Language of document : ECLI:EU:T:2015:773

T‑358/13. sz. ügy

Olasz Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

„EMVA – A tagállami kifizető ügynökségek EMVA által finanszírozott kiadásokat érintő számláinak elszámolása – Bizonyos összeget a Basilicata régió vidékfejlesztési programjának keretében újra fel nem használhatónak minősítő határozat – Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikke – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2015. október 8.

1.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Hasonló követelmények a jogalap alátámasztására felhozott kifogások tekintetében – A keresetlevélben nem ismertetett kifogások – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, 1. §, c) pont)

2.      Bírósági eljárás – Bizonyíték – Okirati bizonyíték – Bizonyító erő – Az uniós bíróság általi értékelés – Szempontok

3.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az EMVA által finanszírozott kiadásokat érintő számlák elszámolásáról szóló határozat

(EUMSZ 296. cikk, 1290/2005 tanácsi rendelet, 30. és 31. cikk)

4.      Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Az EMVA általi finanszírozás – Valamely piac közös szervezése mechanizmusainak a nemzeti ügynökségek általi alkalmazása során történt szabálytalanságok megállapítása – A Bizottság arra vonatkozó hatásköre, hogy a végső elszámolási fázist követően pénzügyi korrekciókat végezzen

(1290/2005 tanácsi rendelet, 26. cikk, (3) bekezdés, 27. cikk, (3) és (4) bekezdés, 30. és 31. cikk; 885/2006 bizottsági rendelet, 11. cikk, (1) bekezdés)

5.      Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Az EMVA általi finanszírozás – Végső elszámolás – Az uniós szabályozás alkalmazása során történt szabálytalanságokból eredő kiadások elszámolásának megtagadása – Az érintett tagállam általi vitatás – Bizonyítási teher – A Bizottság és a tagállam közötti megosztás

(1290/2005 tanácsi rendelet, 30. és 31. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 46. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 49. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 56., 57. pont)

4.      A Bizottság a közös agrárpolitika irányítása során nem jogosult olyan pénzügyi kötelezettséget vállalni, amely nem felel meg a szóban forgó piac közös szervezésére vonatkozó szabályoknak, mivel ez az elv általánosan alkalmazandó. Így amennyiben a Bizottság azt észleli, hogy a kifizető ügynökségek számlái a szóban forgó piac közös szervezésére vonatkozó uniós szabályoknak meg nem felelő módon felmerült kiadásokat tartalmaznak, jogosult ennek minden következményét levonni, és ebből következően pénzügyi korrekciót alkalmazni a kifizető ügynökségek éves számlái tekintetében a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005 rendelet 30. cikke alapján a számlák elszámolásáról hozott határozata keretében.

E tekintetben nem merülhet fel, hogy a Bizottság valamely vidékfejlesztési program tekintetében elfogadjon egy időközi kiadásokat igazoló hibás nyilatkozatot csupán azért, mert az megfelel a benyújtására vonatkozóan az 1290/2005 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében előírt formai követelményeknek. A számlaelszámolási döntés ugyanis pontosítja az egyes tagállamok által visszafizetendő összegeket, amelyeket a kérdéses pénzügyi évre vonatkozó kifizetett előlegeknek az ugyanezen pénzügyi évre elismert kiadásokból történő levonásával állapítják meg. Amennyiben a Bizottság szabálytalanságot állapít meg valamely program éves kiadásigazoló nyilatkozataiban, e kiadásokat a számlák elszámolása keretében nem ismerheti el az EMVA‑ra terhelhetőként, és azok finanszírozását meg kell tagadnia a meg nem felelésről szóló esetleges határozatig.

Másfelől nem róható fel a Bizottságnak, hogy az 1290/2005 rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban a megfelelőségvizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a kiadásokat egyszerre tekintette a számlák elszámolásával kapcsolatos problémának és felfüggesztett összegnek. Ugyanis az 1290/2005 rendelet 27. cikkének (4) bekezdése szerint a kifizetések (3) bekezdés alapján történő felfüggesztéséről vagy csökkentéséről szóló döntésre az ugyanezen rendelet 30. és 31. cikkében említett határozatok sérelme nélkül kerül sor. Ezenkívül az ugyanezen rendelet 30. cikkének (2) bekezdése szerint a 30. cikk alapján hozott határozat nem érinti a később a 31. cikk alapján hozott, az uniós szabályoknak meg nem felelő kiadásokat az uniós finanszírozásból kizáró határozatokat. Ebből következik, hogy a számlaelszámolási döntés az említett 30. cikk alapján történő meghozatalakor a Bizottság az átadott számlák minőségében felfedezett hiányosságokból levonhatja a megfelelő következtetéseket, mégpedig a megfelelőségi döntéstől függetlenül.

(vö. 68., 82., 83., 89. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 69–71. pont)