A HL-ben megjelent közlemények

 

J. által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. szeptember 17-én benyújtott kereset

(T-379/04. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: olasz)

J., képviseli: Carlo Forte ügyvéd, 2004. szeptember 17-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2004. június 10-i határozatát, amellyel az elutasította a felperesnek az ugyanazon hatóság 2003. október 31-i és 2003. december 10-i, a felperes külföldi munkavégzési, illetőleg beilleszkedési támogatásra való jogosultságának elismerését - az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdése a) pontja második francia bekezdése második mondata, VII. melléklete 5. cikke (1) bekezdése, valamint 85. cikke reá alkalmazhatóságának el nem ismerése okán - megtagadó és az e címen kapott pénzösszegek visszafizetését elrendelő határozatai ellen benyújtott panaszát;

semmisítse meg ugyanezen hatóság 2003. október 31-i és 2003. december 10-i határozatait;

rendeljen el minden szükséges intézkedést a felperes jogainak helyreállítása érdekében, beleértve a késedelmi kamatok kifizetését;

kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A jelen ügy felperese, akit mielőtt a Bizottság Kutatási Főigazgatóságánál ideiglenes alkalmazotti álláshelyet fogadott volna el, kutatói beosztásban foglalkoztattak a Consiglio Nazionale di Ricerca (olasz Nemzeti Kutatási Tanács, a továbbiakban: CNR) brüsszeli irodájában, kifogásolja, hogy az alperes elutasította külföldi munkavégzési, illetőleg beilleszkedési támogatásra való jogosultságának elismerését.

Az alperes jogi álláspontját arra a megfontolásra alapítja, hogy a közigazgatás szervezeti rendjébe be nem illeszthető CNR nem folytat az olasz állam feladatkörébe tartozó tevékenységet, minthogy annak sem akaratát, sem pedig közvetlen érdekeit nem képviseli.

Kereseti kérelmei alátámasztására a felperes mindenekelőtt a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdése a) pontja második francia bekezdésének, és VII. melléklete 5. cikke (1) bekezdésének helytelen alkalmazására hivatkozik, mivel álláspontja szerint állami tisztviselői jogállása megalapozná a megtagadott támogatásokra való jogosultsága elismerését. Véleménye szerint jogállását a belga külügyminisztérium is ugyanígy értelmezte, amikor számára "különleges személyazonosító igazolvány"-t állított ki, és abban foglalkozásaként "belgiumi hivatalos kiküldetésben lévő olasz tisztviselő" került feltüntetésre.

Megjegyzi e tekintetben, hogy a CNR közjogi jogi személy, amelynek az állam - a központi kormányzat feladatkörébe tartozó - bizonyos közfeladatok ellátásának hatáskörét átengedi, az azokhoz rendelt eszközökkel és - a közszolgálatban állókat és a reájuk vonatkozó szabályrendszert magában foglaló - szervezetrendszerrel együtt.

A felperes hivatkozik a személyzeti szabályzat 85. cikkének az ő sérelmére elkövetett megsértésére is.

____________