Language of document :

A Bíróság (nagytanács) 2021. március 2-i ítélete (a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – A. B., C. D., E. F., G. H., I. J. kontra Krajowa Rada Sądownictwa

(C-824/18. sz. ügy)1

(Előzetes döntéshozatal – EUSZ 2. cikk és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése – Jogállamiság – Hatékony bírói jogvédelem – A bírói függetlenség elve – A Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) bírói álláshelyére való kinevezésre irányuló eljárás – A Lengyel Köztársaság elnöke által a nemzeti igazságszolgáltatási tanács határozata alapján történő kinevezés – E tanács függetlenségének a hiánya – Az ilyen határozattal szemben rendelkezésre álló bírósági jogorvoslat hatékonyságának a hiánya – A Trybunał Konstytucyjnynak (alkotmánybíróság, Lengyelország) a kérdést előterjesztő bíróság hatáskörét megalapozó rendelkezést megsemmisítő ítélete – A folyamatban lévő ügyeket automatikusan okafogyottnak nyilvánító, és az ilyen ügyekben mindenfajta jövőbeni bírósági jogorvoslatot kizáró szabályozás elfogadása – EUMSZ 267. cikk – A nemzeti bíróságok arra vonatkozó lehetősége és/vagy kötelezettsége, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek elő, és azt fenntartsák – Az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése – A lojális együttműködés elve – Az uniós jog elsőbbsége – Az uniós jognak meg nem felelő nemzeti rendelkezések alkalmazásának mellőzésére vonatkozó jogkör)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Naczelny Sąd Administracyjny

Az alapeljárás felei

Felperesek: A. B., C. D., E. F., G. H., I. J.

Alperes: Krajowa Rada Sądownictwa

Az eljárásban részt vesz: Prokurator Generalny, Rzecznik Praw Obywatelskich

Rendelkező rész

A nemzeti jogrend olyan módosítása esetén, amely először is egy nemzeti bíróságot megfoszt azon hatáskörétől, amelynek keretében első és végső fokon határozhat azokról a jogorvoslati kérelmekről, amelyeket a Sąd Najwyższyhez (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló bíróság bírói álláshelyeire pályázók terjesztenek elő a Krajowa Rada Sądownictwához (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország) hasonló szerv azon határozataival szemben, amelyek nem javasolják a pályázatukat a Lengyel Köztársaság elnökének az említett álláshelyekre való kinevezés céljából, hanem mások pályázatát javasolják, amely módosítás másodszor az ilyen jogorvoslati kérelmeket, amennyiben azok elbírálása még folyamatban van, automatikusan okafogyottnak nyilvánítja, kizárva, hogy azokat tovább vizsgálhassák vagy újból benyújthassák, és amely módosítás harmadszor ezáltal az ilyen nemzeti bíróságot megfosztja annak lehetőségétől, hogy az előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé terjesztett kérdéseire választ kaphasson:

–    az EUMSZ 267. cikket és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ilyen módosítások ellentétesek e rendelkezésekkel abban az esetben, ha úgy tűnik, hogy e módosítások azzal a konkrét hatással jártak, hogy a Bíróságot megakadályozták abban, hogy határozzon olyan kérdésekről, mint amelyeket az említett bíróság előzetes döntéshozatal céljából elé terjesztett, és kizárták annak mindenfajta lehetőségét, hogy nemzeti bíróság a jövőben azokhoz hasonló kérdéseket terjesszen elő, aminek fennállását a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie a releváns tényezők összessége alapján;

–    az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ilyen módosítások ellentétesek e rendelkezéssel abban az esetben, ha e módosítások a jogalanyokban jogos kétségeket ébreszthetnek a Lengyel Köztársaság elnöke által a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) említett határozatai alapján kinevezett bírák külső tényezők általi befolyásolhatatlanságát, és különösen a jogalkotó és a végrehajtó hatalom közvetlen vagy közvetett befolyásától való mentességét, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában fennálló semlegességét illetően, és így e bírák függetlensége vagy pártatlansága látszatának olyan hiányához vezethetnek, amely sértheti azt a bizalmat, amelyet egy demokratikus társadalomban és egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak az említett jogalanyokban keltenie kell, aminek fennállását a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie a releváns tényezők összessége alapján.

Az említett cikkek megsértésének megállapítása esetén az uniós jog elsőbbségének elvét úgy kell értelmezni, hogy az arra kötelezi a kérdést előterjesztő bíróságot, hogy mellőzze a szóban forgó – akár jogalkotási, akár alkotmányos eredetű – módosítások alkalmazását, és következésképpen továbbra is járjon el abban a hatáskörben, amely az elé terjesztett jogvita elbírálására vonatkozóan az említett módosítások bevezetését megelőzően megillette.

Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétesek a hatályos nemzeti jogban fennálló helyzetet módosító rendelkezések, amelyek értelmében:

egyrészt annak ellenére, hogy a Sąd Najwyższyhez (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) hasonló bíróság bírói álláshelyére pályázó személy jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Krajowa Rada Sądownictwához (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) hasonló szerv olyan határozatával szemben, amelynek értelmében a pályázatát nem fogadják el, hanem mások pályázatát javasolják a Lengyel Köztársaság elnöke számára, e határozat jogerőre emelkedik az említett más pályázókat javasló részében, és így e jogorvoslati kérelem nem képezi akadályát annak, hogy ezen utóbbiakat a Lengyel Köztársaság elnöke kinevezze, és az említett határozatnak az azon részében való esetleges hatályon kívül helyezése, amelyben a fellebbezőt nem javasolták kinevezésre, nem vezethet ezen utóbbi személy helyzetének az érintett álláshely esetleges odaítélése céljából történő új értékeléséhez, valamint

másrészt az ilyen jogorvoslati kérelem nem alapítható olyan jogalapra, amelynek keretében a kinevezési javaslat előterjesztését érintő határozat meghozatalakor figyelembe vett kritériumoknak a pályázók általi tiszteletben tartását érintő értékelés nem megfelelő jellegére hivatkoznak,

amennyiben úgy tűnik, hogy e rendelkezések olyan jellegűek, hogy a jogalanyokban jogos kétségeket ébreszthetnek a köztársasági elnök által a Krajowa Rada Sądownictwához (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) hasonló szerv határozatai alapján ily módon kinevezett bírák külső tényezők általi befolyásolhatatlanságát, és különösen a jogalkotó és a végrehajtó hatalom közvetlen vagy közvetett befolyásától való mentességét, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában fennálló semlegességét illetően, és így e bírák függetlensége vagy pártatlansága látszatának olyan hiányához vezethetnek, amely sértheti azt a bizalmat, amelyet egy demokratikus társadalomban és egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak az említett jogalanyokban keltenie kell, aminek fennállását a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie a releváns tényezők összessége alapján.

Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdése megsértésének megállapítása esetén az uniós jog elsőbbségének elvét úgy kell értelmezni, hogy az a kérdést előterjesztő bíróságot arra kötelezi, hogy mellőzze az említett rendelkezések alkalmazását, és azok helyett azon nemzeti rendelkezéseket alkalmazza, amelyek korábban hatályban voltak, valamint maga gyakorolja az ezen utóbbi rendelkezésekben előírt bírósági felülvizsgálatot.

____________

1 HL C 164., 2019.5.13