Language of document : ECLI:EU:F:2014:186

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2014. július 10.

F‑48/13. sz. ügy

CW

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelő jelentés – Az értékelő jelentésben szereplő értékelések és megjegyzések – Nyilvánvaló értékelési hibák – Hatáskörrel való visszaélés – Hiány”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben CW a 2011. évre vonatkozó értékelő jelentés végleges, az Európai Parlament kinevezésre jogosult hatóságának 2012. július 18‑i és 2013. január 29‑i határozataival módosított változatának (a továbbiakban: 2011. évi értékelő jelentés) megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. CW maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Parlament részéről felmerült költségeket is.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – Az értékelők mérlegelési jogköre – Az értékelő jelentésben szereplő értékelések és megjegyzések – Nyilvánvaló értékelési hibák – Hiány

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

2.      Tisztviselők – Lelki zaklatás – Fogalom – Negatív, de a tisztviselőre nézve nem sértő megjegyzéseket tartalmazó értékelő jelentés – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk, (3) bekezdés)

1.      A Parlament Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatósága által elfogadott, egységvezetőknek szóló útmutató rendelkezései értelmében a küldetés során észlelt minden jelentős incidenst és rendkívüli problémát jelezni kell a főigazgatónak, az igazgatóknak és az egységvezetőknek. Az észlelt problémák adminisztrációnak való jelzésére vonatkozó e kötelezettség előírására azért került sor, hogy az adminisztráció intézkedéseket tehessen annak érdekében, hogy e jelentős incidensek és rendkívüli problémák a jövőben ne forduljanak elő.

E belső szabály szövegére és céljára tekintettel a kinevezésre jogosult hatóság nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát, amikor az értékelő jelentésben megállapította egyrészt, hogy az azon csoport által észlelt probléma, melynek egy küldetés során a felperes volt a felelőse, az említett belső szabály értelmében jelentős incidensnek vagy rendkívüli problémának minősül, másrészt, hogy mint ilyen, ezen incidenst jelezni kellett volna a „Team Leader Reportban”, annak ellenére, hogy azt a helyszínen meg lehetett oldani vagy hogy azt technikai problémának lehetett minősíteni. Másfelől a kinevezésre jogosult hatóság nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát akkor sem, amikor megállapította, hogy annak ellenére, hogy a felperes a csoport vezetőjeként szóban tájékoztatta az egységvezetőjét az alkalmazandó európai technikai szabványoknak nem megfelelő munkakörülményekről, nem mentesült azon kötelezettsége alól, hogy a szóban forgó incidenst jelezze a főigazgatója elé terjesztendő „Team Leader Reportban”.

Továbbá, még ha jogszerű is lehet a csoportvezető részéről, hogy tájékoztatást kér a belső szabályokról, a kinevezésre jogosult hatóság nyilvánvaló értékelési hiba elkövetése nélkül tekinthette úgy, hogy a felperes és az egységvezető közötti levélváltás összefüggéseire és tartalmára tekintettel a felperes hozzájárult az egységen belüli negatív légkörhöz.

Végül, tekintettel a kinevezésre jogosult hatóságot a belső szervezete kialakítása tekintetében megillető széles mérlegelési jogkörre, nem a tisztviselő, az alkalmazott, vagy akár az uniós bíróság feladata meghatározni az egységvezető és az egység tagjai között használandó kommunikációs módot. Mindenesetre a tisztviselő vagy alkalmazott köteles rendelkezésre állni a hivatali felettessel való találkozás céljából, ha ez utóbbi találkozóra hívja. Ilyen körülmények között, és mivel az értékelő jelentésben szereplő negatív megjegyzés azon óhajra korlátozódik, hogy a felperes javítsa kommunikációját és az utasításokra való fogékonyságát, semmiképpen sem állapítható meg, hogy az említett megjegyzés nyilvánvaló értékelési hibával érintett.

(lásd a 81–83., 104., 123. és 125. pontot)

2.      Mivel a felperest állítólagosan ért lelki zaklatás kérdése nem képezi a kereset tárgyát, az uniós bíróság nem vizsgálhatja felül az értékelő jelentésben szereplő negatív megjegyzést a felperest állítólagosan ért lelki zaklatásra való hivatkozás alapján. Ebből következően az ilyen kereset esetében a bíróságnak vizsgálatát azon kérdésre kell korlátoznia, hogy a vitatott értékelő jelentésben a negatív megjegyzést illetően nem szerepel‑e nyilvánvaló értékelési hiba.

A tekintetben, hogy a felperes a hatáskörrel való visszaélés alátámasztására arra hivatkozik, hogy az értékelő jelentés készítésének évében állítólagos lelki zaklatás áldozata volt, egyrészt a lelki zaklatás nem képezi a felperes keresetének tárgyát, másrészt a negatív megjegyzéseket külön, az említett jelentéssel való összefüggésben vizsgálva azok tartalmuknál fogva nem lépik át magának az érintettnek a személyére vonatkozó sértő vagy bántó kritika határát.

(lásd a 121. és 129. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: 2010. március 9‑i N kontra Parlament ítélet, F‑26/09, EU:F:2010:17, 86. pont.