A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2021. november 24.(*)
„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Mérlegelési hibák”
A T‑257/19. sz. ügyben,
Khaldoun Al Zoubi (lakóhelye: Damaszkusz [Szíria], képviseli: L. Cloquet ügyvéd)
felperesnek
az Európai Unió Tanácsa (képviselik: S. Kyriakopoulou és V. Piessevaux, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2019. január 21‑i (KKPB) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozatnak (HL 2019. L 18 I., 13. o.), a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. január 21‑i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL 2019. L 18 I., 4. o.), a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. május 17‑i (KKBP) 2019/806 tanácsi határozatnak (HL 2019. L 132., 36. o.; helyesbítés: HL 2019. L 234., 31. o.), a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. május 17‑i (EU) 2019/798 tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL 2019. L 132., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 234., 31. o.), a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. május 28‑i (KKBP) 2020/719 tanácsi határozatnak (HL 2020. L 168., 66. o.), valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. május 28‑i (EU) 2020/716 tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL 2020. L 168., 1. o.) a felperest érintő részében történő megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),
tagjai: S. Gervasoni elnök, L. Madise és J. Martín y Pérez de Nanclares (előadó) bírák,
hivatalvezető: B. Lefebvre tanácsos,
tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2020. október 21‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet(1)
A jogvita előzményei és a kereset benyújtását követő tényállás
[omissis]
12 A 2013/255 határozat végrehajtásáról szóló, 2019. január 21‑i (KKPB) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozattal (HL 2019. L 18I., 13. o.), valamint a 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. január 21‑i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendelettel (HL 2019. L 18I., 4. o.; a továbbiakban együttesen: első jogi aktusok) a felperes nevét a következő indokolással vették fel a 2013/255 határozat I. mellékletében és a 36/2012 rendelet II. mellékletében szereplő, a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek, szervezetek és szervek jegyzékeit (a továbbiakban együttesen: a szóban forgó jegyzékek) tartalmazó A. táblázat 268. sorába:
„Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, aki a szíriai gazdaság több ágazatában tevékenykedik és ott érdekeltségekkel rendelkezik; egyebek mellett az Aman Holding alelnöke és a Fly Aman légitársaság többségi részvényese. Khaldoun Al‑Zoubi ebben a minőségében kapcsolatban áll Samer Fozzal. Az Aman Holding képviselteti magát az »Aman [Dimashq]« igazgatótanácsában és többségi részesedéssel rendelkezik abban; az »Aman [Dimashq]« egy olyan közös vállalkozás, amely részt vesz a Marota City elnevezésű luxus lakó‑ és kereskedelmi negyednek a rezsim által támogatott fejlesztési projekt keretében történő megépítésében. Al‑Zoubi az Aman Holding alelnökeként betöltött pozícióján keresztül a rezsim haszonélvezője és/vagy támogatója.”
[omissis]
16 2019. május 17‑én a Tanács elfogadta a 2013/255 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2019/806 határozatot (HL 2019. L 132., 36. o.), amely 2020. június 1‑jéig meghosszabbította ez utóbbi határozat alkalmazását; a Tanács pedig ugyanezen a napon elfogadta a 36/2012 rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2019/798 végrehajtási rendeletet (HL 2019. L 132., 1. o.; a továbbiakban együtt: a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusok). A felperes nevét az első jogi aktusokban szereplőkkel azonos indokok alapján a szóban forgó listák A. táblázatának egy másik, 286. sorában szerepeltették továbbra is.
[omissis]
21 2020. május 28‑án a Tanács elfogadta a 2013/255 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2020/719 határozatot (HL 2020. L 168., 66. o.), amely 2021. június 1‑jéig meghosszabbította a 2013/255határozat alkalmazását, valamint a 36/2012 rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2020/716 végrehajtási rendeletet (HL 2020. L 168., 1. o.; a továbbiakban együtt: a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusok). A felperes nevét a 2019. évi jogi aktusokban szereplőktől részben eltérő indokokkal szerepeltették továbbra is a szóban forgó listák A. táblázatának 286. sorában. A Tanács a B. Assival szembeni korlátozó intézkedések elfogadását a következő indokokkal igazolta:
„Szíriában tevékenykedő prominens üzletember, aki a szíriai gazdaság több ágazatában tevékenykedik és ott érdekeltségekkel rendelkezik; egyebek mellett az Aman Holding alelnöke és a Fly Aman légitársaság többségi részvényese (2019 februárig). Khaldoun Al‑Zoubi ebben a minőségében kapcsolatban áll Samer Fozzal. Az Aman Holding képviselteti magát az »Aman [Dimashq]« igazgatótanácsában és többségi részesedéssel rendelkezik abban; az »Aman [Dimashq]« egy olyan közös vállalkozás, amely részt vesz a Marota City elnevezésű luxus lakó‑ és kereskedelmi negyednek a rezsim által támogatott fejlesztési projekt keretében történő megépítésében. Al‑Zoubi a szíriai rezsim kedvezményezettje és/vagy támogatója. Az »Asas Iron company« alapító tagja.”
[omissis]
Az eljárás és a felek kérelmei
23 A Törvényszék Hivatalához 2019. április 15‑én benyújtott keresetlevelével a felperes az első jogi aktusok őt érintő részükben történő megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő.
24 A Törvényszék Hivatalához 2019. július 30‑án benyújtott külön beadványával a felperes a Törvényszék eljárási szabályzatának 86. cikke alapján oly módon igazította ki a keresetlevelet, hogy a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusoknak az őt érintő részükben történő megsemmisítését is kérte. A felperes megismételte a keresetlevélben szereplő kereseti kérelmeket is.
25 2019. augusztus 8‑án a Tanács benyújtotta a Törvényszék Hivatalához az ellenkérelmet és az első kiigazítási beadványra vonatkozó észrevételeket.
