A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kilencedik tanács)
2014. november 26.(*)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Az Alifoods közösségi ábrás védjegy bejelentése – A korábbi ALDI nemzetközi és közösségi szóvédjegyek – Viszonylagos kizáró ok – Az összetéveszthetőség hiánya – A megjelölések hasonlóságának hiánya – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A 2868/95/EK rendelet 19. szabálya (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja”
A T‑240/13. sz. ügyben,
az Aldi Einkauf GmbH & Co. OHG (székhelye: Essen [Németország], képviselik: N. Lützenrath, U. Rademacher, L. Kolks és C. Fürsen ügyvédek)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: A. Pohlmann, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:
az Alifoods, SA (székhelye: Alicante [Spanyolország]),
az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának az Aldi Einkauf GmbH & Co. OHG és az Alifoods, SA közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2013. február 25‑én hozott határozata (R 407/2012‑4. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács),
tagjai: G. Berardis elnök, O. Czúcz és A. Popescu (előadó) bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2013. április 25‑én benyújtott keresetlevélre,
tekintettel az OHIM‑nak a Törvényszék Hivatalához 2013. július 19‑én benyújtott ellenkérelmére,
tekintettel a Törvényszék tanácsainak összetételében történt változásra,
tekintettel arra, hogy a felek az írásbeli szakasz lezárásáról való értesítést követő egy hónapos határidőn belül nem kérték tárgyalás megtartását, valamint az előadó bíró jelentése és a Törvényszék eljárási szabályzatának 135a. cikke alapján a Törvényszék által hozott azon határozatra, miszerint a kereset elbírálására a szóbeli szakasz mellőzésével kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet(1)
A jogvita előzményei
1 2010. október 29‑én az Alifoods, SA a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.) alapján közösségi védjegybejelentést nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
2 A lajstromoztatni kívánt védjegy a következő ábrás megjelölés volt:
3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 29., 32. és 35. osztályba tartozó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban tették, amelyek ezen osztályok tekintetében az alábbi leírásnak felelnek meg:
– 29. osztály: „Hús, hal‑, baromfi‑ és vadhús; húskivonatok; tartósított, fagyaszott, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások; tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok”;
– 32. osztály: „Sörök; ásványvizek és szénsavas vizek és egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szörpök és más készítmények italokhoz”;
– 35. osztály: „Reklámozás; kereskedelmi ügyletek; kereskedelmi adminisztráció; irodai munkák; üzleti célú kiállítások szervezése vagy reklámozása; hús, hal‑, baromfi‑ és vadhús, húskivonatok, tartósított, fagyaszott, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek, zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok, tojások, tej és tejtermékek, étkezési olajok és zsírok, sörök, ásványvizek és szénsavas vizek és egyéb alkoholmentes italok, gyümölcsitalok és gyümölcslevek, szörpök és italok készítésére szolgáló más készítmények kis‑ és/vagy nagykereskedelme”.
4 A közösségi védjegybejelentést a Közösségi Védjegyértesítő 2011. január 7‑i 4/2011. számában hirdették meg.
5 2011. április 7‑én a felperes, az Aldi Einkauf GmbH & Co. OHG, a 207/2009 rendelet 41. cikke alapján, felszólalást terjesztett elő a fenti 3. pontban említett áruk és szolgáltatások tekintetében bejelentett védjegy lajstromozásával szemben.
6 A felszólalás a következő korábbi védjegyeken alapult:
– a 2005. augusztus 11‑én 870896. számon, az Európai Unióra kiterjedő hatállyal, a 35., 38., 40–42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében lajstromozott ALDI nemzetközi szóvédjegy (a továbbiakban: nemzetközi védjegy), a jelen kereset szempontjából egyedüliként releváns 35. osztály tekintetében a következő leírással: „Reklámozás; kereskedelmi ügyletek; kereskedelmi adminisztráció; irodai munkák; valamennyi típusú áru kiskereskedelme; valamennyi típusú áru elektronikus kiskereskedelme; élelmiszerüzletek üzemeltetése, kiskereskedelmi értékesítőhelyek és kedvezményes kiskereskedelmi értékesítőhelyek; internetes reklámozás harmadik személyek részére; internetes tájékoztatás, különösen tömegfogyasztási cikkekre, fogyasztók részére történő tanácsadásra és ügyfélszolgálati jellegű információkra vonatkozóan; kereskedelmi ügyletek szervezése harmadik felek részére, szintén interneten; szerződések megtárgyalása az áruk adásvételét illetően, valamint harmadik felek részére történő szolgáltatásnyújtás, szintén interneten”;
– [omissis]
7 A felszólalás alátámasztásaként hivatkozott jogalap a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja volt.
8 2012. február 7‑én a felszólalási osztály teljes egészében elutasította a felszólalást.
