Ideiglenes változat
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2016. május 12.
F‑50/15. sz. ügy
FS
kontra
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)
„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontja – Az »Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyik csoportjánál« egységvezetői beosztás ellátására felvett ideiglenes alkalmazott – A személyzeti szabályzat 44. cikkének második bekezdése – A kilenc hónapos próbaidő végén visszaható hatállyal magasabb fizetési fokozatba sorolás – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben az időbeli hatály szempontjából elő nem írt, analógia útján történő alkalmazás az ideiglenes alkalmazottakra – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben nem szereplő esetekben, szerződéses úton meghatározott sui generis próbaidő – A szerződéses próbaidő meghosszabbítása – Az egységvezetői beosztás ellátása során nyújtott, elégtelen minőségűnek ítélt teljesítmény – Nem vezetői állásba történő újrabeosztás – A személyzeti szabályzat 44. cikkének második bekezdése szerinti magasabb fizetési fokozatba sorolás”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben FS lényegében egyrészt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke által 2014. május 25‑én hozott azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben őt nem erősítették meg egységvezetői beosztásában, és az ugyanazon a napon hozott, az egységvezetői munkaszerződéséhez fűzött záradék tervezetének formájában megjelenő azon határozat megsemmisítését, amelyben az EGSZB őt nem vezetői állásba osztották be újra, AD 12 besorolási fokozatú tisztviselőként, másrészt az EGSZB‑nek az őt állítólagosan ért vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke által 2014. május 25‑én hozott határozatnak az FS munkaszerződéséhez fűzött 2. záradékkal kiegészített változatát, amellyel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság munkaszerződések megkötésére jogosult hatósága FS‑t nem erősítette meg az egységvezetői beosztásában, és őt 2014. április 9‑től nem vezetői állásba osztotta be újra. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy az FS‑t ért nem vagyoni kár megtérítéseként fizessen meg FS részére 2000 eurót. A Közszolgálati Törvényszék a kártérítési kérelmeket ezt meghaladó részükben elutasítja. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság maga viseli saját költségeit és köteles viselni az FS részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Próbaidő – Ideiglenes alkalmazotti tisztségében már megerősített belső pályázó – Magasabb besorolási fokozattal járó új álláshelyre való beosztás – Új próbaidőre kötelezés – Megengedhetőség
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 14. cikk)
2. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Magasabb fizetési fokozatba lépés – Vezető állást betöltő alkalmazott – Vezetői pótlék – A személyzeti szabályzat 44. cikke második bekezdésének 2014. január 1‑je előtt analógia útján történő alkalmazása az ideiglenes alkalmazottakra – Kizártság – Az említett rendelkezés analógia útján való alkalmazásában szerződésben megállapodott felek – A feladatok nem megfelelő ellátásának következményei – Nem vezetői állásba történő újrabeosztás – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 7. cikk, (1) bekezdés, és 44. cikk, (2) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 10. cikk, (1) bekezdés)
3. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Vezetői állás – Próbaidő – A teljesítés feltételei – E feltételeknek az említett időszak alatt történő módosítása – Az értékelő e módosítás figyelembevételére vonatkozó kötelezettsége
(Személyzeti szabályzat, 44. cikk, második bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 14. cikk)
4. Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – Elkészítés – Lelki zaklatás megvalósulására vonatkozó állítás – Az értékelő jelentés jogellenessége – A zaklatás és a jelentésben szereplő negatív értékelés közötti kapcsolat szükségessége – Bizonyítási teher
(Személyzeti szabályzat, 12a. és 43. cikk)
1. A munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságnak lehetősége van előírni az alkalmazott számára azon kötelezettséget, hogy amikor egységvezetőként munkába áll, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 14. cikke szerinti próbaidőt teljesítsen, annak ellenére, hogy a szóban forgó intézménynél ideiglenes alkalmazott tanácsosként, a kérdéses beosztásénál alacsonyabb besorolási fokozatba való eredeti szolgálatba lépésekor már teljesített egy hathónapos próbaidőt.
E tekintetben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság érvényesen tekintheti az egységvezetői állást ezen ideiglenes alkalmazott előmenetelében bekövetkezett törésnek, tekintettel a rá bízott új feladatokra és az állásához kapcsolódó magasabb besorolási fokozatra.
