T–577/15. sz. ügy

Xabier Uribe‑Etxebarría Jiménez

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala

„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – SHERPA európai uniós szóvédjegy – A korábbi SHERPA nemzeti szóvédjegy – Részleges törlés – A jogvita tárgya a fellebbezési tanács előtt – A védjegy tényleges használata – A 207/2009/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) bekezdése) – A 207/2009 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja (jelenleg a 2017/1001 rendelet 60. cikke (2) bekezdésének a) pontja) – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja (jelenleg a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja)”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2018. május 29.

1.      Európai uniós védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának igazolása – Annak szükségessége, hogy e kérdésről, annak a védjegybejelentő általi felvetése esetén, a felszólalás elbírálását megelőzően döntsenek

(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) bekezdés)

2.      Európai uniós védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának igazolása – A tényleges használat bizonyításának elégtelenségére alapított jogalap előterjesztésének hiánya

(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) bekezdés)

3.      Európai uniós védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset  – A fellebbezési tanács előtt kezdeményezett jogvita módosítása – Megengedhetetlenség

(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk)

4.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az összetéveszthetőség értékelése – Az érintett vásárlóközönség meghatározása – A vásárlóközönség figyelmének szintje

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – SHERPA szóvédjegyek

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

6.      Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

7.      Európai uniós védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszéknek a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó jogosultsága – Korlátok

(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk, (3) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 44., 45. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 46. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 52. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 57. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 58., 59., 65–67., 70–72. pont)

6.      Az ítélkezési gyakorlat szerint az áruk vagy szolgáltatások hasonlóságát mindazon releváns tényezőt figyelembe véve kell értékelni, amelyek az érintett áruk és szolgáltatások közötti viszonyt jellemzik, ideértve azok természetét, rendeltetését, felhasználását, valamint versengő vagy egymást kiegészítő jellegét. Így, mivel az áruk és szolgáltatások között kiegészítő jelleg áll fenn, különösen az a körülmény, hogy közülük egyeseket a többiekkel kombinálva vagy ahhoz társítva használnak, az érintett vásárlóközönség körében azt a képzetet keltheti, hogy ezen áruk és e szolgáltatások hasonlók.

(lásd: 68., 69. pont)

7.      Az ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik a határozatok megváltoztatására, de e hatáskör gyakorlása azokra az esetekre korlátozódik, amelyekben, miután felülvizsgálta a fellebbezési tanács által végzett értékelést, el tudja dönteni, hogy a bizonyítottnak elfogadott ténybeli és jogi elemek alapján a fellebbezési tanácsnak milyen határozatot kellett volna hoznia. A Törvényszék nem válthatja fel saját értékelésével a fellebbezési tanács értékelését, és főleg nem végezheti el azt az értékelést, amellyel kapcsolatban az említett tanács még nem foglalt állást.

A Törvényszék nem tudja gyakorolni e megváltoztatási jogkört az ítélkezési gyakorlat által előírt határok átlépése nélkül, hiszen a fellebbezési tanács nem foglalt állást a megtámadott határozatban a védjegybejelentésben szereplő áru‑ vagy szolgáltatásjegyzék törlési osztály előtti törlési eljárásban kért korlátozásának terjedelmével és következményeivel kapcsolatban, az ütköző védjegyekkel jelölt áruk azonosságának, illetve hasonlóságának értékelését illetően, és így a Törvényszéknek e tekintetben nem áll rendelkezésére olyan értékelés, amelyet az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően felülvizsgálhatna, illetve adott esetben megváltoztathatna.

(lásd: 87., 88. pont)