T‑351/18. és T‑584/18. sz. ügyek
Ukrselhosprom PCF LLC
és
Versobank AS
kontra
Európai Központi Bank
A Törvényszék ítélete (kibővített kilencedik tanács), 2021. október 6.
„Gazdaság‑ és monetáris politika – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Az EKB‑ra ruházott külön felügyeleti feladatok – Valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozat – A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok megsértése – Elfogadhatóság – A részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai (INH) és az EKB hatáskörei az egységes felügyeleti mechanizmus (EFM) keretében – Egyenlő bánásmód – Arányosság – Bizalomvédelem – Jogbiztonság – Hatáskörrel való visszaélés – Védelemhez való jog – Indokolási kötelezettség”
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Az Európai Központi Banknak (EKB) valamely hitelintézet engedélyének visszavonásáról szóló határozata ellen irányuló kereset – A felülvizsgálati eljárás keretében hozott azonos tartalmú határozattal hatályon kívül helyezett és felváltott határozat – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése – Okafogyottság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 131. cikk)
(lásd: 70–72., 87–92., 95. pont)
2. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – A kevésbé jelentős szervezeteknek a nemzeti hatóságok közvetlen prudenciális felügyelete alá vonása – Az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos hatáskörének e hatóságok általi decentralizált végrehajtása – Az EKB‑nak a felügyeleti feladatai teljesítése céljából történő támogatására vonatkozó részletszabályok – A hitelintézet engedélyének visszavonása – A fizetésképtelenség vagy valószínűleg fizetésképtelenné válás megállapítása – Hitelintézet szanálására vonatkozó határozat – Különböző jogi aktusok
(A 806/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (26) preambulumbekezdés, és 18. cikk, (1) bekezdés, és (4) bekezdés, a) pont; 1024/2013 tanácsi rendelet, (15), (28) és (37)–(40) preambulumbekezdés, valamint 4. cikk (1) bekezdés, és 6. cikk, (2)–(7) bekezdés; 2013/36 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 18. cikk)
(lásd: 134–139., 148., 150. és 152. pont)
3. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – A kevésbé jelentős szervezeteknek a nemzeti hatóságok közvetlen prudenciális felügyelete alá vonása – Vizsgálatok és az engedély visszavonásához kapcsolódó összes aktus előkészítése és végrehajtása során az Európai Központi Bank (EKB) számára nyújtott támogatás – A nemzeti hatóságok hatáskörei – A hitelintézet engedélyének visszavonása – Az EKB kizárólagos hatásköre
(A 806/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 83. cikk; 1024/2013 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont, és 14. cikk, (5) bekezdés)
(lásd: 162–166., 171–174., 179., 180. pont)
4. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – A kevésbé jelentős szervezeteknek a nemzeti hatóságok közvetlen prudenciális felügyelete alá vonása – A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok megsértését megvalósító tények megállapítása – A nemzeti hatóságok hatáskörei – Valamely hitelintézet engedélyének az e jogszabályok megsértése indokával történő visszavonása – Az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos hatásköre
(A 806/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 83. cikk; 1024/2013 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont, és 14. cikk, (5) bekezdés; 2005/60 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (1) és (2) preambulumbekezdés, valamint 2013/36 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 67. cikk)
(lásd: 185–187., 190., 197. pont)
5. Gazdaság‑ és monetáris politika – Gazdaságpolitika – Az uniós pénzügyi ágazat felügyelete – Egységes Felügyeleti Mechanizmus – Hitelintézetek prudenciális felügyelete – Egy másik tagállamban fióktelepet létesíteni kívánó hitelintézet – A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának történő bejelentésre vonatkozó eljárás – Kötelező jelleg
(A 2013/36 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (19) preambulumbekezdés és 35–39. cikk)
(lásd: 250–256. pont)
Összefoglalás
A Versobank AS Észtországban székhellyel rendelkező hitelintézet, amelynek fő részvényese az Ukrselhosprom PCF LLC.