26 A választ 2019. október 1‑jén nyújtották be.
27 A 2019. október 17‑i határozatával a Törvényszék elnöke az eljárási szabályzat 27. cikkének (3) bekezdése alapján az ügyet a negyedik tanácsba beosztott új előadó bírónak osztotta ki.
28 A viszonválaszt 2020. január 8‑án nyújtották be.
29 Az eljárás írásbeli szakasza 2020. január 8‑án fejeződött be.
30 Az eljárási szabályzat 89. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti pervezető intézkedések keretében a Törvényszék 2020. július 23‑i levelével felhívta a Tanácsot, hogy válaszoljon több kérdésre. A Tanács a kérdésekre a kitűzött határidőn belül válaszolt.
31 A Törvényszék Hivatalához 2020. augusztus 13‑án benyújtott külön beadványával a felperes az eljárási szabályzat 86. cikke alapján második alkalommal oly módon igazította ki a keresetlevelet, hogy a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusoknak az őt érintő részükben történő megsemmisítését is kérte. A felperes megismételte a keresetlevélben, valamint az első kiigazítási beadványban szereplő kereseti kérelmeket is, és új érveket terjesztett elő.
32 Az eljárási szabályzat 89. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti pervezető intézkedéssel a Törvényszék 2020. szeptember 30‑i levelével dokumentum benyújtására hívta fel a Tanácsot. A Tanács a felhívásnak a kitűzött határidőn belül eleget tett. A 2020. október 21‑i tárgyaláson a felperes nem terjesztett elő észrevételeket a Tanácsnak a Törvényszék által elrendelt pervezető intézkedésekre adott válaszaival kapcsolatban.
33 A Tanács 2020. október 2‑án benyújtotta a második kiigazítási beadványára vonatkozó észrevételeit.
34 A felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által feltett szóbeli kérdésekre adott válaszait a 2020. október 21‑i tárgyaláson hallgatták meg.
35 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– az őt érintő részükben semmisítse meg az első jogi aktusokat, valamint a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. és 2020. évi jogi aktusokat (a továbbiakban együtt: megtámadott jogi aktusok);
– a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.
36 A Tanács azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére;
– másodlagosan, abban az esetben, ha a Törvényszék megsemmisíti a megtámadott jogi aktusokat a felperest érintő részükben, rendelje el a 2019/87 végrehajtási határozat, valamint a 2019/806 és a 2020/719 határozat joghatásainak a felperest érintő részében való fenntartását a 2019/85, a 2019/798 és a 2020/716 végrehajtási rendelet felperest érintő részében történő megsemmisítésének hatálybalépéséig.
A jogkérdésről
[omissis]
Az első, a mérlegelési hibára alapított jogalapról
39 A felperes először is vitatja, hogy Szíriában tevékenykedő vezető üzletember. E tekintetben vitatja a Tanács által a nevének a szóban forgó jegyzékekbe való felvétele érdekében figyelembe vett bizonyítékokat. A felperes különösen arra hivatkozik, hogy egyértelmű különbség van az Aman Holding JSC‑nél általa betöltött vezérigazgatói tisztség és az alelnöki tisztség között. Ezenkívül a felperes azzal érvel, hogy azonnali hatállyal lemondott e tisztségről. Elismeri továbbá, hogy a Fly Aman LLC alapítója és többségi részvényese, de azt állítja, hogy teljes részesedését átruházta. Ráadásul az, hogy a Tanács a felperest „Szíriában és külföldön a gazdaság több ágazatában tevékenykedő vállalatvezetőnek” minősítette, nincs alátámasztva, mivel a WK 47/2019 INIT. sz. dokumentum csak két, szíriai székhelyű társaságra utal, amelyek tekintetében a Tanács bizonyítani tudja állítólagos minőségét, és azt, hogy ott dolgozott. A felperes közvetlenül és közvetve sem vett részt a Marota City projektben, így nem hasznosíthatott a szíriai konfliktus következtében elmenekült személyektől kisajátított területeket, ami megakadályozta e személyeket otthonuk visszaszerzésében. Ezenkívül a Marota City területei egy részének építési jogaival felruházott Aman Holding – amely az Aman Damascus JSC részvényese (a továbbiakban: Aman Dimashq) – alkalmazottjaként a felperesre bízott feladatok soha nem foglalták magukban a Marota City tevékenységeinek felügyeletét, ez egy másik alkalmazott, Bashar Assi feladata volt. Végül a felperes szerint a Marota City projekt semmiképpen nem a kisajátított földterületek hasznosítására irányul, így sem a Marota City projekt összességében, sem pedig az Aman Dimashq nem minősíthető az állam támogatását élvező vállalkozásnak.
40 Másodszor, a felperes a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusokat illetően vitatja nevének új jegyzékbe vételi indokát, amely az Asas Iron Company alapító tagjakénti minőségére vonatkozik, és e tekintetben arra hivatkozik, hogy soha nem volt az Asas Iron Company alapítója vagy tulajdonosa, nem vett részt másként sem e társaságban, és soha nem állt kapcsolatban vele.
41 Harmadszor a felperes azt állítja, hogy a Tanács nem szolgáltatott elegendő információt annak alátámasztására, hogy kapcsolatban áll a szíriai rezsimmel. Ezenkívül a libanoni állampolgárság felperes általi megszerzésére vonatkozó bizonyítékok azt támasztják alá, hogy nem tartozik a szíriai rezsimhez közeli üzletemberek szűk köréhez, és egyáltalán nem áll kapcsolatban e rezsimmel.
42 Negyedszer számos bizonyíték vonatkozik Samer Fozra vagy vele kapcsolatban álló más társaságokra, mint például az Aman Dimashq, amelyekkel azonban a felperes nem áll kapcsolatban. Ezenkívül a WK 47/2019 INIT. sz. dokumentumban szereplő információk nem utalnak kifejezetten a felperesnek a szíriai rezsimmel fennálló, feltételezett kapcsolatára. Ezzel szemben a felperes elismeri, hogy az Aman Holding egyszerű alkalmazottjaként korábban szakmai kapcsolatokat tartott fenn S. Fozzal.
