2020. október 23-án benyújtott kereset – Románia kontra Európai Parlement, az Európai Unió Tanácsa

(C-548/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: román

Felek

Felperes: Románia (képviselők: E. Gane, L. Liţu e M. Chicu, meghatalmazottak)

Alperesek: Európai Parlement, az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

a felperes azt kéri, hogy a Bíróság

semmisítse meg részlegesen az (EU) 2020/1057 irányelvet, különösen 1. cikkének (3)–(6) bekezdését;

másodlagosan, kizárólag abban az esetben, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy e rendelkezések elválaszthatatlanul kapcsolódnak az (EU) 2020/1057 irányelv más rendelkezéseihez, illetve azok az említett aktus lényegére vonatkoznak, semmisítse meg teljes egészében ezen uniós jogi aktust;

a Parlementet és a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében Románia két jogalapra hivatkozik

1. Az EUMSZ 5. cikk (4) bekezdésében rögzített arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

Románia azt állítja, hogy az a megoldás, hogy a közúti fuvarozás ágazatában a kiküldetéssel kapcsolatos szabályok alkalmazása tényállásának meghatározása érdekében a fuvarozási ügyletek tipológiájára történi hivatkozás, nem képezte tárgyát a Bizottság általi hatásvizsgálatnak, és azt semmiféle tudományos jelentés/tanulmány vagy adat nem támasztja alá.

A társjogalkotóknak a jelen ügyben kötelességük lettek volna hatásvizsgálatot végezni, mivel úgy módosították lényegileg a Bizottság javaslatát, hogy nem rendelkeztek elégséges olyan információval, amely lehetővé tette volna számukra az új intézkedés arányosságának vizsgálatát.

Ezenfelül, a fuvarozási ügyletek tipológiájának kritériuma bizonytalanságot kelt a fogadó tagállam és az alkalmazandó szabályozás meghatározásának vonatkozásában. Következésképpen az e kritériumra történő utalás sérti a jogbiztonságot, mivel –többek között – ellentétes az (EU) 2020/1057 irányelv kinyilvánított céljaival.

Mindemellett a közúti fuvarozás ágazatában a kiküldetésre vonatkozó szabályok a fuvarozási ügylet kritériumának fényében hatással lehet az ezen ágazatra jellemző rugalmasságra és gyorsaságra.

2. A második, az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának az EUMSZ 18. cikkben rögzített elvére alapított jogalap

Románia azt állítja, hogy mivel a nemzetközi fuvarozások piaca objektíve centralizált/polarizált, és az Európai Unió periferikus övezetében fekvő tagállamok gazdasági szereplőinek részesedése a nemzetközi fuvarozások piacán növekedőben van, nyilvánvaló, hogy mivel elsődlegesen ezen övezetek gazdasági szereplői viselik a kiküldetéssel kapcsolatos adminisztratív és pénzügyi költségeket, és az (EU) 2020/1057 1. cikkének (1)–(6) bekezdéséhez hasonló intézkedések visszatarthatják őket az ügyletek teljesítésétől.

Ezenfelül, az (EU) 2020/1057 irányelvben, az (EU) 2020/1054¹ rendeletben és az (EU) 2020/1055² rendeletben előírt intézkedések (amelyek a kabotázsműveletek további korlátozására, a járműnek a székely szerinti tagállam működési központjába minden nyolc hét után való visszatérésére, valamint a rendszeres heti pihenőidőnek a járműben történő eltöltésének tilalmára vonatkoznak) egy integrált jogalkotói csomag pilléreiként kerültek kidolgozásra, amely összefüggésben kizárólag ezek halmozott hatásainak elemzése képes feltárni ezeknek a fuvarozási piacra gyakorolt tényleges hatását.

____________

¹ Az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, valamint a napi és heti pihenőidőre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1054 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2020, L 249., 1. o.).

² Az 1071/2009/EK rendeletnek, az 1072/2009/EK rendeletnek és az 1024/2012/EU rendeletnek a közúti fuvarozási ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1055 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2020, L 249., 17. o.).