T‑568/08. és T‑573/08. sz. egyesített ügyek

Métropole télévision (M6) és Télévision française 1 SA (TF1)

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Közszolgálati műsorszolgáltatás – A France Télévisions javára a Francia Köztársaság által nyújtani tervezett támogatás – 150 millió eurós tőkejuttatás – Kifogásemelés mellőzéséről szóló határozat – Általános gazdasági érdekű szolgáltatás – Arányossági szempont – Komoly nehézségek hiánya”

Az ítélet összefoglalása

1.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Előzetes szakasz és kontradiktórius szakasz – Valamely támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége – Értékelési nehézségek – A kontradiktórius eljárás megindítására vonatkozó bizottsági kötelezettség

(EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A valamely vállalkozás által végzett közszolgáltatási feladatok költségének ellentételezésére irányuló intézkedések

(EK 86. cikk, (2) bekezdés, és EK 87. cikk, (1) bekezdés)

3.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – A Szerződés szabályainak hatálya alá tartozás – Az állami finanszírozás közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelési szempontjai – A szolgáltatással megbízott gazdasági szereplő gazdasági hatékonyságára vonatkozó feltétel hiánya

(EK 86. cikk, (2) bekezdés)

4.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat

(EK 253. cikk)

1.      Az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás nélkülözhetetlen, ha a Bizottságnak komoly nehézséget okoz annak megállapítása, hogy valamely támogatás összeegyeztethető‑e a közös piaccal. A Bizottság tehát valamely állami támogatás javára hozandó határozat elfogadásakor csak abban az esetben szorítkozhat az EK 88. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes vizsgálati szakaszra, ha az első vizsgálat során megbizonyosodott arról, hogy ez az állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal. Amennyiben azonban ezen első vizsgálat során a Bizottság ezzel ellentétes következtetésre jut, vagy nem tudja minden kétséget kizáróan megállapítani a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét, úgy köteles minden szükséges véleményt beszerezni és e célból az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást megindítani.

A komoly nehézségek fogalma objektív természetű. E nehézségek meglétét mind a megtámadott aktus elfogadásának körülményeit, mind annak tartalmát illetően objektív módon kell vizsgálni, összefüggésbe hozva a határozat indokait azokkal az információkkal, amelyek a vitatott támogatásoknak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről való döntéskor a Bizottság rendelkezésére álltak. Következésképpen a Törvényszék által a komoly nehézségek meglétét illetően elvégzett jogszerűségi felülvizsgálat jellegénél fogva meghaladja a nyilvánvaló mérlegelési hiba fennállásának vizsgálatát.

(vö. 60–61. pont)

2.      A C‑280/00. sz. Altmark‑ügyben 2003. július 24‑én hozott ítélet 95. pontjában meghatározott négy feltétel egyedüli és kizárólagos célja a kérdéses intézkedés állami támogatássá minősítése annak megállapítása érdekében, hogy – új támogatás esetében – az intézkedést be kell‑e jelenteni a Bizottságnak, illetve – már létező támogatás esetében – együtt kell‑e működni ezen intézménnyel.

Az EK 87. cikk (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatás fennállásának megállapítását célzó Altmark‑teszt ugyanis nem tévesztendő össze az EK 86. cikk (2) bekezdésének tesztjével, amely annak meghatározását teszi lehetővé, hogy az állami támogatásnak minősülő intézkedések összeegyeztethetők‑e a közös piaccal.

(vö. 129., 131. pont)

3.      Az a kérdés, hogy a műsorszolgáltatás általános gazdasági érdekű feladatával megbízott valamely vállalkozás alacsonyabb költségek mellett is teljesíthetné‑e közszolgáltatási kötelezettségeit, irreleváns annak megítélése szempontjából, hogy valamely közszolgáltatás állami finanszírozása az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokra tekintettel összeegyeztethető‑e a közös piaccal. Az EK 86. cikk (2) bekezdése nem ír elő a gazdasági hatékonyságra vonatkozó feltételt a közszolgáltatási feladattal megbízott gazdasági szereplő számára e feladat teljesítése során. Az EK 86. cikk (2) bekezdése ugyanis a támogatás arányosságának értékelésével azon helyzet megelőzésére irányul, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatással megbízott gazdasági szereplő a közszolgáltatás nettó költségeit meghaladó finanszírozásban részesüljön.

Az EK 86. cikk (2) bekezdése alapján az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások olyan mértékben tartoznak a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását azzal a fenntartással, hogy a kereskedelem fejlődése nem befolyásolható a Közösség érdekeivel ellentétes mértékben. Az EK 86. cikk (2) bekezdése, azáltal hogy bizonyos feltételek mellett eltérést enged a Szerződés általános szabályaitól, arra irányul, hogy összeegyeztesse a tagállamok azon érdekeit, hogy egyes vállalkozásokat – különösen a közszférában – gazdaság‑ vagy szociálpolitikai eszközként vegyenek igénybe, a Közösségnek a versenyszabályok tiszteletben tartására és a közös piac egységének megóvására vonatkozó érdekeivel.

Az EK 86. cikk (2) bekezdése alkalmazási feltételeinek megvalósulásához nincs szükség arra, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével megbízott vállalkozás pénzügyi egyensúlya vagy gazdasági életképessége veszélyeztetve legyen. Elégséges, ha a kérdéses jogok hiányában a vállalkozás nem képes azoknak a rá háruló kötelezettségekkel és megszorításokkal meghatározott sajátos feladatoknak a megvalósítására, amelyekkel megbízták, vagy e jogok fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jogosult számára lehetővé tegye a rábízott általános gazdasági érdekű feladatok gazdaságilag elfogadható körülmények között történő teljesítését.

Továbbá a Bizottság a tárgyra vonatkozó harmonizált közösségi szabályozás hiányában nem jogosult az állami vállalat által teljesítendő közszolgáltatási feladat terjedelméről, vagyis az e feladathoz kapcsolódó költségek mértékéről, sem a nemzeti hatóságok által e tekintetben tanúsított politika célszerűségéről, sem pedig az állami vállalat gazdasági hatékonyságáról határozni.

(vö. 136–141. pont)

4.      Az EK 253. cikk által előírt indokolás követelményét az ügy körülményeire, így különösen a jogi aktus tartalmára, az előadott indokok jellegére és a címzettek, illetve a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyek ahhoz fűződő érdekére tekintettel kell értékelni, hogy magyarázatot kapjanak. Nem követelmény az indokolással szemben, hogy a releváns tény‑ és jogkérdések minden részletére kitérjen, mivel azt, hogy egy jogi aktus indokolása megfelel‑e az EK 253. cikkben felsorolt követelményeknek, nemcsak a szövege alapján kell megítélni, hanem a háttere, valamint az érintett témára vonatkozó jogszabályok összessége alapján is.

(vö. 163. pont)