T‑433/17. sz. ügy
Franklin Dehousse
kontra
az Európai Unió Bírósága
A Törvényszék ítélete (kibővített harmadik tanács), 2019. szeptember 20.
„Dokumentumokhoz való hozzáférés – Az Európai Unió Bírósága – Az adminisztratív feladatok gyakorlásával összefüggésben az intézmény birtokában lévő dokumentumok – A Törvényszék egyik korábbi bírája által benyújtott, hozzáférés iránti kérelem – A hozzáférés részleges megtagadása – Az Unió szerződésen kívüli felelőssége”
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – Célkitűzések – A lehető legszélesebb körű hozzáférés elve – A hozzáférés elve alóli kivételek szigorú értelmezése
(EUMSZ 15. cikk, (3) bekezdés; az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata)
(lásd: 29–34. pont)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – Valamely dokumentumhoz való hozzáférés azon okból történő megtagadása, hogy az nem létezik vagy az nincs az érintett intézmény birtokában – Olyan körülmény, amely nem alkalmas arra, hogy az átláthatóság elvének és a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának alkalmazhatatlanságát vonja maga után – Az intézménynek a hozzáférés megtagadásának igazolására vonatkozó kötelezettsége – Az intézménynek az érintett dokumentum létrehozására vonatkozó kötelezettsége – Hiány
(EUMSZ 15. cikk, (3) bekezdés; az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata)
(lásd: 35., 36. pont)
3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – A nemlétezésnek az érintett intézmény ilyen értelmű nyilatkozatán alapuló vélelme – Releváns és egybevágó valószínűsítő körülmények alapján megdönthető egyszerű vélelem – Az intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy állítsa össze és őrizze meg a tevékenységével kapcsolatos iratokat
(EUMSZ 15. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata)
(lásd: 36–38. pont)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – Valamely dokumentumhoz való hozzáférés azon okból történő megtagadása, hogy az nem létezik vagy az nincs az érintett intézmény birtokában – Az intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy állítsa össze és őrizze meg a tevékenységével kapcsolatos iratokat – Terjedelem – A rendkívüli és intézményi szempontból jelentős találkozókról szóló dokumentumok megőrzésére vonatkozó kötelezettség – A találkozó tényleges megtörténtének bizonyítása – A kért dokumentumok nemlétezése vélelmének megdöntése
(EUMSZ 15. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata)
(lásd: 40–48. pont)
5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – Valamely dokumentumhoz való hozzáférés azon okból történő megtagadása, hogy az nem létezik vagy az nincs az érintett intézmény birtokában – Az intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy állítsa össze és őrizze meg a tevékenységével kapcsolatos iratokat – A rendkívüli és intézményi szempontból jelentős találkozókról szóló dokumentumok megőrzésére vonatkozó kötelezettség – Az intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a dokumentumok nemlétezését vagy birtoklásának hiányát igazoló, hihető magyarázatot adjon – Igazolás hiánya – A dokumentumokhoz való hozzáférés jogának megsértése – Az intézménynek az érintett dokumentum létrehozására vonatkozó kötelezettsége – Hiány
(EUMSZ 15. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. és 42. cikk; az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata)
(lásd: 49–55. pont)
6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – A Bíróság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy állítsa össze és jegyzékben őrizze meg az igazgatási tevékenységével kapcsolatos iratokat – Hiány
(Az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata)
(lásd: 64., 66. pont)
7. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – Hatály – Igazgatási feladatok ellátásához kapcsolódó dokumentumok – A kért dokumentumok jellege alapján történő értékelés – A Bíróság tagjai és korábbi tagjai új etikai kódexének elfogadásával kapcsolatos munkadokumentumok – Bennfoglaltság – Korlátok – A döntéshozatali eljárások sérelme
(EUSZ 13. cikk, (1) bekezdés; EUMSZ 15. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 2. és 4. cikk; az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata, 3. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
