T‑481/11. sz. ügy
Spanyol Királyság
kontra
Európai Bizottság
„Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Gyümölcs‑ és zöldségágazat – Citrusfélék – Megsemmisítés iránti kereset – Megerősítő aktus – Új és lényeges tények – Elfogadhatóság – Forgalmazási feltételek – A jelölésre vonatkozó rendelkezések – Szüretet követő kezelésként alkalmazott tartósítószerek vagy más vegyi anyagok feltüntetése – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében elfogadott, szabványokra vonatkozó ajánlások”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2014. november 13.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Határidőben meg nem támadott korábbi határozatot megerősítő határozattal szembeni kereset – Elfogadhatatlanság – A megerősítő határozat fogalma – Felülvizsgálat annak ellenőrzése céljából, hogy a korábbi határozat fenntartása továbbra is igazolt‑e az időközben felmerülő jogi és ténybeli helyzet változása viszonylatában – Kizártság
(EUMSZ 263. cikk)
2. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Gyümölcsök és zöldségek – Forgalmazási feltételek – A Bizottság mérlegelési mozgástere – Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében elfogadott, szabványokra vonatkozó ajánlások figyelembevétele – E szabványok nem kötelező jellege
(1234/2007 tanácsi rendelet, 113. cikk, (2) bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom
4. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Gyümölcsök és zöldségek – Forgalmazási feltételek – A Bizottság mérlegelési mozgástere – Korlátok – A fogyasztói érdekek figyelembevételére vonatkozó kötelezettség – Terjedelem
(1234/2007 tanácsi rendelet, 113. cikk, (2) bekezdés, a) pont, iii. alpont)
5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Végrehajtási rendelet
(EUMSZ 296. cikk; 543/2011 bizottsági rendelet)
6. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségtermékek – Forgalmazási feltételek – Olyan címkézési kötelezettség, amely a citrusfélékre vonatkozik, más gyümölcsökre vagy zöldségekre viszont nem – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány – Olyan sajátossággal rendelkező citrusfélék, amelyek miatt más gyümölcsökhöz és zöldségekhez képest eltérő helyzetben vannak
(EUMSZ 40. cikk, (2) bekezdés; 543/2011 bizottsági rendelet, I. melléklet, B2 rész, VI. pont)
7. Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Az uniós intézmények mérlegelési jogköre – Terjedelem – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
8. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségtermékek – Forgalmazási feltételek – Azon citrusfélék címkézésére vonatkozó kötelezettség, amelyeken tartósítószerekkel vagy más vegyi anyagokkal szüretet követő kezelést végeztek – Olyan kötelezettség, amely vonatkozik mind az uniós piacokra szánt citrusfélékre, mind a harmadik országok piacaira szánt citrusfélékre– Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(EUMSZ 169. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 38. cikk; 1234/2007 tanácsi rendelet; 543/2011 bizottsági rendelet, I. melléklet, B2 rész, VI. pont)
1. Magából az EUMSZ 263. cikk szövegéből – akárcsak a jogbiztonság szavatolásában álló céljából is – az következik, hogy a keresetindítási határidőn belül meg nem támadott jogi aktus jogerőssé válik. E jogerő nemcsak magára az jogi aktusra vonatkozik, hanem minden későbbi, pusztán megerősítő jellegű jogi aktusra is. Azt a kérdést illetően, hogy valamely jogi aktus milyen körülmények között tekintendő egy korábbi jogi aktust pusztán megerősítő jogi aktusnak, ez a helyzet akkor áll fenn, ha a kérdéses jogi aktus semmilyen új elemet nem tartalmaz a korábbi jogi aktushoz képest, és azt nem előzte meg ezen utóbbi jogi aktus címzettje helyzetének a felülvizsgálata. E tekintetben valamely jogi aktust akkor kell a helyzet felülvizsgálatát követően elfogadottnak tekinteni, ami kizárja a határozat megerősítő jellegét, ha e jogi aktust az érdekelt kérelmére, vagy a megalkotójának a saját kezdeményezésére fogadták el olyan lényeges elemek alapján, amelyeket a korábbi jogi aktus elfogadásakor nem vettek figyelembe.
Egyébiránt valamely elemet akkor is újnak kell minősíteni, ha az a korábbi jogi aktus elfogadásakor nem létezett, és akkor is, ha olyan elemről van szó, amely már létezett a korábbi jogi aktus elfogadásakor, de amelyet bármely oknál fogva – ideértve az ezen utóbbi jogi aktus megalkotójának a hanyagságát is – ezen elfogadáskor nem vettek figyelembe. Ezenkívül a lényeges jelleg megállapításához az szükséges, hogy az elem képes legyen arra, hogy jelentős mértékben módosítsa a korábbi jogi aktus megalkotja által figyelembe vett jogi helyzetet. Másképpen fogalmazva szükséges az, hogy az érintett elem képes legyen arra, hogy jelentős mértékben módosítsa azokat a körülményeket, amelyek a korábbi jogi aktust motiválták, mint például többek közt az olyan elem, amely az említett jogi aktus által elfogadott megoldás megalapozottságát kétségbe vonja.
Következésképpen az olyan intézkedés, amely a meghozatalának alapját képező ténybeli és jogi körülmények további fennállásának függvénye, felülvizsgálati kérelem tárgyát kell, hogy képezze annak ellenőrzése céljából, hogy fenntartása továbbra is indokolt‑e, és az annak ellenőrzésére irányuló, új vizsgálat, hogy a korábban elfogadott intézkedés továbbra is igazolt‑e az időközben felmerülő jogi vagy ténybeli helyzet változása viszonylatában, olyan jogi aktus elfogadásához vezet, amely nem a korábbi jogi aktus puszta megerősítése, hanem az megtámadható jogi aktusnak minősül, mely az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezheti.