43 A Tanács vitatja a felperes érveit.
Előzetes megfontolások
[omissis]
51 Emlékeztetni kell arra, hogy a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikkének (1) bekezdésében és 28. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános jegyzékbe vételi kritériumok, amelyeket a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja a pénzeszközök befagyasztása tekintetében átvett, előírják, hogy a szíriai rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyek és szervezetek korlátozó intézkedések hatálya alatt állnak. Hasonlóképpen, a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, valamint 28. cikke (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése, amelyeket a pénzeszközök befagyasztása tekintetében a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikke (1a) bekezdésének a) pontja és (1b) bekezdése átvett, úgy rendelkezik, hogy a „Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek” csoportja korlátozó intézkedések hatálya alá tartozik, kivéve ha elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.
52 A felperes nevének a szóban forgó jegyzékekbe való felvételével kapcsolatos, a fenti 12. és 21. pontban említett indokokból azt a következtetést kell levonni, hogy a felperes nevét először is a Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberi minősége, másodszor pedig a szíriai rezsimmel fennálló kapcsolata miatt vették fel a szóban forgó jegyzékekbe, és tartották azokon. Másként fogalmazva, a felperes nevének jegyzékbe vétele egyrészt a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 28. cikkében, valamint a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikkének (1a) bekezdésének a) pontjában meghatározott kritériumon (a Szíriában tevékenykedő vezető üzletember kritériuma), másrészt az e határozat 27. cikkének (1) bekezdésében és 28. cikkében, valamint az említett rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kritériumon (a rezsimmel való kapcsolat kritériuma) alapul.
53 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Tanács – bár a beadványaiban azt állította, hogy a felperes nevét kizárólag a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 28. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt jegyzékbe vételi kritérium alapján vették fel a szóban forgó jegyzékekbe – ezzel szemben a tárgyaláson kijelentette, hogy a felperest három kritérium alapján vették fel a jegyzékekbe. A fenti 52. pontban említett két kritériumon kívül ugyanis a Tanács rámutatott arra, hogy a felperes nevét az S. Fozhoz fűződő kapcsolatai miatt vették jegyzékbe. Következésképpen a felvétele a 2015/1836 határozattal módosított 2013/255 határozat 27. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatában és 28. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatában, valamint a 2015/1828 rendelettel módosított 36/2012 rendelet 15. cikke (1a) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott kritériumon (az uniós jegyzékbe vételi kritériumok valamelyike alá tartozó személyekkel és szervezetekkel kapcsolatban álló személyek és szervezetek) is alapul. Mindazonáltal a Tanács által a megtámadott jogi aktusokban ismertetett jegyzékbe vételi indokok összefüggésében az említett indokok második mondatát, amely szerint a felperes „ebben a minőségében kapcsolatban áll Samer Fozzal”, csak az első mondatra való hivatkozással lehet érteni, amely a vezető üzletember kritériumára utal. Következésképpen a felperes nevét valójában a fenti 52. pontban említett két kritérium alapján vették fel a szóban forgó jegyzékekbe és szerepeltették azon.
[omissis]
A Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberi minőségről
81 Meg kell vizsgálni, hogy a Tanács által benyújtott bizonyítékok összessége eleget tesz‑e a fenti 46. pontban felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében a Tanácsra háruló bizonyítási tehernek, és így kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények együttesének minősül‑e ahhoz, hogy alátámassza a jegyzékbe vétel első indokát.
82 E tekintetben a Tanács azon érdekeltségek és tevékenységek miatt ítélte meg úgy, hogy a felperes Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, amelyekkel a felperes a szíriai gazdaság számos ágazatában rendelkezik és amelyeket ott folytat. Ami az első jogi aktusokat és a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusokat illeti, a WK 47/2019 INIT. sz. dokumentumból származó bizonyítékok két fő tevékenységre vonatkoznak, nevezetesen egyrészt a felperesnek a Fly Aman légitársaság többségi részvényesi minőségére, másrészt pedig az Aman Holdingnál – amely a Marota City projektben részt vevő, az Aman Dimashq igazgatótanácsában képviselt közös vállalkozás – betöltött alelnöki pozíciójára. Azt is megemlítik, hogy a felperes kapcsolatot tartott fenn S. Fozzal. A fent említett bizonyítékokon felül a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusokat illetően a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentumból származó kiegészítő bizonyítékok megemlítik azt, hogy a felperes az Asas Iron Company alapító tagja.
83 Ennélfogva e bizonyítékok mindegyikét meg kell vizsgálni.
– A Fly Amannál fennálló többségi részvényesi minőségről
[omissis]
85 A „meirs.org”, az „Aliqtisadi” és a „7al.net” internetes oldalakon közzétett, a WK 47/2019 INIT. sz. dokumentumban szereplő cikkekből kitűnik, hogy a felperes a Fly Aman többségi részvényese, e társaság részesedéseinek 90%‑ával rendelkezik. Ezenfelül a „7al.net” szír internetes oldalon közzétett cikk szerint B. Assi üzletemberrel együttműködésben egy új légitársaságot alapított, a Fly Amant. E honlap szerint a szíriai belkereskedelmi és fogyasztóvédelmi minisztérium bejegyezte annak létesítő okiratát. Végül a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentumban ismertetett, „Aliqtisadi” internetes oldal cikkéből az is következik, hogy a felperes a Fly Aman elnöke és alapító partnere.
