C‑114/12. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Megsemmisítés iránti kereset – Az Európai Unió külső fellépése – Nemzetközi megállapodások – Műsorsugárzó szervezetek szomszédos jogainak védelme – Az Európa Tanács valamely egyezményét érintő tárgyalások – A Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott, az Uniónak és tagállamainak a tárgyalásokban való együttes részvételét engedélyező határozat – Az EUMSZ 3. cikk (2) bekezdése – Az Unió kizárólagos külső hatásköre”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2014. szeptember 4.

1.        Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott aktusok – Bennfoglaltság

(EUMSZ 218. cikk, (3) és (4) cikk; EUMSZ 263. cikk)

2.        Nemzetközi megállapodások – Megkötés – Az Unió hatásköre – Az Európa Tanácsnak a műsorsugárzó szervezetek jogainak védelméről szóló egyezménye – Kizárólagos jelleg – Alap – A 93/83, a 2001/29, a 2004/48, a 2006/115 és a 2006/116 irányelvből eredő uniós jogszabályok érintettsége

(EUMSZ 3. cikk, (2) bekezdés; 2001/29, 2004/48, 2006/115 és 2006/116 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

3.        Nemzetközi megállapodások – Megkötés – Az Unió hatásköre – Kizárólagos jelleg – Értékelési szempont –Bizonyos területre vonatkozó, különböző jogi eszközökben szétszórt uniós közös szabályok jelenléte – Hatás hiánya

(EUMSZ 3. cikk, (2) bekezdés)

1.        A Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott, az Uniónak és tagállamainak valamely nemzetközi megállapodás tárgyalásaiban való együttes részvételét engedélyező határozat magában foglalja az egyrészről a Bizottság, másrészről pedig a tagállamok, valamint a Tanács elnöksége részére adott tárgyalási felhatalmazást. Ebből szükségképpen az következik, hogy a Tanács részt vett ezen felhatalmazások némelyikének megadásában. Következésképpen a kereset – még ha részben olyan határozatra vonatkozik, amelyet a tagállamok képviselői kormányaik képviselőiként, nem pedig a Tanács tagjaként fogadtak el – a megtámadott határozat egésze vonatkozásában elfogadható.

(vö. 38., 41. pont)

2.        Akkor áll fenn annak kockázata, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások sértik az uniós közös szabályokat, vagy megváltoztatják e szabályok alkalmazási körét, ami alkalmas az Unió kizárólagos külső hatáskörének igazolására, ha e kötelezettségvállalások az említett szabályok alkalmazási köréhez, vagy legalábbis az említett szabályok által jelentős részben már szabályozott tárgykörhöz tartoznak.

Az Európa Tanácsnak a műsorsugárzó szervezetek szomszédos jogainak védelméről szóló egyezményére irányuló tárgyalások tartalma, ahogyan azt a 2002. évi ajánlás, a 2008. évi emlékeztető és a 2010. évi beszámoló behatárolta, jelentős részben az uniós közös szabályok által lefedett területre tartozik. A műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló 93/83 irányelvből, az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelvből, a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelvből, a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról [helyesen: a szellemi tulajdon területén a bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról és a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról] szóló 2006/115 irányelvből, valamint a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116 irányelvből ugyanis következik, hogy az említett jogok az uniós jogban harmonizált jogi keretbe tartoznak, amely különösen a belső piac megfelelő működésének biztosítására irányul, és amely a műsorsugárzó szervezetek számára műsoraik vonatkozásában magas szintű és homogén védelmi rendszert hozott létre.

Így e tárgyalások érinthetik az uniós közös szabályokat vagy megváltoztathatják azok alkalmazási körét. Következésképpen az említett tárgyalások az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

(vö. 68., 70., 79., 102. pont)

3.        A kizárólagos jellegű uniós külső hatáskör fennállásának a tervezett nemzetközi megállapodás és a hatályos uniós jog közötti viszony konkrét elemzéséből levont olyan következtetéseken kell alapulnia, amelyekből kitűnik, hogy e megállapodás érintheti az uniós közös szabályokat, vagy megváltoztathatja azok alkalmazási körét.

E tekintetben az a körülmény, hogy az érintett uniós jogterület harmonizált jogi keretét különböző jogi eszközök hozták létre, nem kérdőjelezi meg e megközelítés megalapozottságát. Annak értékelése ugyanis, hogy fennáll‑e az uniós közös szabályok megsértésének, vagy azok alkalmazási köre megváltoztatásának veszélye egyes nemzetközi kötelezettségvállalások következtében, nem lehet azon mesterséges elhatárolás függvénye, hogy e szabályok ugyanazon uniós jogi eszközben szerepelnek‑e, vagy sem.

(vö. 74., 81., 82. pont)