9 2012. február 22‑én a felperes a 207/2009 rendelet 58–64. cikke alapján fellebbezést nyújtott be az OHIM‑hoz a felszólalási osztály határozata ellen.
10 2013. február 25‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM negyedik fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést.
11 Először is, a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy mivel a felperes csupán egy, az OHIM adatbázisából származó kivonatot nyújtott be, nem bizonyította kellőképpen a nemzetközi védjegy oltalmának fennállását, érvényességét és hatályát, a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13‑i 2868/95/EK módosított bizottsági rendelet (HL L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.) 19. szabálya (1) bekezdésének és (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának megfelelően. A fellebbezési tanács ennélfogva az említett védjegyre alapított részében elutasította a felszólalást (a megtámadott határozat 10–13. pontja).
[omissis]
A felek kereseti kérelmei
17 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
– az OHIM‑ot kötelezze a költségek viselésére.
18 Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
[omissis]
2. Az ügy érdeméről
[omissis]
A 2868/95 rendelet 19. szabálya (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának megsértésére alapított, első jogalapról
22 A felperes lényegében azt állítja, hogy a fellebbezési tanács hibát vétett a nemzetközi védjegyre alapított felszólalásnak az említett védjegy (oltalmának) fennállására vonatkozó bizonyíték állítólagos hiányára való hivatkozással történt elutasításakor.
23 Az OHIM vitatja ezen érvelés megalapozottságát.
24 Emlékeztetni kell arra, hogy a 2868/95 rendelet 20. szabálya (1) bekezdése értelmében, ha a 19. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártáig a felszólaló nem bizonyítja a korábbi védjegye oltalmának vagy korábbi jogának fennállását, érvényességét és hatályát, valamint a felszólalásra való jogosultságát, a felszólalást elutasítják mint megalapozatlant.
25 Az említett rendelet 19. szabálya értelmében:
„(1) A[z OHIM] lehetőséget ad a felszólalónak, hogy benyújtsa a felszólalása alátámasztására szolgáló tényeket, bizonyítékokat és érveket, vagy kiegészítse a 15. szabály (3) bekezdése alapján benyújtott bármely tényt, bizonyítékot vagy érvet az általa megadott határidőn belül, amely legalább 2 hónap attól a naptól kezdve, amelyen a felszólalási eljárást megkezdettnek tekintik […]
(2) Az (1) bekezdésben említett határidőn belül a felszólaló benyújtja a korábbi védjegye vagy joga létezésének, érvényességének és az oltalom terjedelmének bizonyítékát, […]. A felszólaló különösen az alábbi bizonyítékokat nyújtja be:
a) ha a felszólalás alapja olyan védjegy, amely nem közösségi védjegy, a benyújtásának vagy lajstromozásának bizonyítéka az alábbiakkal igazolva:
i. […];
ii. ha a védjegyet lajstromba vették, a megfelelő lajstromozási igazolás és adott esetben a legújabb megújítási igazolás másolata, amely feltünteti, hogy a védjegy oltalmának időtartama meghaladja az (1) bekezdésben említett határidőt és annak bármilyen meghosszabbítását, vagy a védjegyet lajstromba vevő igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata;
[…]”
26 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 13. pontjában rámutatott, hogy mégha a 870896. számon lajstromozott, korábbi ALDI szóvédjegy nemzetközi védjegy is, a felperes akkor is csak egy, az OHIM adatbázisából származó kivonatot nyújtott be. A fellebbezési tanács ennélfogva ugyanebben a pontban úgy ítélte meg, hogy az ilyen kivonat nem tekinthető a vonatkozó lajstromozási igazolás (védjegyokirat) vagy a védjegyet lajstromba vevő igazgatási szerv – a jelen esetben a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) – által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolatának.