86 A felperes vitatja ezt, és arra hivatkozik, hogy nem rendelkezik részesedéssel a Fly Amanban, mivel a teljes részesedését átruházta. Ennek alapján benyújtotta a Fly Aman bejegyzéséről szóló, 2018. május 28‑i igazolást és a Fly Aman 2018. február 22‑én bejegyzett létesítő okiratát, amelyekből lényegében kitűnik, hogy eredetileg a B társasággal együtt a Fly Aman többségi részvényese volt. Benyújtotta a szíriai belkereskedelmi és fogyasztóvédelmi minisztérium 2019. február 14‑i 2274/169/12/3. sz. határozatát is, amely a Fly Aman által küldött ajánlott levélre utal. A 2274/169/12/3. sz. határozat megállapítja, hogy a felperes Fly Amanban fennálló részesedését részben a B társaságra ruházták át (amelynek így a részvények 20%‑val rendelkezik), részben pedig C és D részvényesre, akik összesen 80%‑os részesedéssel rendelkeznek a Fly Aman tőkéjében.
87 Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely uniós jogi aktus jogszerűségét az aktus meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi elemek függvényében kell elbírálni (lásd: 2015. szeptember 3‑i Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Bizottság ítélet, C‑398/13 P, EU:C:2015:535, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2015. szeptember 4‑i NIOC és társai kontra Tanács ítélet, T‑577/12, nem tették közzé, EU:T:2015:596, 112. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
88 A jelen ügyben az első jogi aktusokat illetően meg kell állapítani, hogy a felperes Fly Amanban fennálló részesedésének a 2274/169/12/3. sz. határozattal megerősített átruházása az aktusok elfogadásának időpontját követően történt. Következésképpen a 2274/169/12/3. sz. határozat a fenti 87. pontban felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően nem kérdőjelezheti meg az első jogi aktusok jogszerűségét. Ezenkívül a Fly Aman 2018. február 22‑i létesítő okirata megerősíti, hogy a felperes az első jogi aktusok elfogadásának időpontjában a Fly Aman többségi részvényese volt. Mindenesetre, amint arra a Tanács helyesen hivatkozik, a felperes azon állítása, amely szerint már nem rendelkezik részvényekkel, megerősíti, hogy azokkal rendelkezett. Következésképpen az első jogi aktusok indokainak e része megalapozott.
89 A jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusokat illetően emlékeztetni kell arra, hogy a valamely személy vagy szervezet nevének a Tanács által összeállított jegyzékekbe való felvétele jogszerűségének felülvizsgálata keretében az uniós bíróság feladata, hogy az Unió hatáskörrel rendelkező hatósága által szolgáltatott információk vagy bizonyítékok alapján megvizsgálja a hivatkozott tények tárgyi valószerűségét, és értékelje azok bizonyító erejét a velük kapcsolatban többek között az érintett személy vagy szervezet által előterjesztett esetleges észrevételek fényében, a fenti 48. pontban felidézetteknek megfelelően. Így az uniós bíróság az eljárása során a felek által vele közölt – mind terhelő, mind mentő – bizonyítékok összességére támaszkodhat. E tekintetben a 2015/1836 határozat (15) preambulumbekezdéséből kiderül, hogy „[a] jegyzékbe vételre vonatkozó határozatokat egyéni és eseti alapon kell meghozni, aminek során szem előtt kell tartani az intézkedés arányosságát is.”
90 Márpedig az ügy irataiból kitűnik, hogy a felperes bizonyította, hogy a Fly Amanban fennálló részesedését átruházta. A felperes e tekintetben benyújtotta a 2274/169/12/3. sz. határozatot, amely korábbi, mint a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusok elfogadásának időpontja. Rá kell mutatni arra is, hogy a Tanács a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusokban elismerte, hogy a felperes 2019 februárjától már nem volt a Fly Aman többségi részvényese. A jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusok indokolása ugyanis a 2274/169/12/3. sz. határozat tartalmát tükrözi, mivel az a részesedések átruházásának tényleges időpontját, azaz „2019 februárját” említi.
91 Egyébiránt az a körülmény, hogy a Tanácsnak a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusok elfogadásakor nem lehetett tudomása a 2274/169/12/3. sz. határozatról, mivel azt mindössze néhány közigazgatási szervvel közölték, nem korlátozhatja a felperes neve jegyzékbe vétele jogszerűségének az uniós bíróság általi felülvizsgálatát. Hasonlóképpen, a felperes nevének a szóban forgó jegyzékekbe vétele jogszerűségének értékelése nem korlátozható arra, hogy a felperes a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusok elfogadását megelőző felülvizsgálati eljárás keretében a Tanáccsal folytatott levélváltása során nem hivatkozott a 2274/169/12/3. sz. határozatra (lásd ebben az értelemben: 2012. október 26‑i Oil Turbo Compressor kontra Tanács ítélet, T‑63/12, EU:T:2012:579, 21–24. pont). Következésképpen meg kell állapítani, hogy a felperes a jelen eljárás keretében bizonyította, hogy a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusok elfogadásának időpontjában már nem volt a Fly Aman többségi részvényese.
92 Ezért a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusok indokainak ezen eleme nem megalapozott.
93 A jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusokat illetően meg kell jegyezni, hogy a Tanács a felperes nevét a többségi részvényesi jogállása miatt tartotta fenn a szóban forgó jegyzékekben, azonban a felperes tulajdonában álló részesedések 2019. februári átruházásának időpontjára hivatkozott.
94 Márpedig a jelen ügyben a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentumból nem tűnik ki, hogy a Tanács olyan komoly és egybehangzó valószínűsítő körülményeket jelölt volna meg, amelyek alapján észszerűen feltételezhető hogy a felperes kapcsolatokat tartott fenn a Fly Amannal, holott már nem rendelkezett részesedéssel e társaságban a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusok elfogadásának időpontjában. Az „Eqtsad News”, az „Aliqtisadi” és a „newturkpost.com” internetes oldalak három cikkét ugyan a 2274/169/12/3. sz. határozatot követően tekintették át vagy tették közzé, de azok nem utalnak a részesedések átruházására, sem pedig a Fly Aman és a felperes közötti egyéb kapcsolatok fennállására. Így a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentum nem tartalmaz olyan bizonyítékot, amely igazolná, hogy a részesedések 2019. februári átruházása ellenére e hivatkozást fenn kellene tartani a jegyzékbe vételi indokok között. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a Tanács – bár azt állította, hogy annak ellenére, hogy a felperes átruházta e részesedést, e körülmény arra utaló jelnek minősül, hogy továbbra is Szíriában tevékenykedő vezető üzletember – nem támasztotta alá állítását a tárgyaláson.
