AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)
2008. október 15.
T‑66/04. sz. ügy
Christos Gogos
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat– Tisztviselők – Besorolásiosztály-váltási belső versenyvizsga – Kinevezés – Besorolási fokozatba történő besorolás – A személyzeti szabályzat 31. cikkének (2) bekezdése”
Tárgy: A felperest az A 7 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatába besoroló bizottsági határozat és a közigazgatási panaszt elutasító 2003. november 24‑i határozat megsemmisítése iránti kereset.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja. Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi az összes költség viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A szakmai előmenetel magasabb besorolási fokozatába történő kinevezés – A besorolásiosztály-váltási belső versenyvizsgát követő kinevezésre való alkalmazhatatlanság
(Személyzeti szabályzat, 5. cikk, 31. cikk, (1) és (2) bekezdés, valamint 45. cikk, (2) bekezdés; I. melléklet)
2. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A szakmai előmenetel magasabb besorolási fokozatába történő kinevezés – A kinevezésre jogosult hatóság diszkrecionális jogköre
(Személyzeti szabályzat, 31. cikk, (2) bekezdés)
3. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A szakmai előmenetel magasabb besorolási fokozatába történő kinevezés – Az érintett kivételes szaktudásának figyelembevétele
(Személyzeti szabályzat, 5. cikk, (3) bekezdés és 31. cikk, (2) bekezdés)
1. Az ugyan igaz, hogy a személyzeti szabályzat 31. cikke (1) és (2) bekezdésének és a 45. cikke (2) bekezdésének szó szerinti értelmezésével nem ellentétes, hogy a személyzeti szabályzat 31. cikkének (2) bekezdése alapján valamely tisztviselőt a szakmai előmenetel magasabb besorolási fokozatába nevezzenek ki, amennyiben az sikeresen vesz részt a besorolásiosztály-váltási belső versenyvizsgán, mindazonáltal ez az értelmezés ellentétes volna e rendelkezések rendszerével és céljával. Egyrészt ugyanis a személyzeti szabályzat 31. cikkének (2) bekezdésében előírt lehetőséget összhangba kell hozni a szakmai előmenetel fogalmának a személyzeti szabályzat I. mellékletének 5. cikkéből következő saját követelményeivel. Ebből következően a szakmai előmenetel magasabb besorolási fokozatába való felvétel csak kivételes esetben megengedhető, és az ilyen besorolást indokoló feltételeket megszorítóan kell értelmezni. Másrészt, a személyzeti szabályzat 31. cikkének (2) bekezdésében foglalt eltérés célja, hogy az érintett intézmény számára lehetővé tegye munkáltatóként olyan személy munkájának igénybevételét, akit a munkaerőpiacon feltehetőleg számos más lehetséges munkáltató alkalmazna, így az intézmény számára elérhetetlenné válna. Következésképpen a személyzeti szabályzat 31. cikkének (2) bekezdése megadja az intézmények számára azt a lehetőséget, hogy valamely kivételes pályázó számára kivételesen vonzóbb feltételeket nyújtson, hogy biztosítsa annak munkáját. Nem áll fenn az eltérő besorolás lehetőségének indoka, ha erre a kinevezésre ? az intézménynél már alkalmazásban lévő tisztviselők vagy alkalmazottak számára nyitva álló ? besorolásiosztály-váltási belső versenyvizsga után kerül sor. Ezenkívül a korábban alacsonyabb besorolási osztályban alkalmazásban álló tisztviselők számára nyitva álló besorolásiosztály-váltási versenyvizsga keretében a versenyvizsgára bocsátási feltételek meghatározása során már figyelembevételre került az intézménynél megszerzett tapasztalat, és az nem minősülhet olyan kivételes érdemnek, amelyet figyelembe kellene venni annak megállapítása érdekében, hogy az új tisztviselőt be lehet‑e sorolni a szakmai előmenetel azon alap besorolási fokozatától eltérő besorolási fokozatába, amelybe felvették, mivel ez ugyanazon adatok kétszeres figyelembevételét jelentené. Ebből következően a személyzeti szabályzat 31. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazható a besorolásiosztály-váltási belső versenyvizsgát követő kinevezések esetében.
