A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)
2021. február 25.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Szociálpolitika – 2010/18/EU irányelv – A szülői szabadságról szóló felülvizsgált keretmegállapodás – A szülői szabadsághoz való jog biztosítását munkahelyen való foglalkoztatás feltételéhez, valamint ahhoz kötő nemzeti szabályozás, hogy ennek alapján a munkavállaló az érintett szociális biztonsági rendszerben kötelező tagsággal rendelkezzen a gyermek születésének időpontjában”
A C‑129/20. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour de cassation du Grand‑Duché de Luxembourg (semmítőszék, Luxemburg) a Bírósághoz 2020. március 9‑én érkezett, 2020. február 27‑i határozatával terjesztett elő az
XI
és
a Caisse pour l’avenir des enfants
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),
tagjai: N. Wahl tanácselnök, A. Prechal, a harmadik tanács elnöke (előadó) és F. Biltgen bíró,
főtanácsnok: G. Pitruzzella,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– XI képviseletében Y. Kasel avocat,
– a Caisse pour l’avenir des enfants képviseletében A. Rodesch és R. Jazbinsek avocats,
– az Európai Bizottság képviseletében A. Szmytkowska és C. Valero, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1997. december 15‑i 97/75/EK tanácsi irányelvvel (HL 1998. L 10., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 263. o.) módosított, az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló, 1996. június 3‑i 96/34/EK tanácsi irányelv (HL 1996. L 145., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 285. o., a továbbiakban: 96/34 irányelv) mellékletét képező, a szülői szabadságról 1995. december 14‑én kötött keretmegállapodás 1. szakasza 1. pontjának, 1. szakasza 2. pontjának, 2. szakasza 1. pontjának és 2. szakasza 3. pontja b) alpontjának értelmezésére vonatkozik.
2 Ezt a kérelmet az XI és a Caisse pour l’avenir des enfants (a gyermekek jövőjéért alap, Luxemburg) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, hogy ez utóbbi azzal az indokkal nem biztosított XI‑nek az ikergyermekei gondozása címén igényelt szülői szabadsághoz való jogot, hogy a gyermekek születésének időpontjában nem állt munkaviszonyban.
Jogi háttér
Az uniós jog
A 96/34 irányelv
3 A 96/34 irányelv célja az volt, hogy végrehajtsa a szülői szabadságról szóló keretmegállapodást, amelyet az Európai Munkáltatók és Gyáriparosok Szervezeteinek Szövetsége (UNICE), az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja (CEEP) és az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) kötött meg.
4 Az említett keretmegállapodás „Cél és hatály” című 1. szakasza az alábbiakat írta elő:
„1. Ez a megállapodás a dolgozó szülők szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását elősegítő minimumkövetelményeket rögzíti.
2. Ez a megállapodás minden olyan férfi és női munkavállalóra kiterjed, akik [helyesen: aki] az egyes tagállamokban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkeznek [helyesen: rendelkezik].”
5 Ugyanezen keretmegállapodás „Szülői szabadság” című 2. szakasza a következőképpen fogalmazott:
„1. Ez a megállapodás a 2. cikk 2) pontjára [helyesen: a 2. szakasz 2. pontjára] figyelemmel gyermek születése, illetve örökbefogadása esetén egyéni jogot [helyesen: alanyi jogot] biztosít a férfi és a női munkavállalóknak szülői szabadság igénybevételére, hogy legalább három hónapon át gondozhassák gyermeküket, annak meghatározott életkoráig, de legfeljebb a gyermek 8 éves koráig. A tagállamok és/vagy a szociális partnerek határozzák meg a részletes szabályokat.
[…]
3. A tagállamokban a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és az alkalmazás részletes szabályait jogszabályokban és/vagy kollektív szerződésben kell meghatározni az egyezmény [helyesen: a megállapodás] minimumkövetelményeinek tiszteletben tartásával. A tagállamok és/vagy a szociális partnerek különösen:
[…]
b) a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időhöz és/vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszához köthetik, mely idő azonban nem haladhatja meg az egy évet;
[…]”
A 2010/18/EU irányelv
6 A BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8‑i 2010/18/EU tanácsi irányelv (HL 2010. L 68., 13. o.) (1) preambulumbekezdése értelmében:
„Az [EUM‑Szerződés] […] 153. cikke lehetővé teszi az [Európai] Unió számára, hogy többek között a férfiak és nők munkaerő‑piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód terén támogassa és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit.”
