2023. január 25-én benyújtott kereset – Stevi és The New York Times kontra Bizottság

(T-36/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Matina Stevi (Brüsszel, Belgium), The New York Times Company (New York, New York, Egyesült Államok) (képviselő: B. Kloostra ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a 2022. november 15-i C(2022) 8371 final bizottsági megerősítő határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat);

a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Az első, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,¹ de különösen az 1049/2001 rendelet 3. cikke első bekezdésének megsértésére, és az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének megsértésére alapított jogalap.

Az (EU) 2021/2121 bizottsági határozat¹ 7. cikkének (1) bekezdésére alapított nem jogi érvelés alkalmazásával a Bizottság jogellenesen figyelmen kívül hagyta az 1049/2001 rendeletet, és különösen annak 3. cikke a) pontját, amikor úgy tekintette, hogy a nyilvántartásba nem vett szöveges üzenetek nem minősülnek az 1049/2001 rendelet értelmében vett dokumentumnak, és/vagy amikor nem alkalmazta az 1049/2001 rendelet 3. cikkének a) pontját a kért információk vonatkozásában, megsértve ezáltal az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikk értelmében védett tájékozódáshoz való alapvető jogot is.

A második, az 1049/2001 rendelet, de különösen annak 2. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap.

Az (EU) 2021/2121 bizottsági határozat 7. cikkének (1) bekezdésére alapított nem jogi érvelés alkalmazásával a Bizottság jogellenesen figyelmen kívül hagyta az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdését, amikor úgy tekintette, hogy a nyilvántartásba nem vett szöveges üzenetek nem minősülnek az 1049/2001 rendelet értelmében vett, a Bizottság birtokában lévő dokumentumnak, és/vagy amikor az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (3) bekezdését azon következtetést megalapozó módon értelmezte, hogy a kért információ nem áll a Bizottság birtokában.

A harmadik, a megfelelő ügyintézés elvének és az indokolási kötelezettségnek a megsértésére alapított jogalap.

A Bizottság a megtámadott határozatban indokolást nem nyújtva megállapítja, hogy a kért információ nem létezik, minden alap nélkül ellentmondva a Bizottság elnökének, ami hivatali visszásságnak minősül.

____________

¹ Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)

¹ Az iratkezelésről és az irattárról szóló, 2020. július 6-i (EU) 2021/2121 bizottsági határozat (HL 2021. L 430., 30. o.).