A Közszolgálati Törvényszék F-51/08. RENV. sz., Stols kontra Tanács ügyben 2011. december 13-án hozott ítélete ellen Willem Stols által 2012. február 28-án benyújtott fellebbezés

(T-95/12. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Willem Stols (Halsteren, Hollandia) (képviselők: S. Rodrigues, A. Blot és C. Bernard-Glanz ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

a jelen fellebbezést nyilvánítsa elfogadhatónak;

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F-51/08. RENV. sz. ügyben 2011. december 13-án hozott ítéletét;

adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelmeknek;

a Tanácsot kötelezze az első- és másodfokú eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a fellebbező a következő kifogásokra hivatkozik.

Az első, arra alapított kifogás, hogy a Közszolgálati Törvényszék az elsőfokú eljárásban felhozott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 45. cikke (1) bekezdésének megsértésére és nyilvánvaló mérlegelési hibára alapított első jogalap vizsgálata során megsértette az uniós jogot azáltal, hogy:

a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdésében nem szereplő kritériumot alkalmazott (a megtámadott ítélet 46. és 47. pontja);

az ítéletét elégtelenül indokolta, továbbá kétségbe vonta a személyzeti szabályzat 5. cikkében előírt, két csoportba történő besorolást (a megtámadott ítélet 52-54. pontja), valamint

az indokolása tárgyi pontatlanságot tartalmaz, továbbá tévesen értelmezte a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdése szerinti nyelvi kritériumot (a megtámadott ítélet 50. és 51. pontja).

A második, arra alapított kifogás, hogy a Közszolgálati Törvényszék a személyzeti szabályzat 59. cikke (1) bekezdésének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított második jogalap vizsgálata során olyan következtetésre jutott, amely jogilag szükségképpen téves, mivel a második jogalapot mint hatástalant figyelmen kívül hagyta amiatt, hogy az első jogalap nem volt megalapozott, miközben több szempontból tévesen alkalmazta a jogot annak megállapítása során, hogy az első jogalap nem volt megalapozott (a megtámadott ítélet 59. és 60. pontja).

____________