A Bíróság (harmadik tanács) 2022. augusztus 1-jei ítélete – (az Audiencia Provincial de Barcelona [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – M P A kontra LC D N M T

(C- 501/20. sz. ügy)¹

(Előzetes döntéshozatal – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003/EK rendelet – 3., 6–8. és 14. cikk – A »szokásos tartózkodási hely« fogalma – Joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása, valamint együttműködés a tartással kapcsolatos ügyekben – 4/2009/EK rendelet – 3. és 7. cikk – Két különböző tagállam harmadik államban európai uniós küldöttséghez beosztott szerződéses alkalmazottként tartózkodó állampolgárai – A joghatóság meghatározása – Forum necessitatis

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Provincial de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: M P A

Alperes: LC D N M T

Rendelkező rész

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját, valamint a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 3. cikkének a) és b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezések értelmében vett szokásos tartózkodási hely meghatározása szempontjából nem minősülhet döntő tényezőnek az érintett házastársaknak valamely harmadik államban – amelyben állítólag diplomáciai jogállással rendelkeznek – az Európai Unió küldöttségéhez beosztott európai uniós szerződéses alkalmazotti minősége.

A 2201/2003 rendelet 8. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy gyermek szokásos tartózkodási helyének meghatározása szempontjából nem bír relevanciával az anya állampolgársága szerinti kapcsolat, valamint az anyának a házasságkötés előtti tartózkodási helye abban a tagállamban, amelyben szülői felelősséggel kapcsolatos kérelem tárgyában bírósághoz fordultak, az a körülmény pedig nem elégséges, hogy a kiskorú gyermekek e tagállamban születtek és annak állampolgárságával rendelkeznek.

Amennyiben a 2201/2003 rendelet 3–5. cikke értelmében egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal a házasság felbontása iránti kérelem elbírálására, e rendelet 7. cikkét, annak 6. cikkével összefüggésben, úgy kell értelmezni, hogy az, hogy az alapeljárás alperese másik tagállam állampolgára, mint amelyben bírósághoz fordultak, akadályát képezi az e 7. cikkben foglalt fennmaradó joghatósági kikötés alkalmazásában e bíróság joghatósága megalapozásának, ugyanakkor nem akadályozza azt, hogy annak a tagállamnak a bíróságai, amelynek az alperes állampolgára, joghatósággal rendelkezzenek az ilyen kérelem elbírálására az ezen utóbbi tagállam nemzeti joghatósági szabályainak alkalmazásában.

Amennyiben a 2201/2003 rendelet 8–13. cikke értelmében egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal a szülői felelősséggel kapcsolatos kérelem elbírálására, e rendelet 14. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az, hogy az alapeljárás alperese másik tagállam állampolgára, mint amelyben bírósághoz fordultak, nem képezi akadályát az e 14. cikkben foglalt fennmaradó joghatósági kikötés alkalmazásának.

A 4/2009 rendelet 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy:

– amennyiben a tartási kötelezettségekkel kapcsolatos jogvita egyik felének szokásos tartózkodási helye sem valamely tagállamban található, kivételes esetekben megállapítható az ezen 7. cikk szerinti forum necessitatisra alapított joghatóság, ha e rendelet a 3–6. cikke alapján egyik tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal, amennyiben az eljárás megindítása vagy lefolytatása észszerűtlen vagy lehetetlen lenne egy olyan harmadik államban, amelyhez a jogvita szorosan kötődik, és e jogvita kielégítő mértékben kapcsolódik azon tagállamhoz, amelynek bíróságához fordultak.

– annak megállapításához, kivételes esetekben, hogy az eljárás megindítása vagy lefolytatása észszerűtlen lenne egy harmadik államban, az szükséges, hogy az egyes esetekben előterjesztett tényezők részletes elemzéséből az következzen, hogy e harmadik államban az igazságszolgáltatáshoz való jogot – jogilag vagy ténylegesen – akadályozza többek között hátrányosan megkülönböztető vagy a tisztességes eljárás alapvető garanciáival ellentétes eljárási feltételek alkalmazása, anélkül, hogy az említett 7. cikkre hivatkozó fél köteles lenne bizonyítani, hogy sikertelenül indított vagy próbált meg eljárást indítani ugyanezen harmadik állam bíróságai előtt, és

– annak megállapításához, hogy a jogvita kielégítő mértékben kapcsolódik azon tagállamhoz, amelyben bírósághoz fordultak, alapul vehető a felek egyikének állampolgársága.

____________

¹ HL C 423., 2020. 12.7.