A Markkinaoikeus (Finnország) által 2022. február 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Teva BV és Teva Finland Oy kontra Merck Sharp & Dohme Corp.

(C-119/22. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: finn

A kérdést előterjesztő bíróság

Markkinaoikeus

Az alapeljárás felei

Felperesek: Teva BV és Teva Finland Oy

Alperes: Merck Sharp & Dohme Corp.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Milyen kritériumokat kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy mikor nem adtak még kiegészítő oltalmi tanúsítványt egy termékre a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról szóló, 2009. május 6-i 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet¹ (a továbbiakban: 469/2009 rendelet) 3. cikkének c) pontja értelmében?

Abból kell-e kiindulni, hogy a 469/2009 rendelet 3. cikkének c) pontjában foglalt feltétel értékelése eltér az e rendelet 3. cikkének a) pontjában foglalt feltétel értékelésétől, és ha igen, akkor milyen módon?

A Bíróságnak a C-121/17.¹ és a C-650/17. sz. ügyben² hozott ítéleteiben szereplő, a 469/2009 rendelet 3. cikke a) pontjának értelmezésére vonatkozó okfejtések relevánsnak tekintendők-e a 469/2009 rendelet 3. cikkének c) pontjában foglalt feltétel értékelése szempontjából, és ha igen, akkor milyen módon? E tekintetben különösen a fent említett ítéletekben a 469/2009 rendelet 3. cikkének a) pontjával kapcsolatban a következőkre vonatkozóan tett megállapításokra kell utalni:

–    az igénypontok lényegi jelentése, valamint

–    az ügy értékelése a szakember nézőpontjából és a technikának az alapszabadalom bejelentési vagy elsőbbségi időpontjában meglévő állása alapján.

Releváns-e „az újító tevékenység középpontja”, a „központi újító tevékenység” és/vagy az alapszabadalom alá tartozó „találmány tárgya” kifejezés a 469/2009 rendelet 3. cikke c) pontjának értelmezése szempontjából, és amennyiben e kifejezések közül néhány vagy valamennyi releváns, hogyan kell értelmezni ezeket a kifejezéseket a 469/2009 rendelet 3. cikke c) pontjának értelmezése során? Az említett kifejezések alkalmazása tekintetében van-e jelentősége annak, hogy egyetlen hatóanyagból álló termékről (úgynevezett „monotermékről”) vagy több hatóanyag kombinációjából álló termékről (úgynevezett „kombinált termékről”) van-e szó, és ha igen, akkor milyen szempontból? Hogyan kell értékelni az utóbbi kérdést olyan esetben, amikor az alapszabadalom egyrészt egy monotermékre vonatkozó igénypontot, másrészt egy kombinált termékre vonatkozó igénypontot tartalmaz, és ez utóbbi igénypont a monotermék hatóanyagából és ezen felül a technika jelenlegi állása szerint egy vagy több hatóanyagból álló hatóanyag-kombinációra vonatkozik?

____________

¹ HL 2009. L 152., 1. o.

¹ 2018. július 25-i ítélet (Teva UK Ltd és társai kontra Gilead Sciences Inc., C 121/17, EU:C:2018:585).

¹ 2020. április 30-i ítélet (Royalty Pharma Collection Trust kontra Deutsches Patent- und Markenamt, C 650/17, EU:C:2020:327).