(vö. 27., 28., 36., 38–40. pont)
2. Valamely szabványnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága által történő elfogadása semmilyen kötelezettséget nem jelent az Unió tagállamaira nézve, mely tagállamok kivétel nélkül részt vesznek az ENSZ‑EGB‑ben. Következésképpen a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007 rendelet 113. cikkének (2) bekezdését annak világos és egyértelmű szövege szerint úgy kell értelmezni, hogy a Bizottság mérlegelési mozgástérrel rendelkezik az egy vagy több termékre vonatkozó forgalmazási előírások uniós szinten történő elfogadásakor. Mivel az agrárpolitika területén az intézmények – figyelemmel az e területen őket terhelő felelősségre – széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, következtetésként meg kell állapítani, hogy a Bizottság rendelkezésére álló mérlegelési mozgástér a fent említett rendelkezés értelmében szintén széles. Ugyanezen rendelkezés szerint azonban a Bizottságnak e széles mérlegelési jogkör gyakorlása során egyéb tényezők mellett figyelembe kell vennie az ENSZ‑EGB keretében elfogadott szabványokat. Ezenfelül ezen utóbbi szabványok kötelező jellegének a hiánya magyarázza, hogy e rendelkezés a „szabványokra vonatkozó ajánlások” kifejezést használja. Következésképpen mivel a Bizottság nem volt köteles az említett 113. cikk (2) bekezdése értelmében arra, hogy uniós szinten olyan forgalmazási előírásokat fogadjon el, amelyek rendelkezései azonosak az ENSZ‑EGB szabványéval, a Bizottsággal szemben nem lehet arra hivatkozni, hogy megsértette az 1234/2007 rendeletet, és ebből következően a jogszabályi hierarchia tiszteletben tartására vonatkozó elvet.
(vö. 79–81. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 95. pont)
4. A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007 rendelet 113. cikke (2) bekezdése a) pontja iii. alpontjának szövegéből következik, hogy azokat a forgalmazási előírásokat, amelyeket a Bizottság elfogadhat, különösen a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igény figyelembevételével kell meghatározni. Ezenfelül a közös agrárpolitikai célok elérésére való törekvés keretében nem hagyhatók figyelmen kívül az olyan általános érdekű követelmények, mint a fogyasztóvédelem, az egészségvédelem, vagy az emberi életnek és az állatok életének a védelme, amelyeket az uniós intézmények hatásköreik gyakorlásakor kötelesek tekintetbe venni.
Ezért nem lehet megállapítani azt, hogy a Bizottság visszaélt az említett előírások elfogadására irányuló, az 1234/2007 rendelet 113. cikke szerinti eljárással annak érdekében, hogy olyan fogyasztóvédelmi célú rendelkezést írjon elő, amelynek az előírása nem tartozik a hatáskörébe.
(vö. 99., 100. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 107–109., 114. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 125–127., 136. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 152., 153. pont)
8. Az 1234/2007 rendeletnek a gyümölcs‑ és zöldség‑, valamint a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló 543/2011 rendelet I. melléklete B2. része VI. pontjában előírt, azon citrusfélék címkézésére vonatkozó kötelezettséget illetően, amelyeken tartósítószerekkel vagy más vegyi anyagokkal szüretet követő kezelést végeztek, nem róható fel a Bizottságnak, hogy az említett VI. pont elfogadásakor megsértette volna az arányosság elvét azáltal, hogy a rendelkezés a harmadik országokba való exportra szánt citrusfélékre is kiterjed.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke szerint ugyanis az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét. Márpedig sem ez a rendelkezés, sem pedig az EUMSZ 169. cikk nem alkalmaz különbségtételt az Unión belüli és az Unión kívüli fogyasztók között. Következésképpen ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy egy olyan intézkedés, mint a citrusfélék esetleges szüretet követő kezelésének az e gyümölcsökön történő feltüntetése, szükséges a fogyasztók megfelelő védelmének a biztosításához, nem lehet elismerni azt, hogy a Bizottság különbségtételt alkalmaz az Unión belüli és az Unión kívüli fogyasztók között azáltal, hogy e kötelezettséget az előbbieknek szánt termékek tekintetében előírja, de az utóbbiaknak szánt termékek tekintetében nem. Ezenfelül a fogyasztók védelmének a mind az Unión belüli, mind pedig azon kívüli egységes és magas szintje részét képezi az Unióból származó termékek színvonalasságot és megbízhatóságot tükröző arculatának, és hozzájárul e termékek nemzetközi piaci helyzetének a fenntartásához, sőt, megerősítéséhez. Abban az esetben ugyanis, ha az Unión kívüli fogyasztók egészsége károsodna az Unióból származó citrusfélék szüretet követő kezelése feltüntetésének a hiánya miatt, az említett termékek színvonalasságot és megbízhatóságot tükröző arculata károsodhatna.
Ezenfelül köztudomású, hogy szinte valamennyi gyümölcs és zöldség esetében léteznek olyan különleges címkék, amelyek jelzik, hogy azok biogazdálkodásból származnak, és azokat nem kezelték vegyi anyagokkal. A fogyasztók következésképpen általában tudatában vannak annak, hogy azokat a gyümölcsöket és zöldségeket, amelyeket nem láttak el ilyen címkével, ilyen kezelésnek vethették alá. Következésképpen nem lehet elismerni azt, hogy a fogyasztók a citrusfélék különleges megjelölését látva a contrario arra a téves következtetésre jutnának, hogy a többi gyümölcsöt és zöldséget, amelyek ezt a megjelölést nem viselik, nem kezelték vegyi anyagokkal.
(vö. 181., 185–190. pont)