7 Ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:
„A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2012. március 8‑ig megfeleljenek, vagy biztosítják, hogy legkésőbb eddig az időpontig a szociális partnerek a szükséges rendelkezéseket megállapodás útján elfogadják. […]”
8 Az említett irányelv 4. cikke a következőképpen rendelkezik:
„A 96/34/EK irányelv 2012. március 8‑tól hatályát veszti. […]”
9 A 2010/18 irányelv mellékletét képező, a szülői szabadságról szóló 2009. június 18‑i (felülvizsgált) keretmegállapodás (a továbbiakban: felülvizsgált keretmegállapodás) I.8. pontja értelmében:
„mivel a családpolitikáknak hozzá kell járulniuk a nemek közötti egyenlőség megvalósításához, és a családpolitikát a demográfiai változásoknak, a népesség elöregedése következményeinek, a generációs különbség felszámolásának, a munkaerőpiacon a női munkavállalás ösztönzésének és a nők és férfiak között a gondozási feladatok megosztásának összefüggésében kell vizsgálni”.
10 A felülvizsgált keretmegállapodás „Cél és hatály” című 1. szakasza az alábbiakat írja elő:
„1. Ez a megállapodás a dolgozó szülők szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását elősegítő minimumkövetelményeket állapítja meg, figyelembe véve a családszerkezetek egyre növekvő változatosságát, betartva azonban a nemzeti jogot, a kollektív szerződéseket és/vagy gyakorlatokat.
2. Ez a megállapodás minden olyan férfi és női munkavállalóra kiterjed, aki az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik.”
11 E felülvizsgált keretmegállapodás „Szülői szabadság” című 2. szakasza a következőképpen rendelkezik:
„1. Ez a megállapodás gyermek születése, illetve örökbefogadása esetén alanyi jogot keletkeztet a férfi és a női munkavállalóknak szülői szabadság igénybevételére, hogy a gyermeket egy adott életkorig, de legfeljebb 8 éves koráig gondozhassák. A részletes szabályokat a tagállamok és/vagy a szociális partnerek határozzák meg.
2. A szabadság időtartama legalább négy hónap, és a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében általában véve át nem ruházható módon kell biztosítani. Annak ösztönzése céljából, hogy a szabadságot a két szülő egyenlőbb mértékben vegye igénybe, a négy hónap közül legalább egy nem ruházható át. […]„
12 Az említett felülvizsgált keretmegállapodás „Alkalmazási módozatok” című 3. szakasza a következőképpen fogalmaz:
„1. A tagállamokban a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és az alkalmazás részletes szabályait jogszabályokban és/vagy kollektív szerződésben kell meghatározni ezen megállapodás minimumkövetelményeinek tiszteletben tartásával. A tagállamok és/vagy a szociális partnerek különösen:
[…]
b) a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időtartamhoz és/vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartam hosszához köthetik, amely időtartam azonban nem haladhatja meg az egy évet. A tagállamok és/vagy a szociális partnerek biztosítják, hogy e rendelkezés alkalmazásakor az ugyanannál a munkáltatónál töltött, egymást követő, határozott időre szóló szerződések esetén – [az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28‑i 1999/70/EK tanácsi irányelvben (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.)] foglaltak szerint – a jogosultsághoz szükséges időszak kiszámításakor e szerződések összességét figyelembe kell venni;
[…]”
13 Ugyanezen keretmegállapodás 8. szakaszának 4. pontja előírja:
„A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a megállapodásnak a Tanács [felülvizsgált keretmegállapodás előírásait kötelezővé tevő] határozatának elfogadásától számított két éven belül megfeleljenek, vagy biztosítják azt, hogy ennek az időszaknak a végéig a szociális partnerek megállapodás útján meghozhassák a szükséges intézkedéseket. […]”
A luxemburgi jog
