2011. december 5-én benyújtott kereset - SinnLeffers kontra Bizottság

(T-621/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: SinnLeffers GmbH (Hagen, Németország) (képviselők: C. Rupp és H. Wunderlich ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Németország által nyújtott C 7/2010 (korábbi CP 250/2009 és NN 5/2010) állami támogatásról (KStG, szanálási rendelkezés) szóló eljárásban 2011. január 26-án hozott C (2011) 275 végleges európai bizottsági határozatot;

az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első, az intézkedés hiányzó szelektivitása miatt az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésére alapított jogalap

Az irányadó referenciarendszer téves megítélése: a felperes ezzel kapcsolatban úgy érvel, hogy a Bizottság a társasági adóról szóló német törvény (Körperschaftsteuergesetz, KStG) 8c. §-ának (1a) bekezdésében foglalt szanálási rendelkezés szelektivitásának megítélése során téves referenciarendszerből indult ki. A felperes álláspontja szerint viszont, ha helyes referenciarendszerként az objektív nettó elszámolás elvét veszik alapul, abból az következik, hogy a szanálási rendelkezés nem jelent kivételt a referenciarendszer alól, hanem inkább visszaállítja azt.

Az általános szabályok hiányzó szelektivitásának téves megítélése: e tekintetben a felperes kifejti, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdésében foglalt szanálási rendelkezés szelektivitása a törvényi szabályozás általános hatályára hivatkozva sem fogadható el.

A társaságiadó-rendszer jellegén és belső felépítésén alapuló igazolás téves megítélése: a felperes ezzel kapcsolatban előadja, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdésében foglalt szanálási rendelkezést mindenképpen igazolja a társaságiadó-rendszer jellegéből és belső felépítéséből eredő, az objektív nettó elszámolás elvén alapuló helyes referenciarendszerre való hivatkozás, amely a teljesítőképesség elvét fejezi ki.

A második, a magasabb rendű jog, a bizalomvédelem elvének megsértésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben többek között előadja, hogy a Bizottság azt megelőzően, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdésében foglalt szanálási rendelkezés kapcsán megindította a hivatalos vizsgálati eljárást, soha nem jelezte, hogy a KStG 8. §-a (4) bekezdésének harmadik mondatában foglalt, korábbi szövegezésű szanálási rendelkezést vagy más tagállamok hasonló szabályozását az állami támogatások joga szempontjából aggályosnak tartja. A Bizottság e múltbeli magatartása alapján a körültekintő és megfontolt gazdasági szereplő legnagyobb gondosságával eljáró felperes sem volt abban a helyzetben, hogy a megtámadott határozatot előrelássa. Ezért bízhatott a felperes abban, hogy a KStG 8c. §-ának (1a) bekezdésében foglalt új szanálási rendelkezés nem aggályos.

____________