95 Ezért a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusok indokainak ezen eleme nem megalapozott.
96 Ebből következik, hogy ami az indokolásnak a felperes Fly Amanban való többségi részesedésére vonatkozó elemét illeti, az kizárólag az első jogi aktusok indokolása tekintetében megalapozott.
– Az Aman Holdingnál betöltött alelnöki minőségről
97 A 2018. június 7‑i „Salon Syria” blog és a „meirss.org” internetes oldal WK 47/2019 INIT. sz. dokumentumban szereplő kivonatából kitűnik, hogy a felperes az Aman Holding alelnöke, amit megerősítenek az „Eqtsad News”, az „Alqtisadi” és a „newturkpost.com” weboldalakból származó, a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentumban szereplő cikkek. Egyébiránt a WK 47/2019 INIT. sz. dokumentumban található, a „7al.net” internetes oldalon közzétett cikk a felperest az S. Foz tulajdonában álló társaság alkalmazottjaként írja le.
98 Mindazonáltal, anélkül hogy a Tanács ezt vitatná, a felperes tagadja, hogy az Aman Holding alelnöki pozícióját betöltötte volna, és arra hivatkozik, hogy az Aman Holdingon belül vezérigazgatói pozíciót töltött be. Ennek bizonyítása érdekében benyújtotta a 2017. január 18‑án kelt munkaszerződését. Állításának alátámasztására a felperes benyújtotta az Aman Holding létesítő okiratát, valamint e társaság „régi” cégbejegyzési igazolását is, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az igazgatótanács (amelyben nem vett részt) és az ügyvezetők (akik között szerepelt) különböznek egymástól. Így a felperest az utóbbi körben jelölték ki a társaság vezérigazgatói tisztségére. Következésképpen a felperes – a 2017. január 18‑i munkaszerződése, az Aman Holding létesítő okirata és e társaság bejegyzéséről szóló, a szíriai hatóságok által kiállított igazolás révén, amelyek megbízhatóságát a Tanács végeredményben nem vitatta – kielégítő módon bizonyította, hogy nem töltött be az Aman Holdingnál alelnöki pozíciót.
99 Ebből következik, hogy a megtámadott jogi aktusok indokolásának a felperes által az Aman Holdingnál betöltött alelnöki tisztségére vonatkozó eleme nem megalapozott.
– Az Aman Holdingnak – amely képviselettel rendelkezik az Aman Dimashq, a Marota City ingatlanfejlesztési projektben részt vevő közös vállalkozás igazgatótanácsában – a szíriai rezsim által támogatott luxus lakó‑ és kereskedelmi negyed fejlesztésére irányuló projektben való részvételéről
100 Előzetesen, amint azt a Tanács is megerősítette a tárgyaláson, úgy kell érteni, hogy a megtámadott jogi aktusok francia indokolása, amely szerint az „Aman Holding est représentée au conseil d’administration d’Aman [Dimashq] (dans lequel il détient une participation majoritaire)” fordítási hibát tartalmaz. Ellentétben ugyanis azzal, ahogyan érteni lehetne, az Aman Holding rendelkezett többségi részesedéssel az Aman Dimashqban, és nem a felperes. Következésképpen a felek között nem vitatott, hogy a felperes semmilyen részesedéssel nem rendelkezik az Aman Dimashqban.
101 Először is a felperes azt állítja, hogy az egyetlen kapcsolat, amely közte és a Marota City projekt között fennállhat, abban áll, hogy az Aman Holding az Aman Dimashq közös vállalkozás részvényese. E tekintetben pontosítani kell, hogy a felperes beadványaiból kitűnik, hogy az Aman Holding 40%‑os részesedéssel rendelkezik az Aman Dimashqban, és hogy e közös vállalkozás többi részvényese, a Foz for Trading és a Damascus Cham Holding az Aman Dimashq részvényeinek 11%, illetve 49%‑ával rendelkezik. E tekintetben a részesedésekből arra lehet következtetni, hogy az Aman Holding bizonyos döntéshozatali jogkörrel rendelkezik az Aman Dimashq igazgatótanácsában.
102 Ezt követően, anélkül hogy szükséges lenne részletesen elemezni a Marota City projektet, emlékeztetni kell arra, hogy a fenti 99. pontban megállapítást nyert, hogy a Tanács tévesen állapította meg a Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberi minőségének bizonyítása érdekében, hogy a felperes az Aman Holding alelnöke. Ebből következik, hogy a Tanács az említett üzletemberi minőség megállapítása érdekében semmiképp nem hivatkozhat arra, hogy a felperes az Aman Holding alelnökeként részt vett a Marota City projektben.