14 A 96/34 irányelvet a luxemburgi jogba a loi du 12 février 1999 concernant la mise en œuvre du plan d’action national en faveur de l’emploi (a foglalkoztatás elősegítése nemzeti cselekvési tervének a végrehajtásáról szóló, 1999. február 12‑i törvény, Mémorial, A, 1999, 190. o.) ültette át. Ez a törvény beillesztette a loi modifiée du 16 avril 1979 fixant le statut général des fonctionnaires de l’État‑ba (a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1979. április 16‑i módosított törvény, Mémorial, A, 1979, 622. o., a továbbiakban: 1979. április 16‑i módosított törvény) többek között a szülői szabadságra vonatkozó 29 bis. cikket. E cikk az alapeljárásra alkalmazandó változatában az alábbiak szerint rendelkezik:
„Létrejön a »szülői szabadság« elnevezésű különszabadság, amely olyan gyermek(ek) születése vagy örökbefogadása esetén nyújtható, akik tekintetében családi támogatásokat fizetnek, valamint akik a szülői szabadságot igénylő személy tekintetében teljesítik a loi modifiée du 19 juin 1985 concernant les allocations familiales et portant création de la caisse nationale des prestations familiales (a családi támogatásokról és a caisse nationale des prestations familiales létrehozásáról szóló 1985. június 19‑i módosított törvény [(Mémorial, A, 1985, 680. o.)] 2. cikkének második és harmadik bekezdésében foglalt feltételeket, amennyiben e gyermekek nem töltötték be az ötödik életévüket.
Minden, a továbbiakban »szülőnek« nevezett személy igényelheti a szülői szabadságot, amennyiben
[…]
– a Luxemburgi Nagyhercegség területén található munkahelyen jogszerűen foglalkoztatják a gyermek(ek) születésekor vagy örökbefogadásakor, továbbá a szülői szabadság kezdete előtt közvetlenül folyamatosan legalább tizenkét hónapig megszakítás nélkül, ugyanazon közigazgatási szervnél vagy ugyanazon állami intézménynél, a törvény értelmében alkalmazandó rendes munkaidő legalább felét elérő havi munkaidőben, és ilyen szerződéssel a szülői szabadság teljes ideje alatt rendelkezik;
– a Code de la sécurité sociale (a szociális biztonságról szóló törvénykönyv) 1. cikke 1., 2. és 10. pontja értelmében e jogcímek valamelyike alapján kötelező és folyamatos jelleggel biztosított;
[…]”
15 Az 1979. április 16‑i módosított törvény 29 ter. cikke értelmében:
„A 29 bis. cikkben előírt feltételeket teljesítő szülő, a kérelmére gyermekenként hat hónap szülői szabadságra jogosult. […]”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
16 2011. szeptember 15‑én XI a Luxemburgi Nagyhercegséggel 2012. január 26‑án lejáró, határozott időre szóló munkaszerződést kötött felső tagozatos tanári tevékenység végzésére.
17 2012. január 26‑án, e határozott időre szóló munkaszerződés lejártát követően XI tagságát a társadalombiztosítási szerveknél megszüntették, és köztisztviselői minőségében az élettársa révén vették nyilvántartásba társbiztosítás alapján.
18 XI 2012. március 4‑én – amely időpontban munkanélküli volt – ikreknek adott életet.
19 XI 2012. június 14‑től munkanélküli‑ellátásban részesült, és ezért a társadalombiztosítási szerveknél újból tagsággal rendelkezett.
20 XI, miután 2012. szeptember 15‑én és 2013. augusztus 1‑jén a Luxemburgi Nagyhercegséggel két, határozott időre szóló munkaszerződést kötött felső tagozatos tanári tevékenység végzésére, 2014. szeptember 15‑én e tagállammal ugyanezen tevékenységek tárgyában határozatlan időre szóló szerződést kötött.
21 2015. március 11‑én XI szülői szabadságot igényelt, 2015. szeptember 15‑től kezdődően.
22 2015. március 20‑i határozatával a Caisse nationale des prestations familiales (családi ellátások nemzeti pénztára) – jelenleg a Caisse pour l’avenir des enfants (a gyermekek jövőjéért alap, Luxemburg) – elnöke elutasította ezt a kérelmet az 1979. április 16‑i módosított törvény 29 bis. cikke alapján, amely ahhoz a feltételhez köti a szülői szabadság megadását, hogy a munkavállalót munkahelyen jogszerűen foglalkoztassák, és ennek alapján a munkavállaló az érintett szociális biztonsági rendszerben tagsággal rendelkezzen a gyermek születésének időpontjában, amely feltételt XI nem teljesítette.
