2017. március 2-án benyújtott kereset – Hércules Club de Fútbol kontra Bizottság

(T-134/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperes: Hércules Club de Fútbol (Alicante, Spanyolország) (képviselők: S. Rating és Y. Martínez Mata ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Bizottságnak a 2016/6034–2016/6044 GESTDEM ügyben 2017. február 2-án hozott C (2017) 736 végleges határozatát;

kötelezze a Bizottságot ezen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset egy olyan határozat ellen irányul, amely megerősítette azt a határozatot, amelyben magtagadásra került a Hércules CF által kért dokumentációhoz való hozzáférés, az azon ügyben szereplő meghatározott dokumentációval kapcsolatban, amely a Spanyolország által a Valencia Club de Fútbol Sociedad Anónima deportiva, a Hércules Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva és a Elche Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva javára nyújtott SA.36387 (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2013/CP) állami támogatásra vonatkozó ügyben 2016. július 4-én elfogadott C (2016) 4060 végleges határozat elfogadását alapozta meg.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, az azon következtetés téves jellegére alapított jogalap, miszerint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001L 145., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) 4. cikke (2) bekezdésének harmadik és első franciabekezdése lehetővé teszi a kért dokumentációhoz való hozzáférés megtagadását.

A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a Bizottság automatikusan alkalmazta az állami támogatások közigazgatási eljárásai bizalmasságának a közösségi ítélkezési gyakorlat által elismert általános vélelmét; a Bizottság továbbá helytelenül, analógia útján alkalmazta az összefonódási ügyekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot a harmadik személyek kereskedelmi érdekeinek érintettsége viszonylatában.

A második, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének téves alkalmazására alapított jogalap

A felperes e tekintetben azt állítja, hogy e tekintetben sem alkalmazható analógia útján az összefonódási ügyekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat. Míg ezen ügyekben érthető, hogy az információ bizalmas jellege a Bizottság határozatának elfogadását követően is fennmarad, azonban nem erről van szó egy kölcsön esetében, amely nyújtásának feltételeit a Bizottság az EUMSZ-szel összeegyeztethetetlennek minősíti.

A másodlagosan hivatkozott harmadik, arra alapított jogalap, hogy bár a Bizottság által felhozott, a bizalmassággal kapcsolatos indokok a konkrét ügyre támaszkodtak, létezik olyan magasabb rendű közérdek, amely igazolja az említett dokumentumhoz való hozzáférést, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert védelemhez való jog megfelelő gyakorlásának biztosításában konkretizálódik.

A szintén másodlagos jelleggel hivatkozott negyedik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének azon okból történő megsértésére alapított jogalap, hogy a Bizottság, végső soron, köteles legalább a dokumentumokhoz való részleges hozzáférést biztosítani.

____________