103 Mindenesetre, amint azt a Törvényszék a fenti 98. pontban elismerte, a felperes kellően bizonyította, hogy vezérigazgatói pozíciót töltött be az Aman Holdingnál, nem pedig alelnöki pozíciót. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a felperes valóban a vállalati struktúrán belül helyezkedik el, hatáskörének egy részét átruházhatja, és feladata az ügyvezetők vezetése, és így az Aman Holding stratégiai döntéseinek végrehajtása, azonban továbbra is az Aman Holding alkalmazottja, amit a Tanács nem vitat. Ezenkívül a felperes helyesen állítja, hogy az Aman Holding alkalmazottjaként rá bízott feladatok soha nem foglalták magukban az Aman Dimashq tevékenységeinek felügyeletét. E feladat egy másik alkalmazotté, nevezetesen B. Assié volt, akit e minőségében az Aman Dimashq igazgatótanácsának elnökévé neveztek ki annak érdekében, hogy biztosítva legyen az Aman Holding igazgatótanácsának az Aman Dimashq fejlesztéséről való tájékoztatása, amit lényegében megerősít a Damascus Cham Holding „Damacham.sy” internetes oldala. Így a felek között nem vitatott, hogy a felperes nem tagja az Aman Dimashq igazgatótanácsának. Egyébiránt B. Assi 2017. október 4‑én kelt és a felperes által benyújtott munkaszerződéséből kétségtelenül kitűnik, hogy a B. Assi által projektmenedzserként betöltött pozíciót többek között az Aman Holding vezérigazgatójának alárendelve látta el. Mindazonáltal sem a WK 47/2019 INIT. és a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentum, sem pedig a Tanács beadványai nem bizonyítják, hogy a megtámadott jogi aktusok elfogadásának időpontjában a felperes és B. Assi között felügyeleti kapcsolat állt fenn a Marota City projekt keretében. Ennélfogva a Tanács nem bizonyította, hogy a felperes által az Aman Holdingnál betöltött feladatok magukban foglalják az Aman Holdingnak az Aman Dimashq igazgatótanácsában való többségi részesedése keretében fennálló döntéshozatali jogkörök gyakorlását.
104 Ebből következik, hogy a megtámadott jogi aktusok indokolásának a felperes által az Aman Holdingnál betöltött alelnöki tisztségére vonatkozó eleme nem megalapozott.
– A felperes S. Fozhoz fűződő kapcsolatáról
105 Előzetesen emlékeztetni kell arra, amint az a fenti 53. pontban megállapításra került, hogy a felperes nevének a szóban forgó jegyzékekbe való felvételére és az azon való fenntartására vonatkozó indokok második mondatát, amely szerint a felperes „ebben a minőségében kapcsolatban áll Samer Fozzal”, csak az első mondatra hivatkozással lehet érteni, amely a felperes által végzett tevékenységekre utal, különösen a Fly Aman többségi részvényesi minőségére és az Aman Holdingnál betöltött alelnöki minőségére. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a felperes által S. Fozzal a szakmai tevékenysége keretében fenntartott kapcsolatokat a Tanács olyan elemnek tekintette, amely lehetővé teszi a felperes Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberi minőségének megállapítását. Egyébiránt meg kell állapítani, hogy S. Foz nevét a fenti 52. pontban felidézett kritériumok alapján vették fel, majd szerepeltették továbbra is a szóban forgó jegyzék A. táblázatának 278. sorában, egyrészt a Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberi minősége, másrészt a szíriai rezsimmel való kapcsolata miatt.
106 Ezt követően először is meg kell jegyezni, hogy a felperes és S. Foz közötti szoros kapcsolatra hivatkoznak az „aawsat.com” – amely a kabinetfőnökének nevezi őt – és a „meirss.org” internetes oldalak WK 47/2019 INIT. sz. dokumentumban szereplő cikkei. Ezenkívül az „Eqtsad News” internetes oldalnak a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentum keretében benyújtott cikkéből kitűnik, hogy a felperes S. Foz üzleti partnere.
107 Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a fenti 99. pontban megállapítást nyert, hogy a felperes nem az Aman Holding alelnöke. Egyébiránt a felperes benyújtotta az Aman Holding bejegyzéséről szóló, 2019 szeptemberében kelt igazolást, valamint a közte és az említett társaság közötti levelezést, amely bizonyítja, hogy 2019. január 22‑tól már nem töltötte be az Aman Holding vezérigazgatói tisztségét.
108 Ebből következik, hogy az első jogi aktusokat illetően a felperes és S. Foz között fennálló kapcsolatok abban állnak, hogy a felperes többségi részesedéssel rendelkezik a Fly Amanban. A tárgyaláson a felperes előadta, hogy a Fly Amant S. Foz utasítására alapították, és hogy e társaság alapítására munkaviszonya keretében került sor, mivel S. Foz ekkor a munkáltatója volt. Márpedig a Tanács a WK 47/2019 INIT. sz. dokumentumban nem terjesztett elő a fenti 46. pontban felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében vett, olyan kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülményeket, amelyek alkalmasak lennének annak megfelelő alátámasztására, hogy a felperes és S. Foz közötti kapcsolat meghaladja a pusztán olyan szakmai kapcsolatot, amely a munkáltató és a munkavállaló között fennáll, és így igazolhatja annak megállapítását, hogy a felperes – aki S. Fozzal kapcsolatban áll – Szíriában tevékenykedő vezető üzletember.
109 A jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. és 2020. évi jogi aktusokat illetően meg kell állapítani, hogy mivel a felperes 2019 februárjától már nem volt többségi részvényese a Fly Amannak, és lemondott az Aman Holding vezérigazgatói pozíciójáról, az e tisztségek miatt S. Fozzzal esetlegesen fennálló kiváltságos kapcsolatok már semmiképpen nem bizonyítottak. Következésképpen a Tanács nem bizonyította, hogy a felperes szakmai tevékenysége következtében kapcsolatban áll S. Fozzal.
110 Következésképpen a megtámadott jogi aktusokban a Tanács nem támaszkodhatott a felperes és S. Foz közötti kapcsolatokra a felperes Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberi minőségének megállapítása érdekében.
