C‑126/16. sz. ügy

Federatie Nederlandse Vakvereniging és társai

kontra

Smallsteps BV

(a Rechtbank Midden‑Nederland [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – 2001/23/EK irányelv – 3–5. cikk – Vállalkozások átruházása – A munkavállalók jogainak védelme – Kivételek – Fizetésképtelenségi eljárás – »pre‑pack« – A vállalkozás fennmaradása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2017. június 22.

Szociálpolitika – Jogszabályok közelítése – Vállalkozások átruházása – A munkavállalók jogainak védelme – 2001/23 irányelv – Hatály – Vállalkozás átruházása, amelyre a fizetésképtelenné nyilvánítást követően, egy azt megelőzően előkészített és közvetlenül a csődeljárás megindítása után meg is valósuló „pre‑pack”‑kel összefüggésben kerül sor – Bennfoglaltság

(2001/23 tanácsi irányelv, 3., 4. cikk, és 5. cikk, (1) bekezdés)

A munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12‑i 2001/23/EK tanácsi irányelvet és különösen az 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a munkavállalók ezen irányelv 3. és 4. cikkében előírt védelmét továbbra is biztosítani kell olyan helyzetben, mint amilyenről az alapügyben szó van, amelyben a vállalkozás átruházására a fizetésképtelenné nyilvánítást követően, egy azt megelőzően előkészített és közvetlenül a csődeljárás megindítása után meg is valósuló „pre‑pack”‑kel összefüggésben kerül sor, amelynek keretében többek között bíróság által kinevezett, „kirendelni tervezett csődgondnok” vizsgálja az e vállalkozás tevékenységének harmadik személy általi esetleges folytatására vonatkozó lehetőségeket, és előkészíti a közvetlenül a csődeljárás megindítását követően a tevékenység ilyen módon történő folytatásának megvalósítása érdekében megteendő lépéseket, valamint e tekintetben egyébként nem releváns, hogy az ezen „pre‑pack” ügylet célja az eszközök átruházásából származó bevételnek a szóban forgó vállalkozás összes hitelezője számára történő maximalizálására is irányul.

E körülményekre tekintettel – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat szükségességét fenntartva – azt kell megállapítani, hogy mivel az ilyen ügylet végső soron nem a vállalkozás felszámolására irányul, az általa követett gazdasági és szociális célkitűzés nem alkalmas sem megmagyarázni, sem igazolni azt, hogy az érintett vállalkozás teljes mértékű vagy részleges átruházása esetén a munkavállalóit megfosztják a 2001/23 irányelv által biztosított jogoktól (lásd analógia útján: 1995. december 7‑i Spano és társai ítélet, C‑472/93, EU:C:1995:421, 28. és 30. pont).

(vö. 50., 59. pont és a rendelkező rész)