T‑278/10. sz. ügy
Wesergold Getränkeindustrie GmbH & Co. KG
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A WESTERN GOLD közösségi szóvédjegy bejelentése – A WESERGOLD, Wesergold és WeserGold korábbi nemzeti, nemzetközi és közösségi szóvédjegyek – Viszonylagos kizáró okok – Az összetéveszthetőség hiánya – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – Korábbi védjegyek megkülönböztető képessége”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2012. szeptember 21.
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett termékek vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – A tényállásnak az első alkalommal előtte felhozott bizonyítékokat figyelembe vevő, újbóli vizsgálata – Kizártság
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk)
3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett termékek vagy szolgáltatások hasonlósága – Az áruk vagy szolgáltatások egymást kiegészítő jellege
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az érintett védjegyek hasonlósága – A fogalmi eltéréseknek a vizuális vagy hangzásbeli hasonlóságok semlegesítésére való alkalmassága – Feltételek
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – Az OHIM felszólalási osztályának határozatával szemben benyújtott fellebbezés – A fellebbezési tanács által végzett vizsgálat – Terjedelem
(207/2009 tanácsi rendelet, 64. cikk, (1) bekezdés)
6. Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – A fellebbezési tanácsok határozatai jogszerűségének felülvizsgálata – Ténybeli értékelés elvégzését elmulasztó határozat
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 26. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 35. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 40. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 58. pont)
5. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 64. cikke (1) bekezdésének értelmében a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően a fellebbezési tanács „eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta”, vagyis ő maga dönt a felszólalás tárgyában, amelyet elutasít, vagy amelynek megállapítja megalapozottságát, helybenhagyva vagy hatályon kívül helyezve ezzel a megtámadott határozatot.
Ekképpen, amennyiben a fellebbezési tanács előtti ellenkérelemben nem hivatkoztak kifejezetten a használat révén szerzett fokozott megkülönböztető képességre, e körülmény nem érinti a fellebbezési tanács azon kötelezettségét, hogy a felszólalás tárgyában való határozathozatal során elvégezze a felszólalás új és teljes érdemi vizsgálatát, mind a jogi, mind a tényállási elemek vonatkozásában.
A fellebbezési tanács által az előtte megtámadott határozat tekintetében lefolytatandó vizsgálat terjedelme ugyanis elvileg nem a fellebbezést előterjesztő fél által hivatkozott jogalapoktól függ. A fortiori, a fellebbezési tanács vizsgálatának terjedelmét nem korlátozza a fellebbezési tanács elé terjesztett egyes védekezési jogalapok pontosításának hiánya.
(vö. 71., 80. pont)
6. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 62. cikke (1) bekezdésének első mondata értelmében a fellebbezési tanács a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően határoz a fellebbezésről. A fellebbezés vizsgálatára vonatkozó e kötelezettség maga után vonja a használat révén szerzett megkülönböztető képesség figyelembevételét, ha ezt az érvet előterjesztették. Nem kizárt az, hogy a felperes által a használat révén szerzett megkülönböztető képességgel kapcsolatban a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) előtti eljárás során előterjesztett érvek és bizonyítékok megalapozottságának vizsgálata a fellebbezési tanácsot a megtámadott határozatétól eltérő tartalmú határozat meghozatalára késztesse. Következésképpen a fellebbezési tanács azáltal, hogy elmulasztja egy ilyen vizsgálat lefolytatását, olyan lényeges eljárási szabályt sért, amely a megtámadott aktus hatályon kívül helyezését eredményezi.
Amennyiben a fellebbezési tanács – tévesen – nem értékelte a használat révén szerzett fokozott megkülönböztető képességre vonatkozó érveket és bizonyítékokat, a Törvényszéknek nem kell elvégeznie ugyanezen érveknek és bizonyítékoknak a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset keretében történő értékelését. Egy ilyen kérelem keretében ugyanis a Törvényszék jogszerűségi felülvizsgálatra vonatkozó hatásköre gyakorlása során nem adhat a fellebbezési tanács helyett egy olyan ténybeli értékelést, amelyet a fellebbezési tanács nem végzett el. Márpedig egy hatályon kívül helyezés iránti kereset keretében, ha a Törvényszék arra a következtetésre jut, hogy a fellebbezési tanács valamely, a Törvényszék előtt keresettel megtámadott határozata jogszerűtlen, azt hatályon kívül kell helyeznie. Nem utasíthatja el a keresetet oly módon, hogy saját indokolásával váltja fel az OHIM illetékes eljáró fórumának mint a megtámadott aktus szerzőjének indokolását.
(vö. 81., 83. pont)