, termelési vagy értékesítési kvóták meghatározása és a piacok felosztása, beleértve az ajánlattételben való összejátszást, illetve az import vagy az export korlátozását, és így kizárja a vertikális, illetve az EK 82. cikk hatálya alá tartozó kartelleket.
Így, amennyiben valamely jogsértés az engedékenységi közlemény hatálya alá tartozik, az iránymutatás 3. cikke hatodik francia bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók.
(vö. 114–116. pont)