– Az Asas Iron Company megalapításáról
111 Ami jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusokban szereplő új elemet illeti, az „Eqtsad News” és „Aliqtisadi” internetes oldalaknak a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentumban szereplő cikkeiből kitűnik, hogy a felperes az Assas lil‑Hadid társaság alapító tagja, illetve igazgatótanácsának tagja. E tekintetben meg kell állapítani, hogy – amint azt a felperes állítja – ezen internetes oldalak cikkeinek Tanács által készített összefoglalói az „Asas Iron Company” elnevezést használják az „Asas lil‑Hadid” helyett. Ugyanakkor ugyanarról a társaságról van szó. Az első megnevezés ugyanis a második elnevezés angol fordítása, amely a vállalkozás arab nevének felel meg. Az Asas Iron Companynak – az alapítóinak képviselője és a szíriai belkereskedelmi és fogyasztóvédelmi minisztérium által jóváhagyott – létesítő okirata, valamint az Asas Iron Company bejegyzéséről szóló, 2019. november 6‑i igazolás, amely okiratot és igazolást a felperes nyújtott be, megerősíti e két név egyezését.
112 Ezt követően a felperes vitatja, hogy az Asas Iron Company alapító tagja lenne. Azt állítja, hogy soha nem volt sem alapítója, sem tulajdonosa e társaságnak, és soha nem vett részt másként a társaságban, és nem is kapcsolódott ahhoz, mivel nem vett részt a társaság ügyintéző és irányító szerveiben.
113 E tekintetben a felperes bemutatja az Asas Iron Company cégbejegyzési igazolását és létesítő okiratát, amelyeken nem szerepel a neve. Ráadásul az említett létesítő okirat 5. cikke szerint az Asas Iron Company tulajdonosa E és F. Mindegyikük a vállalkozás teljes üzletrészének 50%‑át kitevő, 500 részesedéssel rendelkezik, 1,5 milliárd SYP (hozzávetőleg 3,03 millió euró) értékben. Ezenkívül az Asas Iron Company létesítő okirata szerint a társaság tőkeje 3 milliárd SYP (hozzávetőleg 6,06 millió euró), ami szintén megfelel az említett társaság cégbejegyzési igazolásában feltüntetett összegnek. Ennélfogva a felperes megfelelően bizonyította, hogy nem ő az Asas Iron Company alapítója.
114 E következtetést nem kérdőjelezheti meg a Tanácsnak az Asas Iron Company felperes által benyújtott létesítő okirata és cégbejegyzési igazolása relevanciájának vitatására irányuló érve, amely lényegében arra irányul, hogy ezek a bizonyítékok azt tanúsítják, hogy 2019. november 6‑tól a felperes már nem volt a társaság tulajdonosa. Azt állítja, hogy a felperes által benyújtott, a szíriai belkereskedelmi és fogyasztóvédelmi minisztérium 2019. március 19‑i 832. sz. határozatával módosult a társaság jogi formája. Az Asas Iron Company, amely egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság volt, így Asas Iron Company korlátolt felelősségű társaság lett, miután tulajdonosa részesedésének 50%‑át átruházta. Márpedig az Asas Iron Company létesítő okirata és cégbejegyzési igazolása alapján nem erősíthető meg, hogy az Asas Iron Company alapító részvényesei azonosak voltak e társaság 2017. március 30‑i alapításának időpontja és a 832. sz. határozat meghozatalának időpontja között, vagyis a társaság jogi formájának megváltozása előtt. Másként fogalmazva, a Tanács – anélkül, hogy az állítását alátámasztó bizonyítékot szolgáltatott volna – azt állítja, hogy lehetséges, hogy a felperes volt az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság egyetlen alapító tagjaként bejegyezve, mielőtt részesedését átruházta volna, annak érdekében, hogy ne szerepeljen az Asas Iron Company hivatalos dokumentumaiban.
115 E tekintetben meg kell állapítani, hogy még ha feltételezzük is, hogy a felperes valóban az Asas Iron Company alapítója volt, az általa benyújtott iratokból kitűnik, hogy a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusok elfogadásának időpontjában már nem állt kapcsolatban az említett társasággal.
116 A fentiekből az következik, hogy a felperes megfelelően bizonyította, hogy a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusok elfogadásának időpontjában egyrészt nem rendelkezett részesedéssel az Asas Iron Companyban, másrészt pedig nem jelölték meg e társaság alapító tagjaként.
117 Következésképpen a Tanács nem támaszkodhatott a felperes Asas Iron Company alapító tagjakénti minőségére annak érdekében, hogy ez utóbbit Szíriában tevékenykedő vezető üzletembernek tekintse.
– A felperes Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberi minőségére vonatkozó következtetés
118 Először is, az első jogi aktusokat illetően a fentiek összességéből azt a következtetést kell levonni, hogy a Tanács kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények együttesét terjesztette elő, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a felperes a Fly Aman többségi részvényese volt. Ezzel szemben a Tanács tárgyi tévedéseket követett el, amikor az Aman Holding alelnöki jogállása miatt felvette a felperes nevét a szóban forgó jegyzékekbe, mivel – amint az a fenti 98. pontból kitűnik – a felperes bizonyította, hogy ő vezérigazgatója volt e társaságnak. Következésképpen a felperes, mivel nem az Aman Holding alelnöke, ilyen minőségében nem vesz részt a Marota City projektben, és nincs kapcsolatban S. Fozzal. Egyébiránt a Tanács nem bizonyította kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülményekkel a felperes Fly Amanban fennálló többségi részvényesi jogállása és S. Foz közötti kapcsolatot.
119 Másodszor, ami a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusokat illeti, a fenti 118. pontban említett megfontolásokon kívül a Tanács tárgyi hibát követett el, mivel a felperes bizonyította, hogy 2019. február 14‑től már nem rendelkezett részesedéssel a Fly Aman tőkéjében. Következésképpen a felperes e minőségében nem állt kapcsolatban S. Fozzal.
120 Harmadszor, ami a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusokat illeti, a fenti 118. és 119. pontban említett megfontolásokon kívül a Tanács tárgyi hibát követett el, mivel a felperes bizonyította egyrészt azt, hogy nem rendelkezett részesedéssel az Asas Iron Companyban, másrészt pedig nem volt e társaság alapító tagja.