(lásd: 81–92., 96., 97. pont)
8. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Terjedelem – A Bíróság tagjai és korábbi tagjai új etikai kódexének elfogadásával kapcsolatos munkadokumentumok – Az előzetes egyeztetések során történő intézményen belüli felhasználásra szánt vélemények – Bennfoglaltság – A hozzáférés megtagadása – Feltételek – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – Szigorú értelmezés és alkalmazás – Az intézménynek a kért dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Hiány
(Az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata, 3. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
(lásd: 98–101., 110. pont)
9. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – A Bíróság tagjai és korábbi tagjai új etikai kódexének elfogadásával kapcsolatos munkadokumentumok – Az intézmény tagjai függetlensége és szabad véleménynyilvánítása biztosításának szükségessége – A jogalanyok érdekei védelmének szükségessége – A hozzáféréshez való jog alóli kivételnek a közigazgatási iratok között lévő valamennyi dokumentumra való alkalmazására vonatkozó általános vélelem – Megengedhetőség – Korlátok – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Bizonyítási teher
(Az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata, 3. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
(lásd: 102–112. pont)
10. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A Bíróságnak az igazgatási dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló határozata – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme – Terjedelem – A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályozásnak megfelelő értékelés kötelezettsége – A 45/2001 rendeletnek a személyes adatokat tartalmazó valamennyi dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelemre való teljes alkalmazhatósága – A kérelmező arra vonatkozó kötelezettsége, hogy bizonyítsa az érintett személyes adatok átadásának szükségességét – A közkiadások ellenőrzésének szükségességével igazolt hozzáférés iránti kérelem – Kizártság
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk; az Európai Unió Bíróságának az igazgatási dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2016. október 11‑i határozata, 3. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 116–118., 124., 128. pont)
11. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Az uniós jog kellően súlyos megsértése – Az intézmények mérlegelési jogköre korlátainak nyilvánvaló és súlyos megsértésére vonatkozó követelmény – A Bíróság hivatalvezetőjének az intézmény egyik tagjától származó, információ iránti kérelemre adott negatív válasza – Az általános segítségnyújtási és gondoskodási kötelezettség keretében elfogadott, kedvezőtlen határozatnak nem minősülő igazgatási aktus – A Bíróság tagjai és korábbi tagjai etikai kódexének alkalmazását segítő tanácsadó bizottság előzetes megkeresése – Az érintett meghallgatásának hiánya – A meghallgatáshoz való jog megsértése – Kizártság – A tanácsadó bizottság véleményének az érintettel való közlésének hiánya – A megfelelő ügyintézés elvének megsértése – Kizártság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont és (4) bekezdés)
(lásd: 164., 165., 174–192. pont)
Összefoglalás
A Törvényszék 2019. szeptember 20‑i Dehousse kontra az Európai Unió Bírósága ítéletében (T‑433/17) első alkalommal határozott az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) igazgatási feladatai ellátása körében birtokában lévő dokumentumokhoz való, a Bíróság által az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdése alapján a 2016. október 11‑i határozatában(1) elfogadott szabályok alkalmazásával történő hozzáférés rendszeréről.
A felperes, az Unió Törvényszékének korábbi tagja, egyrészt azon határozatok megsemmisítése iránti kérelemmel fordult a Törvényszékhez, amelyekkel a Bíróság csak részben adott helyt több, különböző dokumentumokhoz és adatokhoz – többek között a Bíróság elnöke vagy a Bíróság elnökének kabinetfőnöke és a német hatóságok között 2011 és 2015 között folytatott közlésváltásokhoz, valamint a Bíróság tagjai és korábbi tagjai új etikai kódexének elfogadásával kapcsolatos munkadokumentumokhoz – való hozzáférés iránti kérelemnek.