(lásd a 79. és 80. pontot)
Hivatkozás:
Közszolgálati Törvényszék: 2015. július 16‑i Murariu kontra EIOPA ítélet, F‑116/14, EU:F:2015:89, 132. pont.
2. Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2004. évi változata semmiféle olyan rendelkezést nem tartalmazott, amely előírta volna a 2004. évi személyzeti szabályzat 44. cikke második bekezdésének analógia útján történő alkalmazását, amely lehetővé tette volna az uniós intézmények számára, hogy az ideiglenes alkalmazottakat az e rendelkezésben kizárólag a tisztviselők számára előírt, fizetési fokozatban való előmenetelben részesítsék.
Az ideiglenes alkalmazottakra való, analógia útján történő ilyen alkalmazás lehetőségét a személyzeti szabályzat csupán az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2014. évi változata új 20. cikke (4) bekezdésének 2014. január 1‑jétől kezdődő alkalmazása óta biztosítja, amely rendelkezés az 1023/2013 rendelet 2. cikkének 13. pontja értelmében – amely 2013. november 1‑jén lépett hatályba – az említett alkalmazási feltételek 2004. évi változata 20. cikke (4) bekezdésének helyébe lépett.
Noha a felek megállapodtak a 2004. évi személyzeti szabályzat 44. cikke (2) bekezdésének analógia útján történő alkalmazásában, próbaidő teljesítését és az érdekelt számára a vezetői feladatainak megfelelő ellátása esetén szerződésben rögzített díj fizetését kikötve, a 2004. évi személyzeti szabályzat 44. cikkének (2) bekezdése nem írja elő az említett feladatok nem megfelelő teljesítésének következményeként azt, hogy az érdekeltet nem vezetői állásba kell újra besorolni.
E tekintetben az említett munkaszerződés és az ahhoz kapcsolódó záradékok az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2004. évi változata 10. cikkének (1) bekezdése értelmében a 2004. évi személyzeti szabályzat 7. cikke (1) bekezdésének hatály alá tartoznak.
Noha a 2004. évi személyzeti szabályzat, és különösen annak 7. cikke, nem biztosítja kifejezetten a tisztviselő „újrabeosztásának” lehetőségét, az intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a szervezeti egységeik szervezésében a rájuk bízott feladatoktól függően, valamint azok alapján a rendelkezésükre bocsátott személyi állomány beosztásában, azzal a feltétellel azonban, hogy e beosztásnak egyrészt szolgálati érdekből, másrészt a munkakörök egyenértékűségének tiszteletben tartásával kell történnie. Ebből következik, hogy a gyakorlatban az érintett tisztviselő vagy alkalmazott jogai és jogos érdekei védelmét illetően az újrabeosztásra vonatkozó határozatokra – ahogyan az intézmények közötti áthelyezésekre – a személyzeti szabályzat 7. cikkének (1) bekezdésében előírt szabályok vonatkoznak.
(lásd a 84., 85., 90., 92. és 93. pontot)
Hivatkozás:
Elsőfokú Bíróság: 1996. július 11‑i Aubineau kontra Bizottság ítélet, T‑102/95, EU:T:1996:104, 27. pont;
Közszolgálati Törvényszék: 2007. január 25‑i Albuquerque kontra Bizottság ítélet, F‑55/06, EU:F:2007:15, 55. pont; 2014. június 19‑i BN kontra Parlament ítélet, F‑157/12, EU:F:2014:164, 45. és 46. pont.; 2014. szeptember 10‑i Tzikas kontra AFE ítélet, F‑120/13, EU:F:2014:197, 91. pont.
3. A 2004. évi személyzeti szabályzat 44. cikkének második bekezdése szerinti próbaidő létezésének értelme hasonló az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2004. évi változatának 14. cikkében az egyéb alkalmazottakra vonatkozóan előírt próbaidő értelméhez.
A munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságnak az ideiglenes alkalmazottat az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2004. évi változatának 14. cikkében előírthoz hasonló próbaidőre kell bocsátania, e próbaidő normális feltételek közötti teljesítése érdekében. Ezért, noha e próbaidő célja az, hogy lehetővé tegye az ideiglenes alkalmazott új, esetleges vezetői beosztásában tanúsított magatartásának és képességeinek értékelését, így nem hasonlítható valamely képzési időszakhoz, a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság számára nem kevésbé kötelező e próbaidő alatt az érdekelt számára lehetővé tenni szakmai képességeinek bizonyítását, őt megfelelő utasításokkal és tanácsokkal ellátva, tekintetbe véve az ellátott feladatok jellegét, valamint esetleges szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésekkel ellátni, lehetővé téve számára, hogy a szolgálat követelményeihez viszonyítva változtasson és javítson teljesítményén.
E tekintetben az új próbaidőre bocsátott ideiglenes alkalmazott korábbi tapasztalata nem hagyható figyelmen kívül. Jóllehet ugyanis e tapasztalat önmagában nem kérdőjelezi meg a próbaidő hasznosságát, meghatározhatja azt a vezetői szintet, amelynek a próbaidős tisztviselőt meg kell illetnie annak érdekében, hogy az új próbaidő betölthesse a célját.
Másfelől a tisztviselő számára az értékelési időszak kezdetén célok meghatározását előíró intézményi belső szabályok megsértése kizárólag ilyen belső szabályok létezése esetén minősül lényeges jellegűnek, és igazolja a vitatott értékelés azon az alapon történő megsemmisítését, hogy a munkaköri leírás a célok meghatározása tekintetében nem volt megfelelő.
Végül a próbaidőre bocsátott ideiglenes alkalmazottnak megfelelő tárgyi feltételekkel kell rendelkeznie a rá bízott feladatok teljesítése céljából, és amennyiben az adminisztráció úgy határoz, hogy az alkalmazotton kívül álló okokból megváltoztatja az érintett alkalmazott próbaideje teljesítésének feltételeit, az értékelőnek ezt figyelembe kell vennie annak meghatározásakor, hogy az említett alkalmazott megvalósította‑e célkitűzéseit, és ennek megfelelően kell értékelnie annak teljesítményét.
(lásd a 97–100. és 103. pontot)
Hivatkozás:
Közszolgálati Törvényszék: 2013. június 12‑i Bogusz kontra Frontex ítélet, F‑5/12, EU:F:2013:75, 56. és 57. pont; 2014. március 26‑i CP kontra Parlament ítélet, F‑8/13, EU:F:2014:44, 57. és 58. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. október 15‑i De Bruin kontra Parlament ítélet, F‑15/14, EU:F:2014:236, 44. pont; 2014. november 6‑i DH kontra Parlament ítélet, F‑4/14, EU:F:2014:241,55. és 56. pont; 2014. december 11‑i CZ kontra AEMF ítélet, F‑80/13, EU:F:2014:266, 67. és 68. pont.
4. Az a tény, hogy a tisztviselőt vagy az alkalmazottat ért lelki zaklatás bizonyítást nyer, nem jelenti, hogy az e személynek sérelmet okozó és a zaklatásnak minősülő cselekmények megvalósulásának időszaka alatt hozott összes határozat jogellenes volna. A felperes köteles bizonyítani, hogy e cselekmények – amennyiben beigazolódnak – hatással voltak a megtámadott határozat tartalmára. A felperes feladata annak bizonyítása is, hogy az értékelő lapon az egységvezetői minőségében nyújtott teljesítményének értékelése a vele szembeni lelki zaklatás megnyilvánulása.
(lásd a 109. és 110. pontot)
Hivatkozás:
Közszolgálati Törvényszék: 2010. február 24‑i Menghi kontra ENISA ítélet, F‑2/09, EU:F:2010:12, 69. pont; 2010. március 9‑i N kontra Parlament ítélet, F‑26/09, EU:F:2010:17, 86. pont; 2013. június 19‑i CF kontra AESA ítélet, F‑40/12, EU:F:2013:85, 79. pont; 2014. július 10‑i CW kontra Parlament ítélet, F‑48/13, EU:F:2014:186, 129. pont; 2015. március 26‑i CW kontra Parlament ítélet, F‑41/14, EU:F:2015:24, 89. és 90. pont.