121 A fentiek összességéből az következik, hogy a felperes – nevének az első jogi aktusokban szereplő jegyzékekbe való felvételére vonatkozó indokokkal szemben – nem tevékenykedik „a szíriai gazdaság több ágazatában […] és ott [nem rendelkezik] érdekeltségekkel”. Amint ugyanis a fenti 118. pontból kitűnik, a Tanács kizárólag azt tudta bizonyítani, hogy az elsőjogi aktusokat illetően a felperes érdekeltségekkel rendelkezik a Fly Amanban, ami nem elegendő ahhoz, hogy megfeleljen a Szíriában tevékenykedő vezető üzletember kritériumának. Ezenkívül, ami a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. és 2020. évi jogi aktusokat illeti, a Tanácsnak nem sikerült bizonyítania, hogy a felperes az említett jogi aktusok elfogadásának időpontjában Szíriában tevékenykedő vezető üzletember minőséggel rendelkezett. Következésképpen az első jegyzékbe vételi indok nincs kellően alátámasztva.
122 Ezért meg kell vizsgálni a második jegyzékbe vételi indokot.
A szíriai rezsimmel való kapcsolatról
123 Elöljáróban meg kell állapítani, hogy az első jogi aktusokból és a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusokból az következik, hogy a felperes támogatja a szíriai rezsimet, és az Aman Holding alelnöki tisztsége révén annak haszonélvezője, míg a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusok szerint azt az általa végzett, a jegyzékbe vételi indokokban említett összes tevékenysége és érdekeltsége révén éri el ezt.
124 Meg kell továbbá állapítani, hogy azok az indokok, amelyek miatt a Tanács úgy ítélte meg, hogy a felperes támogatja a szíriai rezsimet és abból hasznot húz, lényegében megegyeznek azokkal, amelyek miatt a felperest Szíriában tevékenykedő vezető üzletembernek tekintette.
125 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy nem zárható ki, hogy egy meghatározott személy tekintetében a jegyzékbe vételi indokok bizonyos mértékben átfedik egymást abban az értelemben, hogy valamely személy Szíriában tevékenykedő vezető üzletembernek minősülhet, és úgy tekinthető, mint aki tevékenységei keretében hasznot húz a szíriai rezsimből, vagy ugyanezen tevékenységek révén a rezsimet támogatja. Ez pontosan abból következik, hogy – amint az a 2015/1836 határozat (6) preambulumbekezdésében megállapításra került – a szíriai rezsimmel fennálló szoros kapcsolatok és a személyek e kategóriája által a rezsimnek nyújtott támogatás egyike azon okoknak, amelyek miatt a Tanács e kategória létrehozásáról határozott. Ugyanakkor még ebben az esetben is eltérő kritériumokról van szó (2020. szeptember 23‑i Kaddour kontra Tanács ítélet, T‑510/18, EU:T:2020:436, 77. pont).
126 A jelen ügyben először is az első jogi aktusokat és a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2019. évi jogi aktusokat illetően a fenti 99. és 104. pontban szereplő következtetésekből azt a következtetést kell levonni, hogy mivel a felperes a megtámadott jogi aktusok elfogadásának időpontjában nem volt az Aman Holding alelnöke, nem tekinthető úgy, hogy e minőségében a szíriai rezsim haszonélvezője, és nem is támogatta azt a Marota City projektben való részvételével.
127 Másodszor, a jegyzékeken való további szerepeltetésről szóló, 2020. évi jogi aktusokat illetően a Törvényszék először is a fenti 126. pontban megállapította, hogy a felperes nem tekinthető úgy, hogy az Aman Holdingnál betöltött alelnöki minősége miatt a szíriai rezsim haszonélvezője. Másodszor, a „7al.net” internetes oldal cikkéből kitűnik, hogy a felperes létrehozott egy légitársaságot, míg Szíriában a polgári repülési ágazat nagy nehézségekkel küzd a katonai műveletek következtében, aminek következménye az idegenforgalom és a szolgáltatások megszűnése egyes repülőtereken. Mindazonáltal a Törvényszék a fenti 96. pontban megállapította, hogy a felperes már nem többségi részvényese a Fly Amannak. Ráadásul a WK 47/2019 INIT. és a WK 3600/2020 REV1. sz. dokumentumban foglalt bizonyítékokból nem következik, hogy a felperes az említett társaság többségi részvényeseként, majd egykori többségi részvényeseként a szíriai rezsim haszonélvezője, vagy azt támogatja.
128 Így azt a következtetést kell levonni, hogy a Tanács nem terjesztette elő konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények olyan együttesét, amely bizonyítaná, hogy a felperes támogatja a szíriai rezsimet és/vagy annak haszonélvezője. Ezért a felperes nevének a szíriai rezsimmel való kapcsolata miatt a szóban forgó jegyzékekbe való felvételének második indoka nincs kellően alátámasztva, így a felperes nevének jegyzékbe vétele a megtámadott jogi aktusokat illetően nem megalapozott.
129 Ezért a kereset első jogalapjának helyt kell adni, következésképpen azokat a felperest érintő részükben meg kell semmisíteni, anélkül hogy e jogi aktusok tekintetében meg kellene vizsgálni a kereset alátámasztására felhozott második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik jogalapot.
[omissis]
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a Khaldoun Al Zoubit érintő részében megsemmisíti a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2019. január 21‑i (KKPB) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozatot, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. január 21‑i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendeletet, a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. május 17‑i (KKBP) 2019/806 tanácsi határozatot, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. május 17‑i (EU) 2019/798 tanácsi végrehajtási rendeletet, a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. május 28‑i (KKBP) 2020/719 tanácsi határozatot, valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. május 28‑i (EU) 2020/716 tanácsi végrehajtási rendeletet.
2) A Törvényszék az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére.
Gervasoni | Madise | Martín y Pérez de Nanclares |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2021. november 24‑i nyilvános ülésen.
Aláírások