(lásd a 30–35. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑155/98. P. sz., Alexopoulou kontra Bizottság ügyben 1999. július 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 1999., I‑4069. o.) 32. és 33. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑195/96. sz., Alexopoulou kontra Bizottság ügyben 1998. február 13‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑51. o. és II‑117. o.) 37. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑235/97. sz., Campoli kontra Bizottság ügyben 1998. október 12‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑577. o. és II‑1731. o.) 32. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑203/97. sz., Forvass kontra Bizottság ügyben 1999. július 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑129. o. és II‑705. o.) 44. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑284/03. sz., Aycinena kontra Bizottság ügyben 2005. február 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑29. o. és II‑125. o.) 71. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑145/04. sz., Righini kontra Bizottság ügyben 2005. november 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑349. o. és II‑1547. o.) 49. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑65/05. sz., Seldis kontra Bizottság ügyben 2007. február 14‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 55. pontja.
2. A kinevezésre jogosult hatóság feladata annak konkrét vizsgálata, hogy az az újonnan felvett tisztviselő vagy alkalmazott, aki a személyzeti szabályzat 31. cikke (2) bekezdésének alkalmazását kéri, kivételes szaktudás birtokában van‑e, vagy hogy valamely szervezeti egység sajátos szükségletei szükségessé teszik‑e különlegesen képzett pályázó felvételét. Ha megállapítja, hogy ezen feltételek egyike teljesült, a kinevezésre jogosult hatóság köteles megvizsgálni a személyzeti szabályzat 31. cikke (1) bekezdése esetleges alkalmazásának konkrét lehetőségét. Ebben a szakaszban az általános szolgálati érdek figyelembevételével még eldöntheti, hogy indokolt‑e az újonnan felvett tisztviselő vagy alkalmazott számára magasabb besorolási fokozatot biztosítani, vagy sem. A személyzeti szabályzat 31. cikkének (2) bekezdésében ugyanis a „kivételt tehet” ige használata magában foglalja, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem köteles alkalmazni ezt a rendelkezést, az újonnan felvett alkalmazottaknak és tisztviselőknek pedig nincs alanyi joguk az ilyen besorolásra. A fentiekből következően a személyzeti szabályzat 31. cikkében rögzített keretek között a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik mind annak vizsgálata során, hogy a betöltendő állás különlegesen képzett pályázó felvételét teszi‑e szükségessé, vagy hogy ez utóbbi kivételes szaktudás birtokában van‑e, mind e megállapítások következményeinek vizsgálata során.
Ebben az összefüggésben a közösségi bíróság nem helyettesítheti a kinevezésre jogosult hatóság értékelését a sajátjával, tehát csak arról kell megbizonyosodnia, hogy nem sértették‑e meg a lényeges alakszerűségi előírásokat, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem alapította‑e a határozatát pontatlan vagy hiányos tényállásra, hogy a határozat meghozatala során történt‑e hatáskörrel való visszaélés, hogy a határozat tartalmaz‑e nyilvánvaló értékelési hibát, vagy hogy kielégítő‑e a határozat indokolása.
(lásd a 39–42. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság a fent hivatkozott Alexopoulou kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 43. pontja; az Elsőfokú Bíróság Alexopoulou kontra Bizottság ügyben hozott végzésének 21. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑133/02. sz., Chawdhry kontra Bizottság ügyben 2003. december 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑329. o. és II‑1617. o.) 44. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑55/03. sz., Brendel kontra Bizottság ügyben 2004. október 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑311. o. és II‑1437. o.) 61. pontja; az Elsőfokú Bíróság Righini kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 52. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑411/03. sz., Herbillon kontra Bizottság ügyben 2006. március 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑45. o. és II‑A‑2‑193. o.) 25. pontja.
3. Mivel annak az értékelése, hogy a személyzeti szabályzat 31. cikke (2) bekezdésének megfelelően az újonnan felvett tisztviselő kivételes jellegű szaktudással rendelkezik‑e nem végezhető el absztrakt módon, hanem csak azon állásra tekintettel, amelyre a felvétel történt, ez az értékelés kazuisztikus jellegű, és emiatt az érintett nem hivatkozhat sikerrel az egyenlő bánásmód elvének megsértésére.
Ez még inkább így van azon tisztviselők esetében, akiket a besorolásiosztály-váltási belső versenyvizsga után neveztek ki. Ebben az esetben ugyanis a különleges szakmai tapasztalatot már figyelembe vették a tisztviselő magasabb besorolási osztályba való kinevezése során.
(lásd a 45. és 46. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság Chawdhry kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 102. pontja.