A Versobank mint kevésbé jelentős hitelintézet az illetékes nemzeti hatóságként (INH) eljáró Finantsinspektsioon (FSA, Észtország) prudenciális felügyelete alatt állt.(1) E hatóság hatáskörrel rendelkezett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó szabályok tiszteletben tartásának felülvizsgálatára is.
2015 óta az FSA ismétlődően a Versobank által elkövetett jogsértéseket állapított meg, amelyek egyrészt ahhoz kapcsolódtak, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó rendszere nem hatékony az üzleti modelljéből eredő kockázatok kezelése terén, másrészt pedig az e területen kialakított irányítási rendszere nem megfelelő. Az FSA, miután helyszíni ellenőrzést végzett, és többször felkérte a Versobankot a szabályozási követelmények betartására, olyan utasítást fogadott el, amely előírta a Versobank számára az e helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok azonnali megszüntetését, és bizonyos intézkedések megtételét.
Más helyszíni ellenőrzések nyomán az FSA megállapította, hogy a Versobank még mindig nem tett eleget az említett utasításban előírt valamennyi kötelezettségnek, és átfogó vizsgálat lefolytatását tartotta szükségesnek. Így a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok súlyos és jelentős megsértését állapította meg.
2018. február 8‑án az Európai Központi Bank (EKB) a Versobank engedélyének visszavonására vonatkozó javaslatot kapott az FSA‑tól.(2) 2018. március 26‑án az EKB elfogadta és a Versobankkal közölte az utóbbi banki engedélyének visszavonásáról szóló határozatát(3).
Az Ukrselhosprom PCF által előterjesztett, az EKB 2018. március 26‑i határozatának felülvizsgálatára irányuló kérelme nyomán az EKB Kormányzótanácsa elfogadta a 2018. július 17‑i határozatot(4), amely hatályon kívül helyezte és felváltotta a március 26‑i határozatot.
A kibővített tanácsban eljáró Törvényszék úgy véli, hogy a T‑351/18. sz. ügyről már nem szükséges határozni. Ezenkívül a Törvényszék a T‑584/18. sz. ügyben az Ukrselhosprom PCF és a Versobank által benyújtott keresetet teljes egészében elutasítja.
A Törvényszék álláspontja
Először is a Törvényszék megállapítja, hogy a T‑351/18. sz. ügyben benyújtott, a 2018. március 26‑i határozat megsemmisítésére irányuló keresetről már nem szükséges határozni.
E tekintetben a Törvényszék, miután emlékeztetett az EKB határozatainak adminisztratív felülvizsgálatára irányuló eljárás terjedelmére és lefolytatására,(5) hangsúlyozza, hogy az e felülvizsgálat végén elfogadott határozat – az említett felülvizsgálat eredményétől függetlenül – az eredeti határozat hatálybalépésének időpontjára visszaható hatállyal rendelkezik. Így az eredeti határozatnak a felülvizsgálati eljárás végén azonos vagy módosított határozattal történő felváltása az eredeti határozatnak a jogrendből való végleges eltűnését eredményezi.
A jelen ügyben a Törvényszék rámutat, hogy a 2018. július 17‑i határozatot a 2018. március 26‑i határozat adminisztratív felülvizsgálatát követően fogadták el, és annak tartalma megegyezik ez utóbbi tartalmával. Ebből következik, hogy 2018. július 17‑i határozatával az EKB a 2018. március 26‑i határozatot a hatálybalépésének időpontjára visszaható hatállyal váltotta fel, és azt nem pusztán a jövőre nézve helyezte hatályon kívül. Következésképpen az Ukrselhosprom PCF‑nek és a Versobanknak semmilyen érdeke nem fűződik a 2018. március 26‑i határozat megsemmisítéséhez, és az e jogi aktussal szembeni kereset okafogyottá vált.