23 XI e határozatot vitatta a Caisse nationale des prestations familiales igazgatótanácsa előtt, azon az alapon, hogy az 1979. április 16‑i módosított törvény 29 bis. cikke nem felel meg a 96/34 irányelv mellékletét képező, a szülői szabadságról szóló keretmegállapodásnak.
24 2015. május 19‑i határozatával a Caisse nationale des prestations familiales igazgatótanácsa helybenhagyta a 2015. március 20‑i határozatot, lényegében úgy ítélve meg, hogy mivel a gyermekei születésének időpontjában XI nem volt munkahelyen jogszerűen foglalkoztatva, és ennek alapján az érintett szociális biztonsági rendszerben nem rendelkezett tagsággal, nem volt jogosult szülői szabadság igénybevételére.
25 XI keresetet indított a 2015. május 19‑i határozattal szemben a Conseil arbitral de la sécurité sociale (társadalombiztosítási választottbírósági tanács, Luxemburg) előtt, amely 2017. október 27‑i határozatával helyt adott e keresetnek. E tanács többek között úgy ítélte meg, hogy 96/34 irányelv mellékletét képező keretmegállapodás a szülői szabadsághoz való jogot a munkavállalói minőségtől és gyermek születésétől teszi függővé, de nem ír elő foglalkoztatási feltételt és ennek alapján az érintett szociális biztonsági rendszerben tagsággal való rendelkezést e gyermek születésének időpontjában, valamint hogy a gyermek születésének időpontjában az e szociális biztonsági rendszerben tagsággal való rendelkezésre vonatkozó további követelmény többek között nem egyeztethető össze e keretmegállapodásnak az egy évet meg nem haladó munkaviszony vagy az adott munkáltatónál töltött munkaviszony követelményével, valamint a munka és a magánélet összehangolására irányuló céllal. A Caisse pour l’avenir des enfants fellebbezést nyújtott be a 2017. október 27‑i határozattal szemben a conseil supérieur de la sécurité sociale (szociális biztonság felsőbb tanácsa, Luxemburg) előtt.
26 A 2018. december 17‑i ítéletével a conseil supérieur de la sécurité sociale hatályon kívül helyezte a 2017. október 27‑i határozatot, mert többek között úgy ítélte meg, hogy noha a 96/34 irányelv mellékletét képező keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontja gyermek születése, illetve örökbefogadása esetén alanyi jogot keletkeztet szülői szabadság igénybevételére, e jog csak azokat a munkavállalókat illeti meg, akik az említett szabadság igénylésével érintett gyermek születésének vagy örökbefogadásának időpontjában meglévő ebbéli minőségüket igazolni tudják.
27 XI felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a 2018. december 17‑i ítélettel szemben a kérdést előterjesztő bíróság előtt, amely úgy ítélte meg, hogy az alapeljárás felei által felhozott jogalapokra tekintettel az előtte folyó jogvita megoldása attól a kérdéstől függ, hogy a 96/34 irányelv mellékletét képező keretmegállapodás szakaszaival ellentétes‑e az 1979. április 16‑i módosított törvény 29 bis. cikkének alkalmazása.
