A TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2010. április 27.
T‑103/10. P. (R.) sz. ügy
Európai Parlament
kontra
U
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Elbocsátó határozat – Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke által ideiglenes intézkedés iránti eljárásban hozott végzés – A sürgősség hiánya”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének F‑92/09. R. sz., U kontra Parlament ügyben 2009. december 18‑án hozott végzése (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑511. o. és II‑A‑1‑2771. o.) ellen benyújtott, e végzés hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének F‑92/09. R. sz., U kontra Parlament ügyben 2009. december 18‑án hozott végzését (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑511. o. és II‑A‑1‑2771. o.) hatályon kívül helyezi. A Törvényszék U ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Jogalapok – A bizonyítékok elferdítése – A tényállásnak az ügy irataiból kitűnő tárgyi pontatlansága – A tényállás hiányos vizsgálata – Elfogadhatóság
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 10. cikk, (2) bekezdés)
2. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher
(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)
3. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Keresetlevél – Alaki követelmények – A kért intézkedések elrendelését valószínűsítő jogalapok előadása – Kiegészítő beadvány hiányok pótlása végett történő benyújtása – Az ideiglenes intézkedés iránti eljárással való összeegyeztethetetlenség
(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, 104. cikk, 2. § és 3. §, és 109. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk, 1. §, d) pont, és 102. cikk, 2. § és 3. §)
4. Fellebbezés – Jogalapok – A bizonyítékok elferdítése – A tényállásnak az ügy irataiból kitűnő tárgyi pontatlansága – Bizonyítási teher
(EUMSZ 256. cikk)
1. A fellebbezés szakaszában elfogadható azon érv, amely szerint az első fokon benyújtott iratok nem teszik lehetővé a sürgősség megállapításának igazolását, ami annak állítását jelenti, hogy e megállapítás pontatlansága az iratokból kitűnik, és annak kifogásolását képezi, hogy a Közszolgálati Törvényszék a tényállást hiányosan vizsgálta meg.
(lásd a 32. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑193/08. P. sz., Skareby kontra Bizottság ügyben 2009. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑83. o. és II‑B‑1‑515. o.) 48. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. Az EUMSZ 278. cikk a fellebbezések nem felfüggesztő jellegének elvét fogalmazza meg, mivel az uniós intézmények jogi aktusait megilleti a jogszerűség vélelme. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró tehát csak kivételesen rendelheti el az ügy érdeméről határozó bíró előtt megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését, vagy rendelheti el az ideiglenes intézkedéseket.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgősségét annak fényében kell mérlegelni, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése szükséges‑e azért, hogy az azt kérő felet ne érje súlyos és helyrehozhatatlan kár, fenntartva, hogy vagyoni kár csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak, vagy akár csak nehezen helyrehozhatónak, mivel e kár később vagyoni kártérítés tárgya lehet.
Még kizárólag vagyoni kár esetében is igazolható az ideiglenes intézkedés, amennyiben nyilvánvaló, hogy ezen intézkedés hiányában az azt kérő fél a pénzügyi életképességét veszélyeztető helyzetbe kerülne, mivel nem rendelkezne olyan összeggel, amely általában véve lehetővé teszi számára az alapvető szükségletei kielégítésének biztosításához elengedhetetlen kiadások összességének viselését mindaddig, amíg a fő keresetet elbírálják.
Mindazonáltal annak megítéléséhez, hogy a hivatkozott kár súlyos és helyrehozhatatlan‑e, valamint ezért kivételesen igazolja a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését, az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak minden esetben konkrét és pontos, illetve részletes dokumentumokkal alátámasztott olyan adatokkal kell rendelkeznie, amelyek bizonyítják az ideiglenes intézkedést kérő fél vagyoni helyzetét, és lehetővé teszik a kért intézkedések hiányából valószínűen eredő következmények értékelését.
Minden esetben a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését kérő félnek kell bizonyítania, hogy nem várhatja meg az alapeljárás befejezését anélkül, hogy súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne.
