2012. november 23-án benyújtott kereset - Alro kontra Bizottság
(T-517/12. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Alro SA (Slatina, Románia) (képviselők: C. Quigley QC, O. Bretz Solicitor és S. Verschuur ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a 2012. április 25-i azon bizottsági határozatot, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése és a 659/1999/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: eljárási rendelet) 4. cikkének (4) bekezdése alapján hivatalos vizsgálati eljárást indított azon állítólagosan jogellenes állami támogatás vonatkozásában, amelyet a Hidroelectrica S.A. (a továbiakkban: Hidroelectrica) feletti ellenőrzés segítségével Románia a 2005-ben kötött szerződés és annak későbbi módosításai alapján biztosított kedvezményes villamosenergia-díj formájában nyújtott az ALRO-nak;
másodlagosan a 2007. január 1-je és 2009. december 31. közötti időszak vonatkozásában semmisítse meg a fent említett 2012. április 26-i határozatot;
a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
Az első, az anyagi jog téves alkalmazására alapított jogalap
Az első jogalap vonatkozásában - amely szerint a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hatálya tekintetében tévesen alkalmazta az anyagi jogot -, az ALRO azt állítja, hogy a Bizottság nem megfelelően alkalmazta a betudhatóság azon kritériumait, amelyeket a C-482/99. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2002. május 16-án hozott ítélet (EBHT 2002., I-4397. o.) (a továbbiakban: Stardust Marine ítélet) határozott meg. Különösen a Bizottság az elemzését kizárólag "szervezeti" kritériumra kívánta alapozni. Az ALRO ugyanakkor azt állatja, hogy a Stardust Marine ítélet azt is megköveteli a Bizottságtól, hogy bizonyítsa más lényegi kritériumok teljesülését, mivel a "szervezeti" kritérium önmagában nem elegendő a betudhatóság megállapításához.
A második, a nyilvánvaló mérlegelési hibára alapított jogalap
A második jogalap vonatkozásában - amely szerint a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el annak megállapításával, hogy a Hidroelectrica aktusai a román államnak tudhatók be -, az ALRO azt állítja, hogy a Bizottság nem megfelelően vizsgálta a Hidroelectrica irányítási szerkezetét, és e szerkezetnek a vállalkozás döntéshozatali eljárására gyakorolt hatását. Másodszor az ALRO kifejti, hogy a Bizottság miért hasonlította helytelenül az ALRO szerződését a Hidroelectrica és az ArcelorMittal közötti megállapodáshoz. Harmadszor az ALRO előadja, hogy a 445/2009 miniszteri rendelet miért nem vonatkozik a Bizottság vizsgálatára, és hogy annak a 2010. évi sajtóközleményekre való hivatkozásai miért nem elégségesek ahhoz, hogy elérjék a betudhatóság bizonyításához szükséges szintet.
A harmadik, az indokolás elégtelenségére alapított jogalap
A harmadik jogalappal kapcsolatban az ALRO azt állítja, hogy a Bizottságnak az általa hivatkozott - az előző bekezdésben felvázolt - tények tekintetében elégtelen az indokolása, így az az EUMSZ 296. cikk követelményeivel ellentétesen járt el. Az indokolásnak lehetővé kell tennie, hogy a Törvényszék felülvizsgálhassa a határozat jogszerűségét, és hogy az érintett felek hozzájussanak az arról való meggyőződéshez szükséges információhoz, hogy a határozat megalapozott-e. Ahogy azt az ALRO a keresetlevélben részletesen kifejti, a vitatott határozat nem felel meg e követelménynek.
____________1 - Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o. ; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).