Language of document : ECLI:EU:T:2022:404

T306/20. sz. ügy

Hijos de Moisés Rodríguez González, SA

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

 A Törvényszék ítélete (kibővített hatodik tanács), 2022. június 29.

„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – La Irlandesa 1943 európai uniós ábrás védjegy – Feltétlen törlési okok – Az EUIPO fellebbezési nagytanácsa általi törlés – Első ízben a Törvényszék előtt benyújtott bizonyítékok – A feltétlen törlési ok vizsgálata szempontjából mérvadó időpont – A fogyasztók megtévesztésére alkalmas védjegy – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja) – Rosszhiszeműség – A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 2017/1001 rendelet 59. cikke (1) bekezdésének b) pontja)”

1.      Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikkével ellentétes lajstromozás – A feltétlen törlési ok vizsgálata szempontjából mérvadó időpont – A lajstromozás iránti kérelem benyújtásának napja – Ezen időpontnál későbbi bizonyítékok figyelembevétele – Megengedhetőség – Feltétel

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

(lásd: 54., 67., 68. pont)

2.      Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A fogyasztók megtévesztésére alkalmas védjegyek – Földrajzi származásra utaló védjegyek – A lajstromozás iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló megtévesztő jelleg értékelése – A bejelentett védjegy és a megjelölt áruk közötti ellentmondás

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, g) pont, és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

(lásd: 66., 71–73. pont)

3.      Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A bejelentőnek a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműsége – Értékelési szempontok – Minden, a lajstromozás iránti kérelem benyújtásakor létező releváns tényező figyelembevétele – A védjegy bejelentést követő használatának figyelembevétele – Megengedhetőség – Feltétel

(207/2009 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

(lásd: 81–87., 94. pont)

4.      Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A bejelentőnek a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműsége – La Irlandesa 1943 ábrás védjegy

(207/2009 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

(lásd: 95–102., 105., 106. pont)

Összefoglalás

A korábban használt földrajzi származásra vonatkozó kifejezést tartalmazó védjegy, amelyet később olyan áruk tekintetében lajstromoztak és használtak, amelyek már nem rendelkeznek ilyen származással, alkalmas arra, hogy a fogyasztókat ezen áruk földrajzi származását illetően megtévessze. Az ilyen védjegy úgy tekinthető, mint amelyet rosszhiszeműen jelentettek be lajstromozásra.

Az Hijos de Moisés Rodríguez González, SA évtizedeken keresztül vásárolt ír vajat az Ornua Co‑operative Ltd‑től, és azt a Kanári‑szigeteken (Spanyolország) a „la irlandesa” elemet tartalmazó védjegyekkel megjelölve értékesítette. E kereskedelmi kapcsolat 2011‑es megszűnését követően a felperes továbbra is értékesítette az e védjegyekkel ellátott árukat.

Az általa bejelentett La Irlandesa 1943 ábrás védjegyet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2014‑ben lajstromozta különböző élelmiszeripari termékek vonatkozásában.(1)

Írország és az Ornua Co‑operative e védjegy törlése iránti kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz azzal az indokkal, hogy megtévesztő jellegű, és azt rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.(2)

Az EUIPO törlési osztálya a törlési kérelmet elutasította.

Az EUIPO fellebbezési nagytanácsa azonban hatályon kívül helyezte a törlési osztály határozatát, és törölte a vitatott védjegyet. Megállapította, hogy a lajstromozás iránti kérelem benyújtásának időpontjában e védjegy alkalmas volt arra, hogy a szóban forgó áruk földrajzi származása tekintetében a fogyasztókat megtévessze, és hogy azt rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

A felperes keresetet nyújtott be a Törvényszékhez a fellebbezési nagytanács határozatának hatályon kívül helyezése iránt.

A Törvényszék elutasítja e keresetet, mivel úgy ítéli meg, hogy a vitatott védjegy a lajstromozás iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem volt megtévesztő, viszont a felperes e védjegybejelentés során rosszhiszeműen járt el. Ennek kapcsán pontosításokkal szolgál a „megtévesztő védjegy” és a „bejelentő rosszhiszeműsége” fogalmának az áruk földrajzi származására utaló védjegyek összefüggésében történő alkalmazásának feltételeiről.

A Törvényszék álláspontja

Először is a Törvényszék rámutat, hogy a vitatott védjegyet a szóban forgó árukon látva az érintett vásárlóközönséget alkotó spanyol nyelvű fogyasztók azt hihetik, hogy ezek az áruk Írországból származnak.

