A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2010. december 16.
T‑52/10. P. sz. ügy
Giorgio Lebedef
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Éves szabadság –Félmunkaidős kirendelés a szakszervezeti képviselet céljából – Jogosulatlan távolmaradás – Az éves rendes szabadságból történő levonás – A személyzeti szabályzat 60. cikke”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑54/09. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2009. november 30‑án hozott végzése (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑505. o. és II‑A‑1‑2735. o.) ellen benyújtott, annak hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Giorgio Lebedef maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Jogalapok – Az ítélet rendelkező részének megalapozásához nem szükséges indokolással szemben felhozott jogalap – Hatástalan jogalap
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 9. cikk)
2. Fellebbezés – Jogalapok – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, első bekezdés, c) pont)
3. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)
4. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Közszolgálati Törvényszék hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek
(A Bíróság alapokmánya, 36. cikk és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)
1. Hatástalan és elutasítandó a fellebbezés keretében felhozott az a jogalap, amely a Közszolgálati Törvényszék ítélete indokolásának azon részei ellen irányul, amelyek nem minősülnek a megfellebbezett határozat közvetlen alátámasztásának.
(lásd a 34. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑355/08. P. sz., De Fays kontra Bizottság ügyben 2010. január 19‑én hozott ítéletének 56. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 11. cikkéből és a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑ának c) pontjából következik, hogy a Közszolgálati Törvényszék határozatai elleni fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azon ítélet kifogásolt részeit, amelynek hatályon kívül helyezését kérik, valamint a fellebbezést konkrétan alátámasztó jogi érveket. Nem tesz eleget ennek a követelménynek az a fellebbezés, amely egyetlen olyan érvet sem tartalmaz, amely a kérdéses ítéletben vagy végzésben kifejezetten azonosítaná a téves jogalkalmazást.
Ezenkívül azokat az állításokat, amelyek túl általánosak és pontatlanok ahhoz, hogy jogi értékelés tárgyát képezhessék, nyilvánvalóan elfogadhatatlannak kell tekinteni.
(lásd a 35. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑290/08. P. sz., Correia de Matos kontra Bizottság ügyben 2009. február 10‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 18. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;
a Törvényszék T‑100/08. P. sz., Kerelov kontra Bizottság ügyben 2010. május 6‑án hozott végzésének 39. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 11. cikke szerint a Törvényszék előtti fellebbezésnek a jogkérdésekre kell korlátozódnia. A Közszolgálati Törvényszék kizárólagos hatáskörrel rendelkezik egyrészt a tényállás megállapítására – kivéve, ha a megállapításainak tárgyi pontatlansága az ügy hozzá benyújtott irataiból kitűnik –, másrészt e tények értékelésére. A tények értékelése tehát – a Közszolgálati Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet a fellebbviteli bíróságnak felül kellene vizsgálnia.
(lásd a 73. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑449/99. P. sz., EBB kontra Hautem ügyben 2001. október 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑6733. o.) 44. pontja; a Bíróság C‑121/01 P. sz., O’Hannrachain kontra Parlament ügyben 2003. június 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑5539. o.) 35. pontja; a Bíróság C‑230/05. P. sz., L kontra Bizottság ügyben 2006. április 27‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 45. pontja.
4. Az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettség a Bíróság alapokmányának 36. cikkéből következik, amely ugyanezen alapokmány I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Közszolgálati Törvényszékre is alkalmazandó. A Közszolgálati Törvényszék ítéleteit megfelelően indokolni kell annak érdekében, hogy a Törvényszék elvégezhesse a bírósági felülvizsgálatot. Ez a kötelezettség azonban nem értelmezhető úgy, hogy a Közszolgálati Törvényszék köteles részletekbe menően válaszolni a felperes minden egyes érvére, különösen ha azok nem kellően világosak és pontosak, és nincsenek részletes bizonyítékokkal alátámasztva. Az indokolás lehet hallgatólagos is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy megismerjék érvelésüknek első fokon eljáró bíróság általi elutasításának okait, és lehetővé teszi a fellebbviteli bíróság számára a felülvizsgálat elvégzését.
(lásd a 82–84. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑248/08. P. sz., Doktor kontra Tanács ügyben 2010. március 2‑án hozott ítéletének 64. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a Törvényszék T‑91/09. P. sz., Skareby kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 1‑jén hozott ítéletének 36. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.