28 E körülmények között a la Cour de cassation du Grand‑Duché de Luxembourg (semmítőszék, Luxemburg) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„A [96/34 irányelvvel] végrehajtott, az UNICE, a CEEP és az ESZSZ általános iparági szervezetek által a szülői szabadságról 1995. december 14‑én kötött keretmegállapodás 1. szakaszának 1. pontját, 1. szakaszának 2. pontját, 2. szakaszának 1. pontját és 2. szakasza 3. pontjának b) alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezés alkalmazása, mint a loi modifiée du 16 avril 1979 fixant le statut général des fonctionnaires de l’État (a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1979. április 16‑i módosított törvény) 2006. december 22‑i törvény szerinti változatának (Mémorial, A, 2006, 242. sz., 4838. o.) 29 bis. cikke, amely a szülői szabadság megadását azon kettős feltételhez köti, hogy a munkavállalót jogszerűen foglalkoztassák egy munkahelyen, és ennek alapján a munkavállaló rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal egyrészt közvetlenül a szülői szabadság kezdete előtt folyamatosan, legalább tizenkét hónapig megszakítás nélkül, másrészt a gyermek(ek) születésének vagy örökbefogadásának időpontjában, e második feltételt pedig még akkor is tiszteletben kell tartani, ha a születésre vagy az örökbefogadásra a szülői szabadság kezdetét megelőzően több mint tizenkét hónappal került sor?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
29 Az előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében azt szeretné megtudni, hogy a 96/34 irányelv mellékletét képező, a szülői szabadságról szóló keretmegállapodás 1. szakaszának 1. pontját, 1. szakaszának 2. pontját, 2. szakaszának 1. pontját és 2. szakasza 3. pontjának b) alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha a szülői szabadság megadását azon kettős feltételhez kötik, hogy a munkavállalót munkahelyen jogszerűen foglalkoztassák, és ennek alapján a munkavállaló rendelkezzen tagsággal az érintett szociális biztonsági rendszerben egyrészt közvetlenül e szülői szabadság kezdete előtt legalább tizenkét hónapig megszakítás nélkül, másrészt a gyermek(ek) születésének vagy örökbefogadásának időpontjában.
30 Az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon (2020. október 21‑i Eco TLC ítélet, C‑556/19, EU:C:2020:844, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A jelen ügyben a Bíróság feladata annak előzetes meghatározása, hogy az alapjogvitára a 96/34 irányelvet vagy az azt hatályon kívül helyező és annak helyébe lépő 2010/18 irányelvet kell‑e alkalmazni, valamint adott esetben a feltett kérdés átfogalmazása.
31 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy valamely új jogszabály azon jogi aktusnak a hatálybalépésétől alkalmazandó, amely e jogszabályt tartalmazza, és bár az nem vonatkozik a korábbi törvény hatálya alatt keletkezett és véglegesen megszerzett jogi helyzetekre, azt alkalmazni kell az ilyen helyzetek jövőbeli hatásaira, valamint az új jogi helyzetekre. Ez csak abban az esetben van másképpen – a jogi aktusok visszaható hatályának a tilalmára vonatkozó elv sérelme nélkül –, ha az új szabályhoz olyan különleges rendelkezések kapcsolódnak, amelyek a szabály időbeli alkalmazásának feltételeit külön meghatározzák. Konkrétan, az eljárási szabályokat általában azok hatálybalépésétől kezdve kell alkalmazni, az anyagi jogi szabályokat viszont úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően megszerzett jogi helyzetekre csak annyiban vonatkoznak, amennyiben szövegükből, céljukból és rendszertani elhelyezkedésükből az ilyen értelmezés világosan következik (2015. március 26‑i Bizottság kontra Moravia Gas Storage ítélet, C‑596/13 P, EBHT, EU:C:2015:203, 32. és 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
32 A jelen ügyben nem vitatott, hogy a szülői szabadsághoz való jog biztosításának a feltételei anyagi jogi szabályoknak minősülnek, amelyek azon jogi aktusnak a hatálybalépésétől alkalmazandóak, amely e szabályokat tartalmazza. A 2010/18 irányelv 4. cikke alapján a 96/34 irányelv 2012. március 8‑tól hatályát veszítette. Egyébiránt ez az időpont volt a 2010/18 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése és a felülvizsgált keretmegállapodás 8. szakaszának 4. pontja alapján az az időpont, ameddig a tagállamoknak meg kellett felelniük a 2010/18 irányelv és e keretmegállapodás rendelkezéseinek, vagy ameddig biztosítaniuk kellett, hogy a szociális partnerek meghozhassák az e tekintetben szükséges intézkedéseket. Következésképpen és mivel XI 2015. március 11‑én igényelte a szülői szabadságot, 2015. szeptember 15‑től kezdődően, e kérelemre a 2010/18 irányelv rendelkezései vonatkoznak. Az a tény, hogy XI ikrei 2012. március 4‑én születtek, e tekintetben nem releváns. Ebben az időpontban ugyanis XI nem nyújtott be a luxemburgi jogba az 1979. április 16‑i módosított törvénnyel átültetett, a 96/34 irányelv mellékletét képező keretmegállapodás 2. szakasza 3. pontja b) alpontjának megfelelő szülői szabadság iránti kérelmet.