Ezt követően, ami a vitatott védjegy megtévesztő jellegét illeti, a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a megszűnés megállapítása iránti kérelem(3) vizsgálatától eltérően, amely a védjegybejelentés benyújtását követően felmerült olyan körülmények figyelembevételét igényli, mint például a védjegyhasználat, a védjegy megtévesztő jellegére alapított törlési kérelem(4) vizsgálata annak megállapítását követeli meg, hogy a védjegyként történő lajstromozás céljából bejelentett megjelölés önmagában alkalmas volt arra, hogy a védjegybejelentés benyújtásának időpontjában megtévessze a fogyasztót, míg az említett megjelölés későbbi használata irreleváns. A törlés kapcsán ugyanis azt kell értékelni, hogy a védjegyet eleve nem kellett volna‑e lajstromozni a fenti bejelentés időpontjában már fennálló okok miatt, azzal, hogy a későbbi elemek figyelembevétele csak arra szolgálhat, hogy megvilágítsa az ezen időpontban fennálló körülményeket.

A jelen ügyben a fellebbezési nagytanácsnak meg kellett vizsgálnia, hogy a lajstromozás iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem volt‑e ellentmondás a vitatott védjegy által hordozott információ és az említett kérelemben megjelölt áruk jellemzői között. Márpedig, mivel az árujegyzék nem tartalmazott semmilyen, az áruk földrajzi származására utaló jelzést, és így vonatkozhatott az Írországból származó árukra, a bejelentés időpontjában nem állt fenn ilyen ellentmondás, tehát kizárt volt annak megállapítása, hogy a vitatott védjegy ezen időpontban megtévesztő jellegű volt. A fellebbezési nagytanács tehát tévesen rótta fel a felperesnek, hogy az említett árujegyzéket nem korlátozta az Írországból származó árukra. Ezenkívül, mivel a vitatott védjegy a lajstromozás iránti kérelem időpontjában nem volt megtévesztőnek tekinthető, a későbbi bizonyítékok, amelyek nem a fenti időpontban fennálló helyzetre vonatkoztak, nem erősíthették meg e megtévesztő jelleget. Következésképpen, a fellebbezési nagytanács e tekintetben tévesen alkalmazta a jogot.

Végül, ami a felperesnek a vitatott védjegy bejelentésekor fennálló rosszhiszeműségét(5) illeti, a Törvényszék megállapítja, hogy e kérdés eldöntése érdekében a fellebbezési nagytanács érvényesen támaszkodhatott az említett bejelentés időpontjánál későbbi bizonyítékokra – és akár a védjegy használatára is –, mivel azok a releváns időpontban fennálló helyzetre vonatkozó valószínűsítő körülményeknek minősülnek.

A jelen esetben, először is a felperes által a vitatott védjeggyel értékesített áruk nem elhanyagolható része nem volt ír származású, tehát nem felelt meg az érintett vásárlóközönség észlelésének. Noha e körülmény irreleváns a védjegy megtévesztő jellegének vizsgálata szempontjából, nem tekinthető annak a felperes rosszhiszeműségének vizsgálata szempontjából. Tekintettel ugyanis arra, hogy a spanyol nyelvű fogyasztók az évtizedek során hozzászoktak ahhoz, hogy a vitatott védjegyet az Írországból származó vajon látják elhelyezve, azzal, hogy a felperes a vitatott védjegy használatát az ír eredetű vajtól eltérő árukra is kiterjesztette, megtéveszthette őket ezen áruk földrajzi származását illetően.

Másodszor, azok az ügyek, amelyekben a jelen ügy tárgyát képező védjegyhez hasonló védjegyeket az EUIPO és a spanyol hatóságok törölték vagy ilyen védjegyek lajstromozását megtagadták, megerősítik, hogy a vitatott védjegy az áruk ír származására utaló megjelölésként észlelhető. Ezen ügyek azt is jelzik, hogy viták merültek fel a védjegy ír származással nem rendelkező áruk vonatkozásában történő használatának lehetséges megtévesztő jellegét illetően, amiről a felperes szükségszerűen tudomással bírt a védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtásának időpontjában, és ami tehát megerősítheti az ezen időpontban fennálló rosszhiszeműségét.

Harmadszor a felperes – az Ornua Co‑operative‑val korábban fennálló kereskedelmi kapcsolathoz kötődő –, a „La Irlandesa” elemet tartalmazó védjegyeket érintő kereskedelmi stratégiát fogadott el abból a célból, hogy továbbra is hasznot húzzon e megszűnt kapcsolatból és az ahhoz kapcsolódó védjegyekből.

Következésképpen a Törvényszék megállapítja, hogy a vitatott védjegy lajstromozása ellentétes volt az üzleti tisztesség követelményeivel, és hogy a fellebbezési nagytanács helyesen következtetett a felperes rosszhiszeműségére. Mivel e következtetés önmagában alkalmas a fellebbezési nagytanács határozata rendelkező részének igazolására, a Törvényszék a keresetet elutasítja.


1      Többek között a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15‑i, felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 29. osztályba tartozó húsárukról és tejtermékekről volt szó.


2      Az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142. 104. o.) 7. cikke (1) bekezdésének g) pontja, valamint 52. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében.


3      A 207/2009 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében.


4      Bevezették a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 7. cikke (1) bekezdése g) pontjának együttesen értelmezett rendelkezései alapján.


5      A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.