A Törvényszék a jelen ügyben részben helyt adott a megsemmisítés iránti kérelemnek. A Törvényszék ugyanis először is úgy ítélte meg, hogy a német hatóságokkal folytatott közlésváltáshoz való hozzáférés iránti kérelem elutasítása, amelyet az a körülmény indokolt, hogy a szóban forgó dokumentumokat nem lehetett megtalálni, sérti a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát. E tekintetben a Törvényszék először is emlékeztetett arra, hogy bár a Bíróság az igazgatási feladatai ellátásához kapcsolódó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó saját szabályokat fogadott el, az 1049/2001 rendeletből(2) következő elvek, különösen a hozzáférési jog alóli kivételek szigorú értelmezésének és alkalmazásának elve, rá is vonatkoznak. Ebben az összefüggésben az a körülmény, hogy a kért dokumentum nem létezik vagy nincs az intézmény birtokában, nem vonja maga után az átláthatóság elvének alkalmazhatatlanságát, mivel az intézménynek igazolnia kell a hozzáférésnek ezen az alapon történő megtagadását. Egyébiránt, valamely dokumentum nemlétezését vagy birtoklásának hiányát vélelmezni kell, ha az intézmény ezt állítja, e vélelem mindazonáltal bármely eszközzel megdönthető, releváns és egybehangzó valószínűsítő körülmények alapján. Következésképpen, ha valamely intézmény már nem hivatkozhat ilyen vélelemre, neki kell bizonyítania, hogy a kért dokumentumok nem léteznek, vagy nincsenek a birtokában, olyan hihető magyarázattal szolgálva, amely lehetővé teszi az indokok meghatározását.
A jelen ügyben a Törvényszék megállapította: nem vitatott, hogy 2014. november 28‑án valóban találkozóra került sor a Bíróság akkori elnöke és a német kormány bizonyos miniszterei között. A Törvényszék egyébiránt emlékeztetett arra, hogy mind a dokumentumokhoz való hozzáférés joga, mind a megfelelő ügyintézésnek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében rögzített elve megköveteli, hogy az intézmények megtegyék az e jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében szükséges intézkedéseket akként, hogy megfelelően és gondosan elkészítik és megőrzik a tevékenységeikre vonatkozó iratokat. Ebből a Törvényszék azt a következtetést vonta le, hogy a Bíróság – mivel nem adott olyan hihető magyarázatot, amely lehetővé tette volna annak megértését, hogy miért nem léteznek, illetve miért nem találhatók meg az elnök által végzett különleges képviseleti feladathoz kapcsolódó rendkívüli és intézményi szempontból jelentős találkozókra vonatkozó dokumentumok – nem teljesítette kötelezettségeit, és megsértette a felperes dokumentumokhoz való hozzáférési jogát.
A Törvényszék ezzel szemben elutasította az etikai kódex előkészítő munkaanyagaihoz való hozzáférés iránti kérelem elutasításának megsemmisítése iránti kérelmet. E tekintetben először is rámutatott, hogy a Bíróság nem juthatott arra a következtetésre, hogy e dokumentumok jogilag nem tartoznak a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának hatálya alá. Mindazonáltal a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy mivel e dokumentumok a tagok előzetes egyeztetések keretében az intézményen belüli felhasználásra szánt véleményeire vonatkoznak, azokra a 2016. október 11‑i határozat 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt, a döntéshozatali eljárások védelmére irányuló kivétel alapján kiterjed a bizalmas jelleg általános vélelme, amelyet az intézmény tagjai függetlensége és szabad véleménynyilvánítása biztosításának a jogalanyok érdekében fennálló szükségessége igazol. A Törvényszék megállapította, hogy az e vélelem megdöntésére alkalmas bizonyítékok hiányában a Bíróság joggal vélelmezhette, hogy az ilyen dokumentumok összességükben való hozzáférhetővé tétele súlyosan veszélyezteti a döntéshozatali eljárását.
A felperes másrészt azon nem vagyoni kár megtérítését kérte, amely abból ered, hogy a Bíróság elutasított egy olyan információ iránti kérelmet, amelyet a felperes még a Törvényszék tagjaként terjesztett elő. A Törvényszék azonban elutasította ezt a kérelmet, mivel a felperes többek között nem bizonyította, hogy az intézmény kellően súlyosan megsértett egy olyan magasabb rendű jogszabályt, amelynek célja, hogy magánszemélyek számára jogokat keletkeztessen.