Language of document : ECLI:EU:T:2024:292

T758/22. sz. ügy

Puma SE

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

 A Törvényszék ítélete (kibővített harmadik tanács), 2024. május 8.

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Cipőt ábrázoló, lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta – Korábbi közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Egyéni jelleg – A 6/2002/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 6. cikkének (1) bekezdése”

1.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban a korábbi formatervezési mintához képest nem kelt eltérő összbenyomást – A formatervezési minták elemei összességének átfogó értékelése – Terjedelem – Kizárólag a vitatott formatervezési minta révén oltalomban részesülő elemek figyelembevétele

(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés, és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

(lásd: 25–28., 34. pont)

2.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Nyilvánosságra jutás, amely a formatervezési minta összes elemének nyilvánosságra jutását eredményezi – Az oltalmazhatóság feltételei

(6/2002 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

(lásd: 46. pont)

Összefoglalás

A hozzá benyújtott kereset tárgyában eljáró és azt elutasító Törvényszék első alkalommal foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az egyéni jelleg hiányára alapított megsemmisítés iránti kereset keretében végzett összehasonlítás során figyelembe kell‑e venni a lemondó nyilatkozatban szereplő elemeket, vagyis azokat, amelyek nem képezik a korábbi formatervezésiminta‑oltalom tárgyát, és amelyek a jelen ügyben szaggatott vonallal vannak ábrázolva. Így meghatározza az ezen indokon alapuló megsemmisítési eljárás célját és a korábbi formatervezésiminta‑oltalom korlátait.

A Fujian Daocheng Electronic Commerce Co. Ltd az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) egy cipőt ábrázoló közösségi formatervezési minta lajstromozását kérte. A felperes Puma SE a formatervezési minta megsemmisítése iránti kérelmet nyújtott be azon az alapon, hogy hét korábbi formatervezési mintához képest nem áll fenn egyéni jelleg.(1) E kérelmet azonban a megsemmisítési osztály azzal az indokkal utasította el, hogy a vitatott formatervezési minta rendelkezik ilyen egyéni jelleggel. A fellebbezési tanács elutasította a felperes által a megsemmisítési osztály határozata ellen benyújtott fellebbezést is.

A Törvényszék álláspontja

Elöljáróban a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az ütköző formatervezési minták által keltett összbenyomás összehasonlítását egyrészt az egyes formatervezési minták megjelenésének egészére tekintettel kell elvégezni, másrészt pedig a vitatott formatervezési minta nyilvánosságra jutott jellegzetességeit kell alapul venni, és kizárólag e minta oltalom alatt álló jellegzetességeire kell vonatkoznia. Az a tény, hogy a korábbi formatervezési minta olyan további elemei is nyilvánosságra jutottak, amelyek a vitatott formatervezési mintában nem szerepelnek, nem releváns a szóban forgó formatervezési minták összehasonlítása szempontjából. Azt kell tehát meghatározni, hogy melyek azok az elemek, amelyek a vitatott formatervezési minta révén ténylegesen oltalomban részesülnek.

A Törvényszék először is rámutat arra, hogy a jelen ügyben az ütköző formatervezési minták összehasonlítása céljából a vitatott formatervezési minta – amely egy cipőtalpból és egy cipő felső részéből álló teljes cipőt ábrázol – által ténylegesen oltalomban részesített összes elemet figyelembe kell venni, és nem lehet csupán a talpak megjelenésének összehasonlítására szorítkozni, amely a korábbi formatervezési minta egyetlen oltalomban részesített része. Az egyéni jelleg hiányán alapuló megsemmisítési ok vizsgálata ugyanis nem a korábbi jog oltalmának logikájába illeszkedik, hanem meghatározásából áll, hogy a vitatott formatervezési minta megfelel‑e a lajstromozási feltételeknek.(2) Márpedig a korábbi formatervezési minta oltalom alatt álló jellegzetességeinek – a vitatott formatervezési minta jellegzetességei helyetti – alapulvétele a vitatott formatervezési minta oltalma alatt álló elemeinek az összehasonlításból való kizáráshoz vezetne, és következésképpen nem vizsgálnák, hogy e formatervezési minta egészében megfelel‑e az oltalmazhatóság feltételeinek.

Egyébiránt, bár nem kizárt, hogy a formatervezési minták összehasonlítása során az egyes minták által keltett összbenyomás szempontjából az érintett áruk vagy azok részeinek egyes jellegzetességei dominánsak lehetnek, a Törvényszék megítélése szerint a jelen esetben nincs ok azt feltételezni, hogy tisztán vizuális szempontból a talp a tájékozott használó számára olyan jellegzetesség, amely domináns a cipő többi részéhez képest, és ennélfogva a szóban forgó formatervezési minták által keltett összbenyomás tekintetében a talp domináns lenne.

Másodszor a Törvényszék azt vizsgálja meg, hogy a korábbi formatervezési mintákon szereplő cipőfelsőrész megjelenése is figyelembe vehető‑e az ütköző formatervezési minták által keltett összbenyomások összehasonlítása során, annak ellenére, hogy nem olyan jellegzetességekről van szó, amelyek tekintetében oltalmat igényeltek. E tekintetben megjegyzi, hogy a formatervezési minta egyéni jellegének értékelése annak megállapításából áll, hogy egyértelmű eltérés áll‑e fenn a formatervezési minta által az azt megtekintő tájékozott használóra tett összbenyomás és az e használóra a már meglévő formatervezési minták által tett összbenyomás között. Az ezen az okon alapuló megsemmisítési eljárás keretében ugyanis a korábbi formatervezési minta egyetlen funkciója az, hogy felfedje az iparág korábbi állapotát, amely a szóban forgó termékre vonatkozó, az érintett formatervezési minta bejelentésének napján már nyilvánosságra jutott formatervezési mintáknak felel meg. Márpedig az, hogy a korábbi formatervezési minta az említett, már meglévő minták körébe tartozik, kizárólag a nyilvánosságra jutásának következménye. Így annak meghatározásához, hogy a korábbi formatervezési minta elemei figyelembe vehetők‑e, nem e formatervezési minta oltalmának tárgyát kell figyelembe venni, hanem kizárólag azt a kérdést, hogy ezek az elemek nyilvánosságra jutottak‑e.(3) Ahhoz továbbá, hogy a formatervezési minta nyilvánosságra jutása valamennyi alkotóelemének nyilvánosságra jutását eredményezze, elengedhetetlen, hogy azok egyértelműen és pontosan kiderüljenek a nyilvánosságra jutás során.

Következésképpen, tekintettel arra, hogy a jelen ügyben a korábbi formatervezési minták oltalomigénylés tárgyát nem képező elemei kellően egyértelműek és pontosak ahhoz, hogy észlelhető legyen egy cipőfelsőrésznek és annak különböző részeinek megjelenése, a Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy ezeket az elemeket figyelembe lehet venni a vitatott formatervezési minta egyéni jellegének értékelése szempontjából.


1      A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 6. cikkének (1) bekezdése és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.


2      E feltételek a 6/2002 rendelet 4–9. cikkében szerepelnek.


3      A 6/2002 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében.