T‑366/00. sz. ügy

Scott SA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások – Földterület vételára – A közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatás visszatéríttetéséről rendelkező határozat – A támogatás kiszámítása során elkövetett hibák – A Bizottságnak a támogatás kiszámításával kapcsolatos kötelezettségei – A támogatás kedvezményezettjének jogai – 659/1999/EK rendelet – A 13. cikk (1) bekezdése”

Az ítélet összefoglalása

1.      Államok által nyújtott támogatások – Bizottsági határozat – A jogszerűségnek a határozat elfogadásakor rendelkezésre álló információk alapján történő megítélése

2.      Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Alapos és pártatlan vizsgálat

(EK 88. cikk)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A visszatéríttetendő támogatás összegének meghatározása

(EK 88. cikk)

4.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom

(EK 88. cikk és EK 87. cikk, (2) bekezdés)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Alapos és pártatlan vizsgálat

(EK 88. cikk, (2) bekezdés)

6.      Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság azon lehetősége, hogy döntését a rendelkezésre álló információkra alapozza – Feltétel

(EK 88. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet)

1.      A Bizottság állami támogatások területén hozott határozatának jogszerűségét azon információk alapján kell megítélni, amelyekkel a Bizottság az adott határozat meghozatalakor rendelkezhetett. Következésképpen az Elsőfokú Bíróság előtt e határozat vitatása érdekében nem lehet a Bizottság számára ismeretlen, és vele az előtte folyó eljárás alatt nem közölt ténybeli körülményekre hivatkozni. Ugyanakkor ebből nem következik, hogy a Bizottság határozata jogszerűségének megítélése során nem lehet figyelembe venni a támogatás kedvezményezettje által valamely megsemmisítés iránti keresetben előterjesztett bizonyítékokat abban az esetben, ha e bizonyítékokat a közigazgatási eljárásban a határozat elfogadása előtt érvényesen a Bizottság elé terjesztették, és a Bizottság megalapozatlanul elutasította azokat.

(vö. 45–46. pont)

2.      Habár az EK 88. cikk által szabályozott, az állami támogatások vizsgálatára irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezések közül egy sem biztosít különleges jogot az érdekeltek között a támogatás kedvezményezettje számára, és ez utóbbi nem rendelkezik az ezen eljárásban félként szereplő személy jogállásával, a Bizottság – tekintettel azon kötelezettségére, hogy az ügyet alaposan és pártatlanul vizsgálja – köteles bizonyos körülmények között figyelembe venni a támogatás kedvezményezettjének azon észrevételeit, amelyeket a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatban az érdekeltek számára e célból előírt határidő lejártát követően tett.

Ez a helyzet akkor, amikor a kedvezményezett valamely számára fontos, ellentmondásos, továbbá a tényállás megvalósulása óta eltelt időre és magára a részére nyújtott előny értékére tekintettel nehezen feltárható szempontról közöl adatokat az érintett tagállam és a Bizottság közötti tárgyalást követően, amelyen részt vettek a kedvezményezett képviselői, és amelynek során a Bizottság az eljárás érdekében engedélyezte kiegészítő információk közlését az általa meghatározott újabb határidőn belül.

(vö. 54–63. pont)

3.      A jogellenesen nyújtott támogatás visszatéríttetésének célja nem a közösségi jogban szabályozatlan szankció alkalmazása, hanem az, hogy megvonja a kedvezményezettől a versenytársaihoz képest a piacon megszerzett előnyöket, és visszaállítsa az ezen támogatás nyújtása előtti állapotot. Ezért a Bizottság nem rendelheti el engedékenységből a kapott támogatásnál alacsonyabb összeg visszatéríttetését, és nem jogosult a jogsértés súlyossága feletti rosszallásának kifejezése érdekében az ezen értéknél nagyobb összeg visszatéríttetését sem elrendelni. Tehát az a feladata, hogy – annyira pontosan, amennyire az ügy körülményei ezt megengedik – meghatározza az említett értéket. Habár azok a sajátos körülmények, amelyek miatt a támogatás pontos értékét csak megközelítően lehetett megállapítani, figyelembe vehetők a Bizottság határozata jogszerűségének vizsgálata során, ezen értékelés ettől függetlenül ténykérdésnek minősül, amelynek tekintetében a közösségi bíróságnak teljes körű felülvizsgálatot kell gyakorolnia, és az ilyen megközelítő értékelés önmagában nem biztosít a Bizottság számára mérlegelési mozgásteret azon összeg meghatározása tekintetében, amelynek visszatéríttetéséről rendelkezik.