33 Mivel a 2010/18 irányelv alkalmazandó az alapjogvitára, és a 96/34 irányelv mellékletét képező keretmegállapodás 1. szakaszának 1. pontja, 1. szakaszának 2. pontja, 2. szakaszának 1. pontja és 2. szakasza 3. pontjának b) alpontja lényegében megfelel a felülvizsgált keretmegállapodás 1. szakasza 1. pontjának, 1. szakasza 2. pontjának, 2. szakasza 1. pontjának és 3. szakasza 1. pontja b) alpontjának, úgy kell átfogalmazni a feltett kérdést, mint amely lényegében a felülvizsgált keretmegállapodás e szakaszainak értelmezésére irányul.
34 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2015. július 16‑i Maïstrellis ítélet, C‑222/14, EU:C:2015:473, 30. pont; 2019. október 3‑i Wasserleitungsverband Nördliches Burgenland és társai ítélet, C‑197/18, EU:C:2019:824, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
35 Ami először is azt a kérdést illeti, hogy a felülvizsgált keretmegállapodás említett szakaszaival ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely a szülői szabadsághoz való jog biztosítását ahhoz a feltételhez köti, hogy a szülőt munkahelyen foglalkoztassák közvetlenül e szülői szabadság kezdete előtt legalább tizenkét hónapig megszakítás nélkül, meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgált keretmegállapodás 3. szakasza 1. pontja b) alpontjának szövegéből kitűnik, hogy a tagállamok a szülői szabadság megadását előzetes, munkaviszonyban töltött időtartamhoz köthetik, amely nem haladhatja meg az egy évet. Az e rendelkezés első mondatában szereplő, „munkaviszonyban töltött időtartam” kifejezés használatára, és arra figyelemmel, hogy e rendelkezés a második mondatában azt írja elő, hogy ezen időtartam kiszámításakor az ugyanazzal a munkáltatóval kötött, egymást követő, határozott időre szóló szerződések összességét figyelembe kell venni, a tagállamok előírhatják, hogy az említett időtartam folyamatos legyen. Ezenkívül, mivel a szülői szabadság igénylésének célja, hogy a munkáltató felfüggessze a kérelmező munkaviszonyát (lásd ebben az értelemben: 2013. szeptember 19‑i Hliddal és Bornand ítélet, C‑216/12 és C‑217/12, EU:C:2013:568, 53. pont), a tagállamok előírhatják, hogy az előzetes, munkaviszonyban töltött időtartam közvetlenül előzze meg a szülői szabadság kezdetét. Következésképpen a felülvizsgált keretmegállapodás 1. szakaszának 1. pontjával, 1. szakaszának 2. pontjával, 2. szakaszának 1. pontjával és 3. szakasza 1. pontjának b) alpontjával nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a szülői szabadsághoz való jog biztosítását ahhoz a feltételhez köti, hogy az érintett szülőt munkahelyen foglalkoztassák közvetlenül e szülői szabadság kezdete előtt legalább tizenkét hónapig megszakítás nélkül.
36 Másodszor azon kérdést illetően, hogy a felülvizsgált keretmegállapodás e szakaszaival ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely a szülői szabadsághoz való jog biztosítását ahhoz a feltételhez köti, hogy a szülőt munkahelyen foglalkoztassák a gyermek(ek) születésének vagy örökbefogadásának időpontjában, meg kell jegyezni, hogy e keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontjából az következik, hogy ez a megállapodás gyermek születése, illetve örökbefogadása esetén alanyi jogot keletkeztet a férfi és a női munkavállalóknak szülői szabadság igénybevételére, hogy a gyermeket egy adott életkorig, de legfeljebb 8 éves koráig gondozhassák; a részletes szabályokat a tagállamok határozzák meg.
37 Egyébiránt a felülvizsgált keretmegállapodás 1. szakasza 1. pontjának és 1. szakasza 2. pontjának értelmében e keretmegállapodás a dolgozó szülők szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását elősegítő minimumkövetelményeket állapítja meg, és minden olyan férfi és női munkavállalóra kiterjed, aki az egyes tagállamokban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel, illetve munkaviszonnyal rendelkezik.
38 Ezenkívül a jelen ítélet 35. pontjában kifejtetteknek megfelelően a felülvizsgált keretmegállapodás 3. szakasza 1. pontjának b) alpontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szülői szabadságra való jogosultságot a munkaviszonyban töltött időtartamhoz és/vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartam hosszához kössék, amely időtartam azonban nem haladhatja meg az egy évet.
39 Következésképpen a felülvizsgált keretmegállapodás alapján szülői szabadsághoz való jogot keletkeztető feltétel a gyermek születése vagy örökbefogadása és a szülei munkavállalói minősége.
40 Ugyanakkor a Caisse pour l’avenir des enfants állításával ellentétben a szülői szabadsághoz való jogot keletkeztető e feltételekből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az említett szabadság igénylésével érintett gyermek szüleinek e gyermek születésének vagy örökbefogadásának időpontjában munkavállalóknak kell lenniük.
41 A felülvizsgált keretmegállapodás kontextusával és célkitűzéseivel egy ilyen értelmezés ugyanis ellentétes lenne.
42 Amint azt a 2010/18 irányelv (1) preambulumbekezdése kimondja, ezen irányelv az EUMSZ 153. cikk kontextusába illeszkedik, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy többek között a munkavállalók élet‑ és munkakörülményeinek javítása, valamint megfelelő szociális védelme terén támogassa és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit.
43 Egyébiránt amint az a 2010/18 irányelv (8) preambulumbekezdéséből, valamint a felülvizsgált keretmegállapodás első preambulumbekezdéséből és e keretmegállapodás általános szempontjainak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. és 33. cikkére utaló 3. pontjából következik, az említett keretmegállapodás célja a dolgozó szülők szakmai, magán‑ és családi életének jobb összehangolása, valamint az Unióban a férfiak és a nők munkaerő‑piaci esélyegyenlőségének és az egyenlő munkahelyi bánásmódnak az elősegítése. E célkitűzéseket a felülvizsgált keretmegállapodás 1. szakaszának 1. pontja és 2. szakaszának 2. pontja is megerősíti.
44 E kontextusra és e célkitűzésekre tekintettel a dolgozó szülőknek a gyermek születése vagy örökbefogadása alapján a felülvizsgált keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontjában biztosított szülői szabadsághoz való alanyi joga úgy értendő, hogy az az uniós szociális jog olyan elvét fejezi ki, amely különleges jelentőséggel bír, és amely végeredményben az Alapjogi Charta 33. cikkének (2) bekezdésébe került beillesztésre. Következésképpen e jogot nem lehet megszorítóan értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2014. február 27‑i Lyreco Belgium ítélet, C‑588/12, EU:C:2014:99, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
45 Megállapításra került tehát, hogy annak ellenére, hogy a születés a szülői szabadsághoz való jogot keletkeztető feltétel, e jog nem a gyermek születésének időpontjához kötődik, így nem szükséges, hogy a gyermek születése a 96/34 irányelv – érintett tagállami – hatálybalépése után következzék be ahhoz, hogy e gyermek szülei ezen irányelv alapján szülői szabadságot igényelhessenek (lásd ebben az értelemben: 2005. április 14‑i Bizottság kontra Luxemburg ítélet, C‑519/03, EU:C:2005:234, 47. pont; 2010. szeptember 16‑i Chatzi ítélet, C‑149/10, EU:C:2010:534, 50. pont).
46 Ha a gyermekük születésekor vagy örökbefogadásakor nem dolgozó szülőket kizárnák, az az e szülők jogainak azon lehetőség vonatkozásában való korlátozását eredményezné, hogy az életük egy későbbi szakaszában, amikor már megint dolgoznak, szülői szabadságot vegyenek igénybe, amire szükségük lenne a hivatásból adódó feladataik és a családi kötelezettségeik összehangolása érdekében. Egy ilyen kizárás tehát ellentétes lenne a munkavállalók szülői szabadsághoz való alanyi jogával.
