2024. március 12-én benyújtott kereset – AlfaStrakhovanie kontra Tanács

(T-150/24. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: AlfaStrakhovanie (Moszkva, Oroszország) (képviselő: A. Genko ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az (EU) 2023/2875 végrehajtási rendelettel¹ 2023. december 18-án módosított 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletet² abban a részében, amely a felperesre vonatkozik, és amely a felperes nevét a 199. bejegyzési szám alatt felvette a szankcióval sújtott szervezetek jegyzékébe;

semmisítse meg a 2023. december 18-án a (KKBP) 2023/2871 tanácsi határozattal¹ módosított 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozatot² abban a részében, amely a felperesre vonatkozik, és amely a felperes nevét a 270. bejegyzési szám alatt felvette a szankcióval sújtott szervezetek jegyzékébe;

az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a Tanács nem hozott fel egyetlen olyan egyedi, specifikus és konkrét indokot sem, amely lehetővé tenné a felperesnek az esetében alkalmazott kritériumok szerinti minősítését.

A második jogalap értékelési hibán alapul, mivel az indokolás téves állításokat tartalmaz, és a bizonyítékok nem állapítanak meg olyan tényeket, amelyek igazolnák a felperesnek a szankcionált szervezetek jegyzékébe való felvételét.

A harmadik jogalap az alapvető jogoknak, köztük a tulajdonhoz való jognak és a vállalkozás szabadságának, valamint az arányosság elvének egyrészt a harmadik személyekre gyakorolt aránytalan hatás, másrészt a szankcióknak a 269/2014 rendelet által követett célok elérésére való alkalmatlansága miatti megsértésén alapul.

A negyedik jogalap a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének egyrészt a harmadik személyekre gyakorolt aránytalan hatás, másrészt a 269/2014 rendelet által követett célok elérhetetlensége miatti megsértésén alapul.

Az ötödik jogalap a szóban forgó intézkedéseknél kevésbé korlátozó intézkedések elfogadásának lehetőségén alapul.

A hatodik jogalap a 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt kritériummal kapcsolatos járulékos jogellenességi kifogáson alapul, a kritérium és az elérni kívánt cél közötti elégséges kapcsolat hiánya, valamint az uniós alapelvek, különösen az egyenlőség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése miatt.

A hetedik jogalap az eljárási szabályok megsértésén alapul, mivel a Tanács nem tudta pontosan azonosítani a kötelező intézkedések hatálya alá tartozó személyeket.

____________

¹ Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. december 18-i (EU) 2023/2875 végrehajtási rendelet (HL L, 2023/2875).

¹ Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendelet (HL 2014. L 78., 6. o.; helyesbítések: HL 2014. L 121., 60. o.; HL 2014. L 294., 50. o.).

¹ Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. december 18-i (KKBP) 2023/2871 tanácsi határozat (HL L, 2023/2871).

¹ Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozat (HL 2014. L 78., 16. o.; helyesbítés: HL 2014. L 263., 35. o.).