(vö. 94–96. pont)

4.      A valamely földterület állítólag kedvezményes áron történő értékesítése formájában nyújtott támogatás értékének meghatározása keretében a piacgazdasági körülmények között működő magánbefektető szempontjának alkalmazása azon vételár megállapításához vezet, amelyet a kérdéses időszakban rendes piaci feltételek mellett kaptak volna. Az EK 88. cikk (2) bekezdése keretében folytatott eljárás során a Bizottság köteles a vagyontárgy értékét a legmegbízhatóbb módszer alapján meghatározni. Nem felel meg e követelménynek a vitatott földterületnek az eladó – jelen esetben az érintett hatóságok – részéről a múltban felmerült beszerzési és telekrendezési költségeken alapuló értékelés, az említett földterület adásvételi szerződés megkötésekor fennálló piaci értékének közvetlen és független becslése helyett. Valamely földterület piaci árát ugyanis nem feltétlenül az eladó részéről felmerült költségek határozzák meg, mivel azt számos tényező, így a keresletnek és a kínálatnak az értékesítés idején fennálló egyensúlya is befolyásolhatja.

(vö. 106–108. pont)

5.      A Bizottság elmulasztja az EK 88. cikk (2) bekezdése által szabályozott, az állami támogatások vizsgálatára irányuló hivatalos eljárás keretében fennálló azon kötelezettségét, hogy vizsgálatát az adott ügy adatainak alapos és pártatlan elemzésével folytassa, oly módon, hogy az ügy adatainak összességéről teljes információval rendelkezzen, ha annak ellenére, hogy tudomása van arról, hogy a támogatás általa alkalmazott számítás útján megállapított értékelésének ellentmond több más, eltérő módszeren alapuló értékelés, nem teszi meg azon intézkedéseket, amelyek szükségesek a saját értékelésével kapcsolatos kétségek eloszlatásához.

(vö. 135–136. pont)

6.      Az állami támogatások terén az ítélkezési gyakorlat által kidolgozott és az [EK 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet által rögzített elvek alapján az érintettek által előadott ellentétes információk hiányában a Bizottság jogosult azon, akár téves – a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatban felsorolt – információk alapulvételére, amelyekkel a végleges határozat elfogadásának időpontjában rendelkezik, ha a szóban forgó ténybeli körülményeket illetően a Bizottság felszólította a tagállamot a szükséges információk rendelkezésére bocsátására.

Amennyiben viszont tartózkodik attól, hogy felszólítsa a tagállamot arra, hogy bocsássa rendelkezésére az alapul venni kívánt tényekre vonatkozó információkat, a későbbiekben nem igazolhatja az esetleges ténybeli tévedéseket, azt állítva, hogy a hivatalos vizsgálati eljárást lezáró határozat elfogadásának időpontjában jogosult volt kizárólag az akkor rendelkezésére álló információk alapulvételére.

Ezért, ha a Bizottság olyan rendelkezésére álló információk alapján fogad el valamely határozatot, amelyek egyes ténybeli elemei tekintetében nem tartotta tiszteletben az ítélkezési gyakorlat által elismert és a 659/1999 rendeletben is rögzített eljárási kötelezettségeket, az Elsőfokú Bíróság felülvizsgálatot gyakorolhat a tekintetben, hogy e ténybeli elemek figyelembevétele olyan mérlegelési hibához vezethetett‑e, amely megalapozza a megtámadott határozat jogellenességét.

A Bizottság ahhoz fűződő joga, hogy a rendelkezésre álló információk alapján fogadja el határozatát, ráadásul azt feltételezi, hogy ezen információk megbízhatók legyenek, ami nem áll fenn, ha azok ellentétesek például a támogatás kedvezményezettje által a Bizottság tudomására hozott információkkal.

Ugyanis valamely tagállam együttműködésének hiánya nem eredményezi azt, hogy a Bizottság eljárása kívül esik a közösségi bíróság felülvizsgálatán. A Bizottságnak minden hatalmát latba kell vetnie ahhoz, hogy – amennyire lehetséges – megszerezze a szóban forgó információkat, és gondosan járjon el. Tekintettel arra, hogy a jogellenesnek minősített támogatás visszatéríttetéséről rendelkező határozat harmadik személyre is kihat, a Bizottságnak gyakorolnia kell a rendelkezésére bocsátott valamennyi jogot annak elkerülése érdekében, hogy az érintett tagállam együttműködésének hiánya negatív és indokolatlan következményekkel járjon e harmadik személyre nézve.

(vö. 146–149. pont)