47 Egyébiránt meg kell állapítani, hogy a luxemburgi szabályozás által bevezetett kettős feltétel – miszerint a munkavállalót jogszerűen kell munkahelyen foglalkoztassák és ennek alapján rendelkeznie kell társadalombiztosítási jogviszonnyal, mindezt nemcsak közvetlenül a szülői szabadság kezdete előtt folyamatosan, legalább tizenkét hónapig megszakítás nélkül, hanem a gyermek(ek) születésének vagy örökbefogadásának időpontjában is – valójában azt eredményezi, hogy ha a születésre vagy az örökbefogadásra a szülői szabadság kezdetét megelőzően több mint tizenkét hónappal kerül sor, a munkaviszonyban töltött időtartamra és/vagy az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartam hosszára vonatkozó feltétel meghosszabbodik, pedig ez az időtartam a szülői szabadságról szóló keretmegállapodás 3. szakasza 1. pontja b) alpontjának értelmében nem haladhatja meg az egy évet.
48 Következésképpen a felülvizsgált keretmegállapodás jelen ítélet 43. pontjában felidézett kontextusára és célkitűzéseire tekintettel e keretmegállapodás 1. szakaszának 1. pontját, 1. szakaszának 2. pontját, 2. szakaszának 1. pontját és 3. szakasza 1. pontjának b) alpontját nem lehet úgy értelmezni, hogy valamely tagállam ahhoz a feltételhez kötheti valamely szülő szülői szabadsághoz való jogát, hogy e szülő a gyermeke születésének vagy örökbefogadásának időpontjában dolgozzon.
49 Egy ilyen értelmezés a Caisse pour l’avenir des enfants álláspontjával ellentétben nem valósít meg hátrányos megkülönböztetést a gyermekük születésének időpontjában munkanélküli és dolgozó szülők között, azon az alapon, hogy a születés időpontjában az előbbiek meg tudják oldani, hogy gondozzák gyermeküket, míg az utóbbiak szülői szabadság igénybevétele nélkül ezt nem tudják megtenni.
50 Azon túlmenően, hogy egy ilyen érvelés nem veszi figyelembe azt a körülményt, hogy az anyák a gyermekük születésekor szülési szabadságban részesülnek, a szülői szabadság megadásának célja ugyanis nem az, hogy a szülő a gyermeket kizárólag a születésekor vagy rögtön azt követően gondozhassa, hanem később is, a felülvizsgált keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontja értelmében a gyermek legfeljebb 8 éves koráig. Következésképpen az a lehetőség, hogy a szülő a gyermeke születésekor meg tudja oldani a gondozását, nem releváns a szülői szabadsághoz való jog fennállásának értékelésekor, és ez alapján semmilyen hátrányos megkülönböztetésre nem lehet jogszerűen hivatkozni.
51 A fenti megfontolások összességére tekintettel a feltett kérdésre azt kell válaszolni, hogy a felülvizsgált keretmegállapodás 1. szakaszának 1. pontját, 1. szakaszának 2. pontját, 2. szakaszának 1. pontját és 3. szakasza 1. pontjának b) alpontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a szülői szabadsághoz való jog biztosítását ahhoz a feltételhez köti, hogy az érintett szülőt munkahelyen foglalkoztassák közvetlenül a szülői szabadság kezdete előtt legalább tizenkét hónapig megszakítás nélkül. E szakaszokkal azonban ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a szülői szabadsághoz való jog biztosítását ahhoz a feltételhez köti, hogy a szülő munkavállaló legyen a gyermeke születésének vagy örökbefogadásának időpontjában.
A költségekről
52 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:
A BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8‑i 2010/18/EU tanácsi irányelv mellékletét képező, a szülői szabadságról szóló 2009. június 18‑i (felülvizsgált) keretmegállapodás 1. szakaszának 1. pontját, 1. szakaszának 2. pontját, 2. szakaszának 1. pontját és 3. szakasza 1. pontjának b) alpontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a szülői szabadsághoz való jog biztosítását ahhoz a feltételhez köti, hogy az érintett szülőt munkahelyen foglalkoztassák közvetlenül a szülői szabadság kezdete előtt legalább tizenkét hónapig megszakítás nélkül. E szakaszokkal azonban ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a szülői szabadsághoz való jog biztosítását ahhoz a feltételhez köti, hogy a szülő munkavállaló legyen a gyermeke születésének vagy örökbefogadásának időpontjában.
Aláírások