A fentiekből következik, hogy egyrészt az ideiglenes intézkedést kérő félnek a végrehajtás kért felfüggesztésének igazolása céljából a vagyoni helyzete hű és átfogó képét bizonyító iratokat kell benyújtania, másrészt pedig az ideiglenes intézkedésről határozó, a másik fél kifogásaival szembesülő bíró nem adhat helyt az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek kizárólag az ideiglenes intézkedést kérő fél nem alátámasztott állításai alapján. Az ideiglenes intézkedés elrendelésének szigorúan kivételes jellegére tekintettel ugyanis az ilyen intézkedéseket csak akkor lehet elrendelni, ha ezen állítások meggyőző bizonyítékon alapulnak.
(lásd a 34–39. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság elnöke 378/87. R. sz., Top Hit Holzvertrieb kontra Bizottság ügyben 1988. január 22‑én hozott végzésének (EBHT 1988., 161. o.) 18. pontja; a Bíróság elnöke C‑213/91. R. sz., Abertal és társai kontra Bizottság ügyben 1991. október 18‑án hozott végzésének (EBHT 1991., I‑5109. o.) 18. pontja; a Bíróság elnöke C‑471/00. P. (R.) sz., Bizottság kontra Cambridge Healthcare Supplies ügyben 2001. április 11‑én hozott végzésének (EBHT 2001., I‑2865. o.) 113. pontja;
a Törvényszék kibővített negyedik tanácsa elnöke T‑86/96. R. sz., Arbeitsgemeinschaft Deutscher Luftfahrt‑Unternehmen és Hapag‑Lloyd kontra Bizottság ügyben 1998. április 2‑án hozott végzésének (EBHT 1998., II‑641. o.) 64., 65. és 67. pontja; a Törvényszék második tanácsa elnöke T‑143/99. R. sz., Hortiplant kontra Bizottság ügyben 1999. július 16‑án hozott végzésének (EBHT 1999., II‑2451. o.) 18. pontja; a Törvényszék elnöke T‑163/00. R. sz., Carotti kontra Számvevőszék ügyben 2000. július 3‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑133. o. és II‑607. o.) 8. pontja; a Törvényszék elnöke T‑339/00. R. sz., Bactria kontra Bizottság ügyben 2001. június 15‑én hozott végzésének (EBHT 2001., II‑1721. o.) 94. pontja; a Törvényszék elnöke T‑306/01. R. sz., Aden és társai kontra Tanács és Bizottság ügyben 2002. május 7‑én hozott végzésének (EBHT 2002., II‑2387. o.) 94. pontja; a Törvényszék elnöke T‑196/01. R. sz., Aristoteleio Panepistimio Thessalonikis kontra Bizottság ügyben 2001. október 18‑án hozott végzésének (EBHT 2001., II‑3107. o.) 32. pontja; a Törvényszék elnöke T‑151/01. R. sz., Duales System Deutschland kontra Bizottság ügyben 2001. november 15‑én hozott végzésének (EBHT 2001., II‑3295. o.) 187. pontja; a Törvényszék T‑181/02. R. sz., Neue Erba Lautex kontra Bizottság ügyben 2002. december 3‑án hozott végzésének (EBHT 2002., II‑5081. o.) 82. és 84. pontja; a Törvényszék elnöke T‑420/05. R. II. sz., Vischim kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. október 13‑án hozott végzésének (EBHT 2006., II‑4085. o.) 83. és 84. pontja; a Törvényszék elnöke T‑41/08. R. sz., Vakakis kontra Bizottság ügyben 2008. április 25‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 52. pontja; a Törvényszék elnöke T‑396/09. R. sz., Vereniging Milieudefensie és Stichting Stop Luchtverontreiniging Utrecht kontra Bizottság ügyben 2009. december 17‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 31. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. Az ideiglenes intézkedést kérő félnek a vagyoni helyzete hű és átfogó képét az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtásakor kell bemutatnia. Ugyanis ahogy az a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának a 104. cikke 2. és 3. §‑ával összefüggésben értelmezett 35. cikke 1. §‑ának d) pontjából, valamint a Törvényszék eljárási szabályzatának a 104. cikke 2. és 3. §‑ával összefüggésben értelmezett 44. cikke 1. §‑ának c) pontjából következik, az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek önmagában lehetővé kell tennie az alperes számára az észrevételei megtételét és az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára a kérelemről való döntéshozatalt, adott esetben a kérelem alátámasztására szolgáló egyéb információk nélkül is: a kérelem alapjául szolgáló lényeges ténybeli és jogi körülményeknek ki kell tűnniük az ideiglenes intézkedés iránti kérelem szövegéből.