27 Hangsúlyozni kell, hogy a felperes nem vitatja, hogy ő csupán egy, az OHIM adatbázisából származó kivonatot nyújtott be, és a keresetlevélben pontosítja, hogy konkrétan egy, „az OHIM online adatbázisából származó, hivatalos kivonatot” nyújtott be, ami az OHIM előtti eljárás ügyirataiból is kiderül.
28 Ennélfogva, azt kell megállapítani, hogy mivel az OHIM hatásköre nem terjed ki a nemzetközi lajstromozási ügyek kezelésére, és mivel nem ő volt a 2868/95 rendelet 19. szabályának (2) bekezdése értelmében vett azon igazgatási szerv, amelyhez a védjegybejelentést benyújtották, a felperes által hozzá benyújtott irat e rendelkezés értelmében nem minősül a nemzetközi védjegy oltalmának fennállására, érvényességére vagy hatályára vonatkozó bizonyítéknak. Ennélfogva a fellebbezési tanács értékelését e tekintetben helyben kell hagyni.
29 A teljesség kedvéért pontosítani kell, amint azt a fellebbezési tanács által a megtámadott határozat 13. pontjában a korábbi döntéshozatali gyakorlatára tett hivatkozás is sugallja, hogy az említett értékelést erősíti meg a vonatkozó rendelet teleologikus értelmezése is. Ugyanis a 207/2009 rendelet 152. cikke értelmében az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás közzététele csak bizonyos adatokat tartalmaz, többek között a védjegy ábráját, valamint azon áru‑ és szolgáltatási osztályok számait, amelyek tekintetében az oltalmat igényelték, de ezen áruk és szolgáltatások jegyzékét nem tartalmazza. Az említett jegyzéket az OHIM nem fordítja le, és így az kizárólag azon a három nyelven érhető el, amelyen a WIPO a nemzetközi lajstromozást közzéteszi, nevezetesen angolul, spanyolul és franciául.
30 Ha az OHIM által közzétett ezen információt elegendőnek is tekintenénk az érintett védjegy fennállásának, érvényességének és oltalmi hatályának bizonyítására, és a Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozást e tekintetben úgy kezelnénk, mint közösségi védjegyet, mindebből az következne, hogy ez utóbbi preferenciális elbánást élvezne. Ugyanis, mivel valamennyi felszólalási eljárásban, ideértve a WIPO által a nemzetközi lajstromozások közzétételénél használt nyelvektől eltérő nyelven folyó eljárásokat is, a korábbi jogok fennállását bizonyító iratoknak az eljárás nyelvén kell rendelkezésre állniuk minden ilyen típusú jog vonatkozásában, a Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozások e tekintetben mentességet élveznének olyan esetben, amikor a felszólalási eljárás nyelve az OHIM két másik hivatalos nyelve – vagyis a német vagy az olasz – valamelyike lenne. Ezekben az esetekben ugyanis a lajstromoztatni kért áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem állna rendelkezésre az eljárás nyelvén. Márpedig ilyen preferenciális elbánásról sem a 207/2009 rendelet, sem a 2868/95 rendelet nem rendelkezik.
31 Egyébként, ha az OHIM által közzétett információkat úgy tekintjük, hogy azok csak azokban a felszólalási eljárásokban elegendők az érintett védjegy oltalma fennállásának, érvényességének és hatályának bizonyítására, amelyeknek az eljárási nyelve megegyezik azon három nyelv valamelyikével, amelyen WIPO a nemzetközi lajstromozásait közzéteszi, e helyzet nemcsak hogy ellentétes lenne az érintett szabályozás szövegével és értelmével, de jogi szempontból bizonytalanságot és egyenlőtlenséget is teremtene.
32 Ebből következik, hogy a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a megtámadott határozat 13. pontjában, hogy a felszólalást, a nemzetközi védjegyre alapított részében, mint megalapozatlant el kell utasítani.
33 Az előbbiekből következik, hogy az első jogalapot el kell utasítani.
[omissis]
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A keresetet elutasítja.
2) Az Aldi Einkauf GmbH & Co. OHG‑t kötelezi a költségek viselésére.
Kihirdetve Luxembourgban, a 2014. november 26‑i nyilvános ülésen.
Aláírások