T‑20/08. és T‑21/08. sz. egyesített ügyek

Evets Corp.

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – A DANELECTRO közösségi szóvédjegy és a QWIK TUNE közösségi ábrás védjegy – A védjegy-megújítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása – In integrum restitutio iránti kérelem – Reformatio in peius – Védelemhez való jog – Meghallgatáshoz való jog – A 40/94/EK rendelet 61. cikke (2) bekezdése, 73. cikke 2. mondata és 78. cikke (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 63. cikkének (2) bekezdése, 75. cikkének második mondata és 81. cikke)”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – In integrum restitutio – A kérelem benyújtására nyitva álló határidő

(40/94 tanácsi rendelet, 78. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2868/95 bizottsági rendelet,77. szabály, (1) cikk)

2.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – Az OHIM valamely egységének határozata ellen benyújtott fellebbezés

(40/94 tanácsi rendelet, 62. cikk, (1) bekezdés)

3.      Közösségi védjegy – Az OHIM határozatai – A védelemhez való jog tiszteletben tartása

(40/94 tanácsi rendelet, 73. cikk)

1.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 78. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében az igazolási kérelmet a határidő jogvesztésre, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztésére vezető elmulasztásának okát képező akadály elhárulásától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani.

A képviselt személy jogvesztésről való tudomásszerzése időpontjának az tekintendő, amikor a képviselő tudomást szerez ugyanerről. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet 77. szabályának értelmében a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a szabályszerű képviseleti meghatalmazással rendelkező képviselőnek címzett értesítések vagy egyéb közlések ugyanolyan hatállyal bírnak, mintha azokat a képviselt személynek címezték volna. Ugyanez vonatkozik a szabályszerű képviseleti meghatalmazással rendelkező képviselő által az OHIM‑nak címzett közlésekre, amelyek ugyanolyan hatállyal bírnak, mintha a képviselt személytől származnának. Vagyis az OHIM vonatkozásában a felperes képviselőjével váltott közléseknek, nem pedig a képviselő és a képviselt személy közti közléseknek van jelentősége.

(vö. 21–23. pont)

2.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 62. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően a fellebbezési tanács határoz a fellebbezésről, és ennek során „eljár[hat] annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta”, vagyis igazolási kérelem esetén ő maga dönthet a kérelem tárgyában, amelyet vagy elutasít, vagy megállapítja annak megalapozottságát, helybenhagyva vagy hatályon kívül helyezve az első fokon hozott határozatot. Következésképpen a fellebbezési tanácsnak az előtte benyújtott fellebbezés vonatkozásában el kell végeznie az igazolási kérelem új és teljes vizsgálatát, úgy a jogi, mint a tényállási elemek vonatkozásában.

Az elfogadhatóságra vonatkozó kérdések nem zárhatók ki az igazolási kérelem ezen „új és teljes vizsgálatának” köréből. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében ugyanis az eljárási határidőkre vonatkozó szabályok a jogbiztonság garantálása és mindenfajta hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes bánásmód elkerülése céljából kerültek bevezetésre. Ez az általános megállapítás vonatkozik a közösségi védjegyre vonatkozó rendeletek által előírt határidőkre is.

(vö. 38., 39. pont)

3.      A közösségi védjegyről szóló, 40/94 rendelet 73. cikke második mondatának értelmében a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) határozatai csak olyan érveken alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni. Ez a rendelkezés a közösségi védjegyjogban a védelemhez való jog biztosításának általános elvét fejezi ki. A közösségi jog ezen általános elvénél fogva a hatósági határozatok azon címzettjeinek, akik érdekeit a határozat érzékelhetően érinti, lehetőséget kell adni arra, hogy megfelelően kifejthessék álláspontjukat. A meghallgatáshoz való jog valamennyi olyan ténybeli vagy jogi elemre kiterjed, amely a határozat alapját képezi, de nem terjed ki a hatóság által elfogadni szándékozott végső állásfoglalásra.

Ezen túlmenően az eljárási szabálytalanság csak akkor sérti a védelemhez való jogot, ha annak konkrét hatása van a vállalkozás védekezési képességére. Következésképpen a védelemhez való jog biztosítására irányuló hatályos szabályok figyelmen kívül hagyása csak akkor teheti jogellenessé a közigazgatási eljárást, ha bizonyításra kerül, hogy ennek hiányában más lett volna az eljárás kimenetele.

(vö. 47., 48. pont)