A vagyoni helyzetének hű és átfogó képét bizonyító iratok benyújtására ily módon köteles felperesnek az ideiglenes intézkedésről határozó bírót tájékoztatnia kell a szociális segélyben vagy azzal egyenértékű ellátásban való részesülés valószínűségéről, valamint a vagyoni helyzetére vonatkozó igazolást kell benyújtania.
Nem engedhető meg az ideiglenes intézkedést kérő fél számára, hogy a fellebbezés szakaszában olyan kiegészítő bizonyítékokat nyújtson be, amelyek Közszolgálati Törvényszék elnöke elé való benyújtását elmulasztotta. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem ugyanis főszabály szerint – a hiányosságok orvoslása érdekében – eredményesen nem egészíthető ki későbbi beadvánnyal, mivel az ilyen „hiánypótlási” lehetőség biztosítása nemcsak az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel kapcsolatban megkövetelt gyorsasággal, hanem – és főként – a Törvényszék eljárási szabályzata 109. cikkének szellemével sem egyeztethető össze, amely cikk értelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása esetén az azt előterjesztő fél csak akkor terjeszthet elő újabb kérelmet, ha az új tényeken alapul.
(lásd a 40., 44., 50. és 58. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék elnöke T‑236/00. R. sz., Stauner és társai kontra Parlament és Bizottság ügyben 2001. január 15‑én hozott végzésének (EBHT 2001., II‑15. o.) 34. pontja; a fent hivatkozott Aden és társai kontra Tanács és Bizottság ügyben hozott végzés 52. és 101–115. pontja; a Törvényszék elnöke T‑85/05. R. sz., Dimos Ano Liosion és társai kontra Bizottság ügyben 2005. május 23‑án hozott végzésének (EBHT 2005., II‑1721. o.) 37. pontja; a Törvényszék elnöke T‑352/08. R. sz., Pannon Hőerőmű kontra Bizottság ügyben 2009. január 23‑án hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 31. pontja; a Törvényszék elnöke T‑52/09. R. sz., Nycomed Danmark kontra EMEA ügyben 2009. április 24‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 62. pontja; a Törvényszék elnöke T‑385/05. TO. R. sz. ügyben 2010. február 4‑én Portugália kontra Transnáutica és Bizottság ügyben hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 11–13. pontja.
4. A Közszolgálati Törvényszék elnöke – miután úgy ítélte meg, hogy a sürgősségre vonatkozó feltétel teljesül, jóllehet az érintett közösségi intézmény első fokon hangsúlyozta, hogy a felperes nem terjesztett elő a vagyoni helyzetére vonatkozó bizonyítékokat, és e helyzet nem váltott ki sürgősséget – a felperes egyszerű egyoldalú nyilatkozatainak elsőbbséget tulajdonított az említett intézmény kifejezett tagadásához képest, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a felperes nem bizonyította súlyos és helyrehozhatatlan kár fenyegető közelségét, amellyel kapcsolatban a bizonyítási teher rá hárult. A Közszolgálati Törvényszék elnöke ezen eljárásával hiányosan vizsgálta meg a tényállást, és ily módon a megtámadott végzés az ügy irataiból kitűnően tárgyi szempontból pontatlan.
(lásd az 51. pontot)
Hivatkozás:
a fent hivatkozott Skareby kontra Bizottság ügy 87. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.