Másodszor, az Ukrselhosprom PCF és a Versobank által a T‑584/18. sz. ügyben benyújtott keresetről határozva a Törvényszék először is megerősíti az EKB hatáskörét a hitelintézeti engedély visszavonása, és különösen a 2018. július 17‑i határozat meghozatala vonatkozásában. Így pontosítja, hogy az olyan határozat, amely megállapítja, hogy a közérdek nem követeli meg valamely hitelintézet szanálását, mint amely határozatot az FSA nemzeti szanálási hatóságként eljárva fogadott el, egyáltalán nem tiltja az EKB számára, hogy ezt követően határozatot fogadjon el az engedély visszavonásáról. Ezenkívül az Unió pénzügyi rendszere stabilitásának és biztonságának védelmére irányuló ugyanazon feladatot teljesítő Egységes Felügyeleti Mechanizmus (EFM) és Egységes Szanálási Mechanizmus (ESZM) együttes fennállását nem lehet úgy értelmezni, hogy az kizárja a prudenciális felügyelet területén hatáskörrel rendelkező hatóság, a jelen esetben az EKB arra való lehetőségét, hogy a szanálási intézkedés elfogadására vonatkozó feltételek hiányában, vagyis akkor, ha nem áll fenn annak kockázata, hogy a szóban forgó hitelintézet életképtelenné válik, visszavonja az engedélyt.
Másodszor, a Törvényszék megerősíti az EKB arra vonatkozó hatáskörét, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértése miatt határozatot fogadjon el az engedély visszavonásáról, és emlékeztet arra, hogy az engedély visszavonása arra az esetre is előírásra került, ha a hitelintézet nem tartja tiszteletben az említett kötelezettségeket.(6) Ennélfogva a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy nem került sor az EFM‑en belül a részt vevő tagállamok INH‑i és az EKB közötti hatáskörmegosztás megsértésére akkor, amikor a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok megsértését megvalósító tényeket az FSA állapította meg, és az azt meghatározó jogi értékelést, hogy e tények indokolják‑e az engedély visszavonását, valamint az arányosság értékelését ezzel szemben az EKB számára tartották fenn.
Harmadszor a Törvényszék megállapítja, hogy a bejelentési – úgynevezett „passzportálási” – eljárás kötelező jellegű.(7) Így arra emlékeztet, hogy az a hitelintézet, amely egy másik tagállam területén kíván fióktelepet létesíteni, köteles bejelenteni ezt a szándékát a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.(8) Egyébiránt a Törvényszék pontosítja, hogy a bejelentési eljárás nem pusztán formális jellege egyrészt a származási tagállam illetékes hatóságának azon jogköréből ered, hogy megtagadja az említett információknak a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságával való közlését, másrészt pedig abból a mozgástérből, amellyel az előbbi hatóság ugyanezen információk értékelése során rendelkezik.
Negyedszer, az arányosság elvének megsértését illetően a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a jelen esetben az engedély visszavonására irányuló intézkedés nem haladta meg a Versobank által elkövetett jogsértések megszüntetésére irányuló célok elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket. Ezenkívül pontosítja többek között, hogy az önfelszámolás és a másik befektető részére történő értékesítés lehetőségei nem minősültek az EKB által jogszerűen követett célok elérése érdekében az engedély visszavonásának alternatíváját jelentő elégséges intézkedéseknek.
Ötödször, a Törvényszék elutasítja azokat az érveket, amelyeket az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének a Versobanknak felrótt jogsértések és a más hitelintézetek által elkövetett jogsértések közötti összehasonlító elemzés hiánya miatti megsértésére alapítottak. A Törvényszék szerint ugyanis nem szükséges ilyen elemzés ahhoz, hogy fellépjenek valamely természetes vagy jogi személy által elkövetett jogsértés miatt.
Hatodszor és utolsó sorban, a Törvényszék elutasítja az Ukrselhosprom PCF iratbetekintési jogának megsértésére alapított érveket. A Törvényszék egyrészt az iratokhoz való hozzáférés iránti első kérelemről határozva megállapítja, hogy az EKB nem követett el hibát, amikor azt nem biztosította, mivel az Ukrselhosprom PCF az említett kérelem benyújtásának időpontjában nem volt érintett fél.(9) Másrészt a felülvizsgálati eljárás keretében benyújtott második betekintés iránti kérelemről határozva a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati testület e kérelmet a felülvizsgálati kérelmezői minőség alapján fogadta el.(10)